Elvált apa táppénzen

Sziasztok
A következőkben kérném ujra a segitségeteket. Elvált vagyok, a gyerekünket közös megegyezésel az az édesanyjánál helyezte el a biróság. Kb egy éve volt, hogy a gyerek épp nálam volt láthatáson amikor megbetegedett, na nem komoly, csak épp oviba nem mehetett. Ugy egyeztünk meg az ex el, hogy én megyek táppénzre. Akkor kapásból elutasitották a táppénz igényemet , de sikerrel fellebbeztem az EBTV 44 paragrafusának e. bekezdésére hivatkozva, miszerint jogosult az a szülő, aki beteg gyerekét gondozza.
Most ujra előált ez az eset, az ex külföldre utazott, a gyerek nálam volt és megbetegedett, ujra elutasitanak, de most okosabban, mert egyenesen a szülői mivoltomat teszik kétségessé. Hivatkoznak az1952 évi IV törvényre miszerint a szülői felügyeleti jogom szünetel mivel a gyerek az anyjánál van elhelyezve. Kérdésem, mi köze van a felügyeleti jognak a beteg gyermek ápolásával kapocslatos jogomnak, sőt kötelességemnek. Egyáltalán a táppénz szempopntjából ez esetben tényleg nem vagyok szülő? Milyen érvekkel hivatkozással tudnék szembeszálni, ezzel az elutasitó határozattal.

Köszi
B

Hivatkozz az EBTV 44-re, hogy az csak azt kéri, hogy szülő legyél, márpedig akkor is szülő vagy, ha a felügyeleti jogod szünetel, és akkor is Te gondoztad a gyermeket. Nem mondja ki ez a szabály, hogy az nem kaphat táppénzt, akinek szünetel a szülői felügyeleti joga. Ráadásul a kapcsolattartás során a gondozás-nevelés joga, mint a szülői felügyeleti jog részjogositvány feléled, még ha jogszabály ezt nem is mondja ki, ugyanis ilyen esetekben nem az anyuka rohangál gondozni a gyermeket hozzád, hanem Te gondozod.

Mutassanak olyan jogszabályt, ami kimondja, hogy nem jár a táppénz annak a szülőnek, akinek szünetel a szülői felügyeleti joga. Ha nem tudnak, akkor jár.

Derill köszönöm a hasznos tanácsot.
Tavaly is azzal érveltem, hogy nincs szükités a törvényben, szülő, beteg gyerek ápolása, 12 évalatti életkor ez a feltétele.
Most viszont megijesztettek ezzel a felügyeleti joggal.
Ez jó és számomra telyesen ésszerü érv hogy ha nálam van feléled ez a jogositványom, hiszen ha nem gondoznám, az beleférne a kiskoru eszélyeztetése kategóriába is.
Valami hasonlót gondoltam én is, arra akartam és azért fogok is hivatkozni, hogy feléledt a szülői jogom mivel az édesanya külföldön volt, és erről nyilatkozatot is fog adni, ezért fizikailag korlátozva volt az ápolásban. Mert valami olyasmit olvastam valahol, hogy feléled a szülői jog akkor ha a jogokkal rendelkező mentálisan vagy fizikailag képtelen a gondviselésre.

Lenne még 1 kérdésem.
Valaki azt tanácsolta hogy megelőzvén az ilyen okoskodásokat, beszéljek az ex el és közösen kérjük a közös felügyeleti jog visszaállitását.
Már beszéltem róla az volt feleségemmel, és ugy tünik gondolkodóba ejtette. Most mielőtt sürgetném azt szeretném tudni, hogy ez milyen hátrányokkal jár a volt feleségem számára? Gondolok arra, hogy ha visszaáll akkor esetleg elesik az emelt családi pótléktól? A gyermekelhelyezés
és minden más maradna a régiben csak ez az egy dolog állna vissza a régi, azonos jogokkal.

Köszi
B

Ez igy igaz, Csjt. Csjt. 91. § (1) Szünetel a szülői felügyelet,

2. ha a szülő ismeretlen helyen távol van, vagy ténylegesen akadályozva van,

Próbálkoznak. Majd elmulik. Hivatkozz nyugodtan a jogiforumra is.

Nem esne el, mert ettől még egyedül neveli, és nála van elhelyezve (bár vitatható ez is, hiszen ha közös a szülői felügyelet, akkor véleményem szerint nincs joga senkinek eldönteni, hogy az egyik, vagy másik szülőnél helyezi el a gyereket, de sajnos a Csjt. szabályozása szerint mindenképp meg kell jelölni valakit. Az igaz viszont, hogy a Csjt. nem zárja ki azt, hogy két embert jelöljenek meg, tehát én mindkettőt megjelölném, ellenkező esetben diszkriminativ lenne a döntés.)

Igazából erre nincs is felkészülve a jog, hiszen elvileg Te is egyedül neveled ilyenkor a gyereket, tehát például emelt családi járna mondjuk két hétig neked, két hétig a nejednek, de ilyen szabályról nem tudok, hogy létezne. Pedig kénytelen lesz rá felkészülni.)

Hátrányok: mindent meg kell veled beszélnie előre, mert mindenben közösen döntötök. Ha viszont ilyen jól megvagytok egymással, akkor ugyis megbeszéltek mindent, tehát igazából nem jár hátránnyal. Tartásdijfizetés persze nincs, mert mondjuk egy hétig nálad a gyerek, egy hétig nála, de bárhogy máshogy is megegyezhettek, akár ugy is, hogy marad ez az állapot és Te fizeted továbbra is a tartásdijat, amikor nincs nálad a gyerek, ha akarod akkor is, amikor nálad van. Megegyezés kérdése. Szerintem két normális szülőnél csak előnye van, főleg a gyerekre nézve.

Nem akarom felforgatni a jól kialakult életet. Hozom, viszem ovodába és hozzám amikor ugy gondolom, vagy éppen az ex dolgozik,. Eddig nem volt vita, betartás, vagy akadályozás ezen a téren, remélem ezután sem lesz.
Csak ezt a hivatkozási alapot akarnám kihuzni a tisztelt hivatal talpa alól.
Ami még kimaradt, ugye jól gondolom hogy ez a feléledési dolog nem csak a birósági végzésben megadott időpontokra vonatkozik, vonatkozik bármi más időpontra amikor jogosan (tehát a kettönk megegyezésével) van nálam a gyerek.

Mégegyszer köszi
B

Igy igaz.

Köszi
B

Sziasztok
Hát ujra itt ezzel a témával, megjött a fellebbezésemre az elutasitó határozat.
Csak azt szajkozzák, hogy csak akkor jár a táppénz ha a háztartásában neveli az ember.
Hivatkozbak ilyen olyan családjogi törvényre.
Derilhez lenne egy kérdés/kérésem. Megkereshetem e privátban, elküldeném a levelüket véleményezésre, érdemes e tovább menni a munkaügyi biróságra.
Köszi
B

Akkor marad a per. Milyen jogszabályokra hivatkoztak pontosan? Irhatsz privit nyugodtan, sokan szoktak:)

Kösz akkor beszkennelem és elküldöm a papirokat. A lényeget amit kérdeztél ide is beirom.
Az elutasitás indoka az volt, idézem
"Az 1997 évi LXXXXIII törvény (Eb törvény) álltalános rendelkezései 39 paragrafus 3-5 bekezdése szerint gyermekgondozással, gyermekápolással összefüggő ellátások igénybevételelére kizárólag az a szülő jogosult akivel a gyerek közös háztartásban él."
Viszont szerintem (ami lehet hogy téves) ezek csak a pénzbeni ellátásokra vonatkozhatnak. Én ugy gondolom a saját jogomon kértem a keresőképtelenségem megállapitását.
Az EBT 44 paragrafus alapján kértem amely kimondja hogy keresőképtelen az a szülő aki 12 évesnél fitalabb beteg gyermekét ápolja. Itt nincs semmi féle szükités szigoritás hogy csak a pl. a szülői felügyelettel rendelkező szülő veheti igénybe.
Köszi
B

B

Hát most igy végigolvasva a 39 par. 3-5 pontját egy árva szó sincs az én esetemről.
Mind a 3 rész azt tisztázza hogy közös háztatás esetén hogyan adható ki mikor veheti igénybe a járulékokat.
Jól értem?
B

Tök mindegy, ha az Ebtv. 44 alapján viszont igénybeveheted. Egyébiránt meg amig a gyereket Te ápoltad, addig veled élt közös háztartásban, ezt szerintem senki sem vitatja:) Tehát az a szülő jogosult, akivel a gyermek közös háztartásban él, amig gondoztad veled élt, tehát jogosult vagy:)

Na de, jogilag az saját háztartásban való nevetést jelent ha a biroság az anyánál helyezte el, de kettőnk megálapodása alapján bizonyos ideig nálam van?
Nem értem mit kötözkodnek, nem mindegy kinek adjáka táppénzt? Az anyjának igy is ugy is járt volna ha itthon tartózkodik, és nem akaruk ketten ugyanarra felvenni.
B

Jogilag igen, ugyanis a gyermekelhelyezés kérdésében a szülők döntenek, a szülők döntésének hiányában dönt csak a biróság. Ez azt jelenti, hogy ha van is egy jogerős birósági döntés, de a szülők közben meg tudnak egyezni másban, és ezt irásban rögzitik, mindaddig az az érvényes, amig betartják, tehát a TB is köteles elfogadni.

Értem, és köszi.
Ezek szerint az az anyai nyilatkozat amit küldtem igazolja azt, hogy az idő alatt az én háztartásomban volt.
Ezek valami birósági végzést hiányolnak )persze csak szóban), hogy az kellett volna, na persze majd előtte fél évvel elmegyek a biróságra és bejelentem, hogy ekkor meg ekkor beteg fog lenni a gyerek és addig helyezzék el nálam :)
Köszi
B

Nem kell birósági végzés, elegendő a megegyezés, hiszen a biróság csak megegyezés hiányában dönt. Csjt. 72/A. § (1) A gyermek elhelyezéséről a szülők döntenek. A szülők megegyezésének hiányában a bíróság a gyermeket annál a szülőnél helyezi el, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosított. Ha a szülőnél történő elhelyezés a gyermek érdekét veszélyezteti, a bíróság a gyermeket másnál is elhelyezheti, feltéve, hogy ez a személy a nála történő elhelyezést maga is kéri.

Tehát amennyiben született is korábban birósági döntés a gyermek elhelyezéséről, de ezt utóbb meg akarjátok változtatni, nem kell birósághoz fordulni, megegyezés kérdése. A különbség az, hogy ilyen esetben ez nem itélet hatályu, tehát csak addig tart, amig a megegyezést mindkét fél betartja. Az viszont, hogy megegyeztek a szülők, köti a hivatalokat is.