@ Melcsi503: Szoriiiiitok neked, en is hasoncipoben jarok, nem leanyalom a gyamugy! Az ugyem mar 5 eve huzodik, kozben a gyerektartas utalva, de az anya velemeny, hogy a gyereknek nincs szuksege az apjara, mert en csak elrontanam es fellebezzget es huzza az idot....Senkinek nem kellene indokolni, hogy miert nem latta a gyereket eddig lehetnek kulonbozo okai pl. anyucik szivatnak es mindent kitalalnak es meg a telefont sem veszik fel, vagy eppen kulfoldon van az apa, vagy messze laknak es nincs penze utazgatni a fel orszagona at! A lenyeg, hogy most latni akarod es ez alkotmanyos emberi jogod, tehat nem ertem mit kell ezen ennyit piszmogni a gyamugynek es meg az anyuka velemenyet is kikerik es azt szakertokkel bizonyitani, hogy nincs igaza, amit majd neked is le akarnak szamlazni...Egyutterzek veled! Sok sikert, kerdezz batran egy ket korrel elotted jarok a gyamkatyuban:(
MrTP
Gyerektartás és láthatás
Koszonom Mulan a valaszt, azt tettem, hogy azonnal irtam a gyamugynek, hogy en nem kerem a szakertoi vizsgalatot es mivel Ok sem rendeltek ezt ki igy csakis kizarolag azt aki ezt kerelmezi terhelje a koltseg, ebben az esetben az anyat. Erre nem jott valasz, de beletettek az ugyiratba, azt mondtak. Szoval akkor most varok a vegzesre...remelem merlegelik majd ezt. Kozben behivatott jovo hetre a szakaerto, azt gondolom nem tagadhatom meg, de ha elmegyek es alavetem magam a vizsgalatnak, amitol mellesleg nem felek, semmi takargatni valom, csak eppen ha elmegyek nem hagyom jova ezzel azt, hogy kiszamlazzak a koltsegeiket nekem is? Remelem nem! Kerem a gyors valaszt hetfon kellene mennem hozza. Megkoszonom elore is a szives segitseget!
MrTP
Amennyiben a bíróság megállapította fizetési kötelezetséged, köteles vagy fizetni. Az anyának meg kötelessége a láthatást biztosítani. Igen gyámügy...
Megjegyzem azért ha 10 évig nem kerested a gyereket, hááááááát ez nem csak az anya hibája.
A kérdésem a következő lenne: köteles vagyok-e gyerektartást fizetni,ha az anyuka évek óta nem engedi a láthatást.Jelenleg 15 e ft-ot fizetek,de évekkel ezelőtt a bíróság 5 e ft-ot állapított meg.Nem voltunk házasok. A gyereket pár hónapos korában láttam utoljára,most 10 éves.Ha nem fizetem tovább,az milyen következménnyel járhat? Láthatom-e akkor a gyereket,ha a bírósághoz v a gyámügyhöz fordulok,h lássam?
Köszönöm a választ.
keméleon:
Most már előkotortam a Megyei Bíróság ez ügyben született döntését.
Tehát a tényállás:
A folyamatos kapcsolattartás mellett időszakos kapcsolattartás van meghatározva, akképp, hogy a szünetek első fele és a kettős ünnepek másnapja. Az eszerint járó időszak első nap 09:00 órájakor jogosult magával elvinni és az e szerint számított nap 18:00-ra hazavinni.
A jelen ügyben a karácsony napjai a szünet első felére esnek...
Előzőekben írtakhoz képest az indokolása még azt is szó szerint írja, hogy jogosult apa köteles a gyermeket december 24-én 18:00 órára vissza vinni a gondozó szülőhöz.
Tehát nem is csak a karácsony első napjára kell visszavinni, hanem három éjszakát is veszt, hiszen a szünetet valójában megszakítva, a gyermek ott alszik 24-én 25-én és 26-én is, mivel a karácsony másnapján 26-án 9-18 ig lehet vele, majd 27-én 9 órakor folytatódik a szünet első fele.
Hát felénk vidéken ilyen ennek a jogértelmezése.
kaméleon:
A mi vitánk is abból ered, hogy ahány gyámhivatal annyi féle értelmezés és azon belül is különféle szimpátia szerinti döntés.
Azért is kértem ha van ilyen végzésetek, küldjétek el.
Tehát ha jól értem a felétek honos értelmezést :)
Ha a végzésben szabályozva van, hogy a szünet első fele és a kettős ünnepek másnapja.
Akkor karácsonykor egyrészt van a téli szünet első fele, majd ezzel egyidőben a karácsony két napja, akkor a karácsony első napján nálad van a téli szünet alapján, a karácsony másnapján pedig kétszeresen mivel egyrészt a téliszünet első felébe esik valamint a kettős ünnepek másnapja is erre esik?
Mifelénk úgy értelmezik, ha a végzés szava szerint kettős ünnepek másnapja jár a különélő szülőnek akkor abból egyértelműen következik, hogy az első napja a nevelő szülőé. Ezen kívül esik a téli szünet megitélése.
Üdvözletem!
18 éves budapesti tanuló vagyok. Tavasszal érettségizem, nyáron töltöm be a 19. életévemet, és ősztől (ha minden jól megy) egyetemre fogok járni.
2010 ősze óta gyakorlatilag a nagyszüleimmel élek, ezért az lenne a kérdésem, hogy feljelenthetem-e saját jogon a szüleimet gyerektartásért?
A dolgot az nehezíti (legalábbis gondolom, hogy nehezíti), hogy az állandó lakcímem megegyezik édesanyáméval (ez egy kaposvári cím, és ő tényleg ott is lakik), és csak a tartózkodási helyem van Budapestre jelentve – ez viszont édesapám állandó lakcíme, ő viszont nem itt lakik, csak néha ellátogat ide.
Mindezeket figyelembe véve azt szeretném még tudni, hogy mi a feltétele annak, hogy a szüleimet feljelentsem, és milyen esélyeim lennének a gyerektartás megnyerésére?
A választ előre is köszönöm.
Zotyika, az ég áldjon! :) Nem látsz némi ellentmondást aközött, hogy azt mondod, a gyh-nak a határozatot szó szerint kell végrehajtania, és aközött, hogy azt mondod, a kapcsolattartót el kell/lehet marasztalni, ha nem viszi vissza ünnepnapra a gyereket a gondozó szülőhöz akkor is, ha a határozatában az áll, hogy a gyerek joggal lehet nála pl., dec. 20-28-ig, és nincs benne, hogy egyébként meg az ünnepek első napja a gondozó szülőé?
Hogyan hajtaná akkor végre szó szerint azt a határozatot? Ez alól nem ad kibúvót a Gyer sem, kár keresned.
(Egyébként, most feladtam a vitát. Úgyis a gyámhivatalok sajátos jogértelmezése érvényesül az egyes helyszíneken a helyességtől függetlenül, de nem szabad elfelejteni, hogy ettől még nem kell azt hinni, hogy biztosan igazuk van.)
„Tehát vannak az ünnepek mint időszakos kapcsolattartások és vannak a szünetek mint időszakos kapcsolattartások. Melyiknek van prioritása a másikkal szemben?”
Csakazértis mégegyszer: mindkét kapcsolattartás a különélő szülőé. Mindegy, hogy melyiknek adsz prioritást. Azt kell megértened, hogy a gondozónak nincs semmiféle időszakos kapcsolattartása. Ünnepi sem!! Megegyezhetnek, vagy eleve kérheti a szabályozásban, hogy írják le, minden ünnep x. napja az övé, stb. Akkor az lesz érvényes, de nem kapcsolattartása lesz. Nnnna.
„Amit írtam példaként, az a Megyei Bíróság felülvizsgálatának eredménye.”
Bíróság? Háát, ott sem minden fenékig tejföl ezek szerint. Remélem, engem nem küldenek a döntésükkel falnak!
(Megosztom veled is, mert nem kicsit fáj: van olyan órám, hogy gyámügy, és olyan jogász tanítja, aki gyámhivatalban töltötte az életét. Szinte semmi fogalma nincs a kapcsolattartás kényesebb részeiről, hárítja is az ilyen kérdéseket. Ezek után kell azt elképzelni, hogy az innen kikerülő hallgatók segítenek majd a szülőknek pl., a gyejókban. A szakértelmet tekintve, elég csak pl., a szegény ügyintézők kérdéseit megnézni más fórumokon, és lehet sírni.)
No egyébként az indoklásra nem tértem ki.
Tehát vannak az ünnepek mint időszakos kapcsolattartások és vannak a szünetek mint időszakos kapcsolattartások. Melyiknek van prioritása a másikkal szemben?
- Az ünnepnapok mindig konkrét időpontok, külön nevesítve, így azoknak lehet prioritások az időszakos kapcsolattartáson belül.
- A hatóság minden körülményre kiterjedő vizsgálata döntheti el, a gyermek mindenek feletti érdekére való tekintettel.
Én nem gondolom, hogy a hatóság valaha is azt állapítaná meg, hogy a gyermeknek nem érdeke az őt nevelő szülővel karácsonykor legalább egy napot töltenie.
De szeretném ha igazatok lenne, jó volna a helyi gyámhivatal orra alá dugni egy ilyen végzést ami ezt tartalmazza. GNapocska, ha megtennéd hogy elküldöd nekem a tiéteket (név nélkül is szuper lene), hálás lennék érte.
kaméleon:
Amit írtam példaként, az a Megyei Bíróság felülvizsgálatának eredménye.
GNapocska:
Hol élsz Te? Melyik városban? Mert azt ajánlom minden apukának, hogy válás előtt odaköltöztesse a családot...:)
Tényleg kíváncsi vagyok.
Persze elfogadom amit írsz. De én még olyan végzést nem láttam, hogy az apát ne marasztalták volna el, ha nem vitte haza karácsonyra a gyermekét, független attól, hogy a szünet első fele volt az övé (és ebbe minden évben beleesik a karácsony napjai).
Kiváncsi lennék van-e ilyen. Ha kitartasz írásod mellett, elküldhetnél név nélkül egy ilyen végzést e-mailon.
Zotyika, Te valahol álomvilágban élsz. Nálunk a volt férjem kapta meg a téli szünet első felét (nekem a karácsonyból semmi nem járt) plusz a következő páros hétvégét, ami esetünkben picit több, mint három napot jelent. Nekem maradt két-három nap az egyébként tizenkét napos téli szünetből. Ez a gyámhivatal álláspontja. Nyáron csak abban lehettem biztos, hogy júniusban és augusztusban vasárnap estéktől (amikor is soha nem értek időre haza a gyerekek, több órás késések a szokásosak) következő csütörtök délutánig nálam lesznek, az összes hétvégén (meg természetesen a teljes júliusban) apuka kénye-kedve szerint, a gyámhivatal teljes támogatásával (az ítélet szerint csak a párosok járnának neki). Szó nincs arról, hogy a nyári szünetből nekem is járna legalább annyi, mint a különélő szülőnek, ezt ugyanis a bíró explicite "elfelejtette" beleírni a végzésbe (a kormányrendeleteket pedig a gyámhivatal másként értékeli, mint Te). Kértem a bíróságon újraszabályozást (a bíró csodálkozott, hogy "nahát, mik vannak, ő ezt nem gondolta volna"), de attól még meg kell várjam a következő ítéletet, na meg annak a másodfokát, mert az elsőfokot apuka tuti meg fogja támadni.
„Ez azért valljuk be igazságtalan is lenne.”
:) Ez aranyos. Végrehajtásnál igazságosságra hivatkozni? :)
Egyébként, ezért lenne jó, ha a kapcsolattartásokra vonatkozó határozatokban a bíróságokon és a gyh-okban legalább a folyton visszatérő gondokra ügyelnének, és nem intéznék el azokat összvissz 3-4 pongyola sorral.
Persze, én pl., tavaly kaptam egy II. fokon is elutasító határozatot azzal, hogy nem kérhetem a minden eddigi zűrt kiküszöbölő pontos szabályozást, mert szerintük az túlszabályozás lenne, ami akadályozná a végrehajtást. Huhh.
(Azt a végrehajtást, ami 3 éve egyébként sem működik, a töménytelen kérelem ellenére sem. Bár, igaz, mivel töltenék meg az irattárukat, és igazolnák saját fontosságukat, ha nem jönnének kérelmek minden második héten. Persze, ha határozatokat is hoznának, még jobb lenne mindenkinek, de ne legyünk nagyravágyók. :) )
„Másodszor szünetel az időszakos kapcsolattartás mivel kettős ünnepnap van.”
Nem tudom, miből következtettél erre. Már hogy szünetelne az időszakos kapcsolattartás, ha arról külön nem rendelkezett a határozat és nincs megegyezés sem? A példa sem jó, de nem vezetném le mégegyszer miért. Annyit azért meg kell érteni, hogy kapcsolattartása kizárólag a különélő szülőnek van (a gondozónak nincs). A határozatokban azt adják meg (ha szerencsés, akkor pontosan), hogy neki mi jár. Slussz.
mulan:
Hát igen nem szívesen bírságolnak meg senkit Ez a másik félre is igaz.
Viszont egyre kevésbé veszik komolyan és egyre kisebb az esélye még akkor is ha egyszer te leszel a hibás.
kaméleon:
Szerintem nem. Karácsonykor pl. bizonyosan nem így van. Legallábbis én még soha nem hallottam olyat, hogy a nevelő szülő ne karácsonyozhatna a gyermekkel, mivel a jogosultnak jár a téli szünet első fele időszakos szünetként. Ez azért valljuk be igazságtalan is lenne.
Egyszer szünetel a folyamatos kapcsolattartás, mivel időszakos szünet van.
Másodszor szünetel az időszakos kapcsolattartás mivel kettős ünnepnap van.
Konkrétan vegyük példának a 2011-es téli szünetet:
A téli szünet 2011. december 23-tól 2012. január 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2011. december 22. (csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap 2012. január 3. (kedd).
A szünet 11 nap. Ennek idejére esik 2 ünnepnap (25-26) Ezért 4,5 nap jár a jogosultnak, és a karácsony egyik napja. Matematikailag az eredmény ugyan ugyanaz, de nem teljesen, ugyanis utóbbi esetben megszakad a folyamatos együttlét.
Előzőek alapján a jogosultnak jár a 23,24, majd 25 vagy 26, 27, 28, 29.
Azon lehet vitatkozni, hogy az utolsó fél nappal mi van. Nálam úgy írják, hogy az apának jár a szünetek első fele akképp, hogy az utolsó nap estéjén 18:00-ra kell hazavinni. Tehát nekem mondjuk a fél nap este hatra kell vinnem. Gyakorlatilag fél napot nyertem a páratlan napokkal.
@kaméleon: nagyon köszönöm a kimerítő választ, így már világos!
Az időszakos kapcsolattartásoknál általában nincs meghatározva, hogy hány nap (kiv. az ünnepnap). Adott viszont, hogy a szünet 1. v. 2. fele az időszakos kapcsolattartás. Ez elvileg – hacsak nem az a szerencsétlen eset van, hogy páratlan napszámú a szünet – egyértelmű.
Az 1. kérdésed: „Szünet fele az övé és kész? ”– Igen, és ha ebbe az időszakba beleesik még folyamatos és más időszakos, pl., az ünnepi kapcsolattartás, akkor is, mindösszesen ez az időszak van. A szabott szünetfél az első nap reggelétől a szünetfél utolsó nap végéig. (Erre vonatkozik, hogy az időszakos alatt folyamatosnak nincs helye, stb., stb. (hogy aztán ne duplán, triplán számoljanak napokat))
2.: „vagy szünet fele + 1 nap a 26.-a miatt?” – Igen, ha a kapcsolattartó szünetfélen (időszakos) kívülre esik egy ünnep 2. napja, azt pluszban kell biztosítanod a különélő szülő számára. Akkor a saját szünetrészed ezzel rövidebb lesz.
„vagy a szünet fele, de essen bele mindenképpen a 26.? ”– Nem, kivéve, ha így egyeztek meg.
(Ha viszont a másik szülőnek folyamatos kapcsolattartása esik a Te szünetfeledre, azt csak akkor kell biztosítanod, ha nem egyforma időszakotok van a szünetből, azaz, neked több van, és már letelt ugyanannyi zavartalan napod, mint amennyit apuka tölthetett együtt a gyerkőccel. Itt lehet napokat számolni.)
@Zotyika: attól, hogy apuka ilyen "jófej", én nem akarok lemenni erre a szintre, és belemenni az állandó harcba. Ha nem viszi el hát nem viszi el, szerencsére előre bejelenti 1-2 nappal előtte, hogy nem jön, dehogy akarok végrehajtatni, a gyereket sajnos a hideg rázza ki a gondolattól is, hogy mennie kell apához. Ha meg elkezdjük ezt a "de akkor később nem adom oda" játékot, az csak a gyereknek lesz rossz, hogy nincs semmi állandóság benne, plussz felesleges feszültséget szül, mert megint felejelentget. Örülök, hogy megszabadultam tőle, A feljelentgetések meg legyenek csak az ő hobbijai, megvan a magunk külön kis élete, majd leszokik róla egyszer.
Már csak egy dolog nem világos számomra, az pedig a dec.26 kontra téli szünet. Nem sikerült kisilabizálni a válaszokból, hgy akkor olyan esetben ha a szabályozásban az van benne, hogy szünetek fele, illetve páros ünnepek 2.napja, a karácsonyi szünet így hogy néz ki?? Szünet fele az övé és kész, vagy szünet fele + 1 nap a 26.-a miatt? vagy a szünet fele, de essen bele mindenképpen a 26.? Tudom, hogy röhejesnek tűnik ennyire kiszámolni annak, aki nem él így, de akit hetente feljelntgetnek, annak nem mindegy...
Ja, és Gyámhivatalról csak annyit, hogy hiába van benne a végzésekben ,hogy ha kiderül, hogy rosszhiszemű, és szándékosan vezeti félre a hatóságot, akkor bírsággal sújtható, a sokadik ilyen feljelentés (és bizonyíthatóan szándékos félrevezetés) után sem szabnak ki rá semmit. És ugye illetékmentes feljelentésekről lévén szó, miért ne élne vele rendszeresen.... Így marad az, hogy én nem adok támadási felületet...
Tévedsz az értelmezésében. Gondold meg. Ez nem a kétnapos ünnepre vonatkozik, hanem a szünetre, ahol a gondozónak is jár ugyanannyi megszakítás nélküli gyerekes idő, mint a különélőnek. Ezt biztosítja az, hogy a különélők soha nem kapnak a szünetből többet, mint a felét. Azaz, a gondozónak is megvolt a maga zavartalan időszaka. Amit viszont nem hívunk kapcsolattartásnak.
149/1997 Kr. 27. § (5)94 Nincs helye folyamatos kapcsolattartásnak
- az időszakos kapcsolattartás ideje alatt,
- a gyermeket gondozó szülőt megillető, a gyermekkel folyamatosan együtt tölthető időtartam alatt, amelynek mértéke
ba) a kapcsolattartásra jogosultat a kapcsolattartást rendező egyezség, illetve a kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat szerint megillető időszakos kapcsolattartás időtartamát,
nem haladhatja meg.
Tehát a gondozó szülőt is megilleti legalább ugyanazon időtartamban folyamatos időszak, ergó időszakos kapcsolattartás. Tehát ez alatt nincs a kapcsolattartásra jogosultnak folyamatos kapcsolattartásra joga.
Húsvétkor sem.
„nálunk sajnos csak akkor viszi a gyereket, amikor éppen a programjaiba belefér, jogok vannak, kötelességek semmi.”
Ez viszont nagyon nem így van. Ha nem jön a meghatározott időben pontosan a gyerekért, már nem vagy köteles várni rá, és később odaadni. (Csak tudd igazolni, ha szükséges.) Ha nem időben jön, ha egyáltalán nem jön, akkor ilyenkor Te fordulhatsz a gyh-hoz végrehajtási kérelemmel. A különélőt ugyanúgy lehet bírságolni, mint a gondozó szülőt.
Néhány ilyen eset után, apuka szerintem nagyobb kedvvel lesz engedékeny veled is, illetve, ilyenkor nagy eséllyel lehet majd a nektek megfelelőbb újraszabályozást, akár korlátozást is kérni. (Természetesen, itt nem foglalkozunk azzal, hogy kinek lehet valóban igaza, mert ehhez néhány hsz kevés.)
„Előzőekkel nem igazán értek egyet. Mégpedig azért mert a határozatokban kiemelt külön időszakos kapcsolattartások megszakítják (felülírják) a folyamatos kapcsolattartást. Ergó, mikor időszakos van, nincs folyamatos.”
K
edves Zotyika! Számoljunk:
Húsvét. Folyamatos kapcsolattartás van: szombat-vasárnap.
Rendkívüli, vagy időszakos: az ünnep második napja, ami nyilván húsvéthétfő lesz.
Az időszakos ált. reggel 9 és este 18 közé esik.
Szerinted melyik része esik egybe az időszakosnak és a folyamatosnak?
Vagy a gondozó szülőnek is van időszakos kapcsolattartása? Vagy, szerinted is úgy van, hogy amennyiben egy időszak egy napja időszakos kapcsolattartásként van megjelölve, az időszak többi napja is automatikusan időszakos kapcsolattartás lesz? Mégis, kié? Bocs, ha kicsit indulatos, az a gyh-oknak szól.
Abban igazad van, hogy ennek felismeréséért még több gyámhivatallal meg kell küzdeni.
Időszakos alatt nincs folyamatos, ilyen feljelentésünk is volt már, ezt azért tudom. :)) De azt hiszem tényleg írok egy listát a Gyámhivatalnak (úgyis sűrűn járok hozzájuk :) ), és kérek állásfoglalást, az a biztos.
Előzőekkel nem igazán értek egyet. Mégpedig azért mert a határozatokban kiemelt külön időszakos kapcsolattartások megszakítják (felülírják) a folyamatos kapcsolattartást. Ergó, mikor időszakos van, nincs folyamatos.
Így az ünnepekre eső kapcsolattartás alatt nincs helye a folyamatosnak.
Persze lehet, hogy helyenként másképp értelmezik, mint a családjogban mindent.
Érdemes lenne a helyi gyámhivatalhoz fordulni ezzel a kérdéssel: Időszakos kapcsolattartás alatt van-e helye a folyamatos kapcsolattartásnak? Tehát mikor egybe esik, melyik szerint kell eljárni?
Kedves kaméleon, nagyon köszönöm ezt a választ is, sajnos itt apukát nem nagyon érdekli a gyerek, ellenben az, hogy engem hol tudna minél több helyen "csakazértis" feljelentgetni, na az annál jobban -éljen a sérült egó. Szomorú, de sajnos ez van. Csere: az sajna kizárt, egyszer próbáltunk meg cserélni, apuka kérésére(!), utána azonnal feljelentett, hogy nem volt ott a gyerek amikor kellett volna (még jó, hogy volt róla levelezés, hogy ő akarta elcserélni). Így maradnak a szabályok, azok fekete/fehérek. Apa nálunk sajnos csak akkor viszi a gyereket, amikor éppen a programjaiba belefér, jogok vannak, kötelességek semmi. Lassan megszokjuk. Úgyhogy marad az, hogy kigyúrom magam a szabályokból, hogy véletlenül se találjon fogást rajtunk. Félreértés ne essék, nem trükközni akarok, eddig sem tettem, most sem fogom a gyereket eszközként használni. Csak vigyázok, nehogy apuka jogai sérüljenek. :) Köszi a tanácsot, megpróbálom a szabályozást eszerint módosíttatni.
