Özvegyi jogok

ObudaFan: rendezi, csak nem ez, hanem a birósági végrehajtásról szóló törvény, a Ptk, meg a jogi oktatás. Ezért nem biztos, hogy mondjuk egy adminisztrátor meg tud irni egy szerződést adott esetben egy minta alapján, holott tud gépelni, még gondolkodni is, csak épp a jogi ismeretekkel nem rendelkezik, ami épp azért van, hogy mindent a lehető legegységesebben értelmezzenek (és még igy is vannak eltérések).

A birói gyakorlat véleményem szerint azt mutatja inkább meg, hogy a bíróság mi mindent fogad vagy nem fogad el mulasztásnak (merthogy a végrehajtási cselekmény viszonylag egyértelmü).

Ez az oka annak, hogy a birói gyakorlat is lehet például rossz, mint ahogy nem egy példa volt rá, ezért kellettek a jogegységi döntések, ugyanakkor még igy is előfordul, hogy mondjuk akár jogszabályellenes a birói gyakorlat, például jelen esetben az Áe. 72. §. (4) bekezdés b) pontja esetében, ami kimondja, hogy a végrehajtás érdekében született határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, ugyanakkor a birói gyakorlat a végrehajtási kérelmet elutasitó határozatok esetében erre a jogszabályra hivatkozva nem hajlandó az eljárást lefolytatni, holott elég logikus, hogy egy végrehajtási kérelmet elutasitó határozat nem a végrehajtás érdekében született határozat.

Az lenne a legegyszerübb, megállapitani valami jogot a hatályos jogszabályok alapján, majd amikor a jogosult a végrehajtását kéri elutasitják, és akkor kb. annyi, mintha a jogos igényét utasitották volna el, amit ugyebár a hatályos jogszabályok alapján nem tudtak megtenni, de igy meg van oldva ily módon.

Az ítélőtábla és a LB egy esetben már helybenhagyta az ilyen döntést tartalmazó megyei birósági határozatot, most ujabb ügyet futtatunk meg, és meglátjuk. Előbb-utóbb csak végiggondolják.

Na ennyit a birói gyakorlatról.

(Csak ugye a jogszabály nem rendezi azt, hogy mi a "végrehajtási cselekmény", ami a végrehajtható jog elévülését megszakíthatja, illetve mi a "mulasztás", ezek a kérdések a közzétett eseti döntésekből derülnek ki, vagyis mégis a bírói gyakorlat jelölte ki ezt az utat.)

Nem csak a birói gyakorlat, hanem a jogszabály is.

Csjt. 68. § (1) A tartási követelés hat hónapra visszamenőleg, valamint a jövőre nézve érvényesíthető.
(2) Hat hónapnál régebbi időre tartási követelést csak akkor lehet visszamenőleg érvényesíteni, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli.

Ugyanis az elévülést a végrehajtási eljárás megszakitja, és ujrainditja. Ez azt jelenti, hogy ha kérted a végrehajtást de nem volt végrehajtható, akkor fél éven belül ujra kellett volna inditani a végrehajtási eljárást. Ha ezt minden félévben megteszed, sosem évül el, és amint lesz vagyona, akkor nem csak az elmaradt tartásdij összegét, hanem annak kamatait, a végrehajtási eljárás költségeit, és annak kamatait is követelheted.

Ha ezzel annyiban is hagytátok, akkor szerintem nem. A végrehajtási eljárás szünetel, ha nincs végrehajtható vagyon, de a bírói gyakorlat azt tekinti a végrehajtást kérő részéről elvárhatónak, hogy időről-időre kérje a folytatást. Ezt egyébként tényleg bármikor lehet kérni, legfeljebb elutasítják. Ha ez nem történt meg, akkor legfeljebb akkor nincs mulasztás, ha igazolni tudjátok, hogy végig figyelemmel kísértétek az adós vagyonát, és biztos volt, hogy nincs neki végrehajtható vagyontárgya. Ezt pedig igazolni nem lenne egyszerű.

Ennek ellenére természeesen vesd fel az összes általad hivatkozott dolgot, hallgass azokról a problémákról, amiket elmondtam, és próbálj kicsikarni egy kedvező hagyatéki egyezséget. Csak azért tudj róla, hogy milyen gondok lehetnek, mert akár az ellenfél, akár a közjegyző is felvetheti.

Kedves ObudaFan!

Nagyon köszönöm válaszod!

Milyen mulasztást kell ezalatt érteni ?
(akkoriban kiadták behajtóknak , de "nem behajtható" címszóval semmit nem kaptunk)
Ebben az esetben kérhető ennek a régi tartozásnak a kiegyenlítése?

Hálásan Köszönöm !

Ja, és saját részedet saját elhatározásodból értékesítheted, de az összes örököstársnak elővásárlási joga van, avgyis őket az értékesítés előtt tájékoztatni kell, és megfelelő határidőt hagyni kell, hogy nyilatkozzanak.

A tartási jellegű követelések visszamenőleg 6 hónapon túl csak akkor érvényesíthetők, ha mulasztás nem terheli a jogosultat. Gyanítom, hogy jóval régebbi követelés lehet. Egyébként bármilyen követelés esetén hagyatéki hitelező vagy.

Az özvegyi jog nem függ attól, hogy ott lakott-e a jogosult. Azonban az özvegyi jog mrgváltását ebben az esetben is lehet kérni, ekkor haszonélvezetet nem örököl az özvegy, hanem egy gyermekrész tulajdonát. Lehet kérni az özvegyi jog korlátozását is arra a mértékre, ami az özvegy megélhetéséhez szükséges.

A temetés hagyatéki költség, mégpedig első a sorban.

Kedves Szakértők !

A véleményüket szeretném kérni az alábbi esettel kapcsolatban:

Apai ágon van 3 testvérem , anyukájuk a néhai feleség (62 éves kb) aki több éve külön élt saját ingatlanában de papíron nem válltak el.
Apámat jogerőssen gyerektartásra közelezték (1974 ben) amit nem fizetett anyám részére (nem házastárs) és nem tudták tőle behajtani sem állítólag.
Az ingatlan tulajdonviszonya jelenleg elhunyt(60%) és testvére(40%) között kb. 16M az ingatlan értéke.
Hamarosan hagyatéki tárgyalásra kerül sor és ha tudna valaki válaszolni kérdéseimre nagyon hálás lennék:

• Kérhető az elmaradt gyerektartás+kamat+infláció (700Ft/hó volt akkoriban) ,hogy a hagyatékból kerüljön levonásra?

(Vagy ez a tartozás elévül?)

• Ha nem lakott ott testvéreim anyukája már rég óta akkor is jár az Özvegyi haszonélvezet?
• Ha igen ,mikor járok jobban

  ha az özvegy is egy gyerekrészt kap ? (vagyis 5 felé oszlik az örökség) Igy működik ez egyébként ?

  vagy ha megváltom? vagy ezt csak a többi testvérrel együtt lehet ?

• Ilynekor kinek a költsége a temetés?
• Hogyan adhatom el a saját részem ?

Le tudná ezt nekem valaki vezetni hogy nézne ki számtanilag ?

Köszönettel:

Fél-Testvér