Kötelesrész

Édesapám anyja meghalt. Végrendeletében fele-fele arányban hagyta két gyermekére a lakását.
Később az örökhagyó a lánya javára kötött egy eltartási szerződést, egyik unokája javára pedig ajándékozási szerződést. Ezek értelmében a hagyaték teljes egészét fele-fele arányban a fent nevezett személy között osztotta fel. (Tehát: apám az örökségből teljes egészében kimaradt.)
Jár ilyenkor kötelesrész apámnak? (Hiszen nincs hagyaték.)
Ha igen, akkor csak az ajéndék a kötelesrész alapja?
Perben kell érvényesíteni ezt az igényt?
Amennyiben igen, mit kell apámnak bizonyítani?
(AZ előbbi kérdések azért is érdekesek, mert ahány ügyvéddel beszéltünk, mindenki mást mondott...)

Az ajándék - ha az örökhagyó halálát megelőző 15 éven belül történt - a kötelesrész alapjaként jön számításba. A tartási szerződés alapján átruházott vagyonrész csak akkor, ha sikerül bizonyítani, hogy színlelt szerződésről volt szó, amely valójában ajándékozást leplezett. Amennyiben nincs megegyezés, kötelmi igényként, 5 éves elévüléssel, bíróságon lehet érvényesíteni. Az ajándékozás vonatkozásában annak megtörténtét, illetve az ajándékozott vagyontárgy értékét kell bizonyítani. Talán mindenre válaszoltam.

Tisztelt Ügyvédek,

hogyan számolódik ki a köteles rész mértéke az alábbi helyzetben?:
Örökös 1 : nem kér köteles részt
Örökös 2 : köteles részt kér, pénzben
Örökös 3 : a végrendelet kedvezményezettje

Örökös 3-nak ki kell fizetni a köteles részt Örökös 2 felé.Az örökhagyó tartozott egy hitelezőnek, akinek hagyatéki hitelező igénye van. Örökös 3 a hagyatéki hitelezővel nem a közjegyzői eljárás keretében szeretne megegyezni.
Örökül hagyott házrész értéke: 6millió ft
Hagyatéki hitelezői igény a házrészre: 3millió ft
Le kell vonni a köteles rész megállapításához a házrész értékéből a hagyatéki hitelezői igény összegét, vagy sem? 1 millió ft, a kötelesrész, vagy 500ezer?

Köszönettel

Le kell vonni, de célszerű a hagyatéki eljárásban legalább említeni ezt a hagyatéki tartozást.

a fiam apjával sosem éltünk házasságban,a fogantatás pillanatában a volt páromnak 4 éve különélő felesége volt -akinek az előző házasságából van egy nagy lánya és annak is családja

( teljesjogú apai elismerő nyilatkozat van-és a volt párom nevén van a gyermek)

a volt párom 96-ban vett egy házat (melynek kizárólag ő a tulajdonosa, (azt hiszem a hölgynek haszonélvezeti joga van), melyben egy ideig közösen laktunk, aztán ő egyedül, majd a feleségével összeköltöztek, aztán külön, aztán megint össze-

évek óta igy megy- hol a hölgy lakásában vannak, hol a sajátjában

és időközben el is váltak és nem létesítettek újabb házasságot

kérdésem az lenne,hogy a fiamnak jár e majd valamilyen köteles rész az apai vagyonból ha esetleg történne valami vele (a fiam 15 éves)

és akkor ha az apja a fiamat kizárja a végrendeletből? azt hiszem ehhez különleges indok kell, de ha mégis
miután semmiféle kapcsolat nincs apa és gyermeke között, a véren kivül-
az apa sérelmezi,hogy a fia nem látogatja őt
az apa gyermektartást fizet (havi 7 ezer ft-ot),mivel 95ben igy ítélte meg a bíróság)

A kizáráshoz nem kell semmilyen indok, de a kizárástól még a kötelesrész jár. A kitagadáshoz kell indok, ami kizárja a kötelesrészt is, de ahhoz meg az nem elég, hogy nincs kapcsolat.

Ha az apának a házasságából nem született gyermeke akkor halálakor a te fiad örökli egészében a házat - a hölgy haszonélvezetével terhelve. (Esetlegesen megváltható ha hajlandó lemondani ezen jogáról.)

A végrendeleti esetleges kizárás esetén a kötelesrész jár a fiadnak. (Az ingatlan másik fele tulajdonrészét az apa rokonsága örökli meg.) No persze a végrendeletben akár másként is rendelkezhet a vagyonáról.

Esetleges ingáságok dolga aszerint, hogy mi volt kizárólagos saját tulajdona, és mi a hölggyel közös szerzeményű tulajdonlásuk.

Az apa a gyermek 18 éves koráig, illetve nappali tagozatos középiskolás tanulmányainak elvégzéséig akkor is köteles fizetni a t.díjat ha köztük nincs semmi kapcsolat, attól kezdve azonban bírósághoz fordulhat és érdemtelenség címén kérheti annak
beszüntetését. (Ha a srác esetleg felsőfokú tanintézet nappali tagozatán továbbtanul un.
felnőttartásra tarthat igényt, az más kérdés, hogy a bíróság a kettőjük közti kapcsolathiány okán megitélie-?)

"Lisa"
laikus hozzászóló

a kapcsolattartáshoz nem két fél kell?

értem én ezalatt,hogy a gyerekelhelyezésnél pl vizsgálja a bíróság hogy kinek a hibájából szakadt meg a házastársi illetve az élettartási kapcsolat

a kapcsolathiánynál mondhatja -e az apa: sajnálom, de a fiam nem keresett...
az nem baj,hogy Ő sem? ha az utcán észre sem veszi a fiát? ha nincs születésnapja,névnapja, karácsonya a gyereknek,de ő sérelmezi,hogyha Őt a gyerek nem köszönti fel?

az "apa" a végrendeletében kikötheti-e hogy kizárja a gyereket a végrendeletéből? a köteles résznek mindenféleképpen járnia kell,hiszen ezért "köteles" rész
az ingóságok,értékpapirok ,bankbetétek ,minden az apa nevén van, a készpénz-ről nincs adatunk

mi van akkor ha betegségben elhalálozik az apa ? hogyan szerez tudomást a fiam róla? milyen időintervallum? kinek a felelőssége szólni? mi van akkor,ha a tudomás jutása előtt a volt feleség kirámolja a lakást ?

azért kérdezem ezeket,mert nem szeretném ha a fiamat bármiféle hátrány érné a törvény nem tudása miatt, elég volt neki apa ,apai szeretet és pénz nélkül felnőni

Akit a bíróság t.díj fizetésére kötelezett az köteles gondoskodni a gyermekről annak 18 éves koráig, bizonyos esetekben azon túl is. Ez a Családjogi Törvényben van melyet megtalálsz itt balra a "Szolgáltatások" menűsor "törvénytár" rovatban - a csjt. rövidítés-nél keressed a törvényt.

A törvény a moralizálást mellőzi...

Magánmegjegyzésem: vélhetően az anyának is "szerepe" van abban, hogy a gyermek ennyire elzárkózik az apjától (...) de ezzel kapcsolatban a magam részéről veled külön vitát nem nyítok és abban partner nem is leszek. Ez anno a kettőtök "játszmája" volt és hibásan tart mindmáig is...

Az előre senki nem tudja megmondani készül-e végrendelet ill. készült-e már, valamint hogy annak mi a tartalma.

A hagyatékátadó közjegyző dolga felkutatni az esetleges örököst. (Tudnám javasolni: valamiképp kapcsolatban lenni az élettárssal...)

Igen, a túlélő élettársak nagyrésze eltünteni az értékesebb dolgokat a lakásból - emberi gyarlóság. Ez ellen csak úgy lehetne védekezni ha a férfi mintegy
leltárt készítene a dolgokról és azt átadná a fiának - kérjétek meg rá...

Hidd el, ennyi idő után félre a sérelmekkel és a büszkeséggel, és le kellene ülni egy tartalmas beszélgetésre a volt pároddal. Azt követően pedig megismertetni az apát a fiával ill. fordítva...

Mert ameddig ezt nem lépitek meg addig számtalan tüske és kétely marad benned.

Elnézésed kérem.

Még egyszer: a kapcsolattartás hiányának legfeljebb annyi köze van a későbbi örökség mértékéhez, hogy apuka az általa nem ismert fiát esetleg könnyebb szívvel zárhatja ki az öröklésből, és szoríthatja kötelesrészre. De ezen a szubjektív szemponton túl semmi, mert ha megvan a kapcsolat, csak éppen apa úgy gondolja, végrendeletben minden indok nélkül kötelesrészre szoríthatja a gyermeket. A kitagadásnak, ami a kötelesrész megvonásával jár, viszont nem elég indok a kapcsolattartás hiánya.

És olyankor mi van ha valaki a házát a volt nejére iratja(akitöl vannak közös gyerekei),de van egy házasságon kivül született gyeremeke.Igazából ajándékozta házassági vagyon megszünési nyilatkozattal.Ebben benne van hogy több mint 2 milliós kölcsönét(ami nem a házon van,adóságrendezö ,önk hitel stb)a feleség vállalja át.Az ingatlan értéke 12 millió forint körül van.A banki hitelt is a volt feleség fizetei ami közel 9 milllió forint(deviza hitel),de sajnos ezt nem tudtuk bele irni a papirba mivel akkor a bank beleszólt volna!Ugyanis ezt kérte a szerzödés módositáshoz!De a biróságon fogjuk mondani ,hogy én azaz a volt feleség fizeti a hitelt csak a voltpárom benne maradt,mivel neki van jövedeleme.A folyószámlát átíratuk a nevemre amiröl az építésí hitel vonják,mivel közös volt.Ha oda kerül mondjuk jópár év múlva, ami remélem nem mostanábban lesz,akkor a volt férjem házasságon kivül született gyereke követelhet-e valamit a házból?

Ja a ház elötte közös néven szerepelt!Meg mégegy kérdés mi van ha nem fizeti amoda sem a gyerektartás akkor rajtam illetvel a házra nem rakhatnak semmit?Lemondott a tulajdonjogáról ami beis van jegyezvel a földhivatalba.

Üdv a fórumozóknak !
A kérdésem a következő lenne:
Ha édesapám elajándékozza a pénzét , kötelesrészre tarthatok e igényt ha az elajándékozástól számított 15 év után hal meg apám, vagy ez a törvény csak ingatlanra , gépkocsira stb... vonatkozik?

mindenfajta ajándékozásra vonatkozik a 15 év.

Köszi a segitséget ,de mi az a 15 év?A másik én a hiteleivel együtt vállaltam át(az után illetéket sem kell fizetnem,ezt az ügyvéd mondta) ,meg nálunk megszünt a vagyonközöség.Aszem majd felhivom ha lesz az ügyvéd azt megkérdezem ,nehogymárt én fizetem a hiteleit az én legyek a szarba!

Csak ajándékozásnál van meghatározva ez a 15 év. Ha az örökhagyó halálát megelőzően 15 évnél korábban ajándékozta el a hagyatékát, vagy annak egy részét, akkor az ajándék beszámít a teljes hagyatékba, az ajándékból a törvényes örökösnek jár a kötelesrész, amennyiben azt másból ki nem egyenlítették.

jaj, nem 15 évnél korábban, hanem belül, a csudába

köszönöm a segítségeteket
monalisa,nem sértettél meg,mivel nem volt miért

én 16 éve nem beszélek a volt párommal, és itthon nincs is rossz szó róla, sőt egyáltalán nincs szó

így alakult, meghagytam a fiam apjának a lehetőséget hogy bármikor viheti a gyereket, gyerekelhelyezés sem volt (sajnos ennek az volt az ára,hogy korlátozta a gyerek külföldre utazását az útlevélkérelem alá nem írásával,, a középiskolai felvételijét,ugyanígy),de még ekkor sem hangzott el róla semmi
hagytam hogy a gyerek saját maga alakítson ki egy kapcsolatot az apjával