Ági öröklés

Bocs, hogy nem az általad rögzített sorrendben válaszolok, de azért megkísérlek mindenre felelni.

1. Végrendelet esetén a teljes törvényes öröklési rend, így az ági öröklés is ki van zárva. (Kötelesrész pedig azért nem illet meg, mert azt csak leszármazó, házastárs, szülő kérheti.)
2. A Ptk.-nak az öröklési jogot szabályozó rendelkezéseit általában csak a Ptk. hatálybalépése után megnyílt öröklésre lehet alkalmazni, de az, hogy egyes tényállási elemek korábban történtek, lényegtelen. A Ptk.-nak a végrendelet alakszerûségeire vonatkozó rendelkezéseit a Ptk. hatálybalépése elôtt kelt végrendeletre is alkalmazni kell.
3. Mátyás tulajdona az Mátyás tulajdona, Mária után Mátyás tulajdonát nem lehet örökölni. Ez alól lenne kivétel, ha sikerülne bizonyítani Mária és Mátyás közti szerződés semmisségét (kötve hiszem, hogy bármi alapja lenne). Kötelesrészre meg - mint írtam - csak a leszármazó, házastárs, szülő jogosult.
4. Amennyiben ági öröklés vonatkozik bármire, annak holtig tartó haszonélvezete, özvegyi jogként Mátyást illeti - a megváltásra, korlátozásra vonatkozó szabályok természetesen erre is vonatkoznak.
5. Az öröklési igényt a legcélszerűbb a hagyatéki eljárásban már érvényesíteni. Ennek elmulasztása azonban nem jár jogvesztéssel, ebben az esetben pert kell indítani, ahol célszerű a per ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzését kérni. Tulajdoni igény lévén nincs elévülési határidő sem, de 15 év alatt az álörökös elbirtokolhatja az ingatlant. (Ingót 10 év alatt.)

Eljárási illeték a pertárgy értékének 6%-a, amelyet - illeték-feljegyzés engedélyezését kivéve - előlegezni kell, majd a pervesztes viseli. Pervesztes viselheti 5-10% közötti ügyvédi munkadíját ellenfelének.

Az alábbiakkal kapcsolatban szeretnék választ kapni:

Anyai nagyanyám (Julianna) 1915-ben, míg testvére (Mária) 1910-ben született. Anyai nagyanyám szülei 1931-ben az általuk korábban vásárolt házat Máriára iratták a holtig tartó haszonélvezeti joguk fenntartásával. Természetesen ellenérték nélküli ügyletről, ajándékozásról volt szó, és erről 2 okirat is a család birtokában van. (Egy 1931-es keltezésű okirat Mária és szülei aláírásával, amiből nyíltan kitűnik az ajándékozási jogcím; másrészt pedig egy 1954-es megállapodás Julianna és Mária között, amelyben utóbbi elismeri, hogy a házat ajándékba kapta szüleitől; és mivel testvére, Julianna semmiféle hasonló juttatásban nem részesült tőlük, ezért ő maga juttat majd számára egy bizonyos összeget a jövőben. Erre viszont soha nem került sor.)

Julianna életében végig fájó pont maradt, hogy szülei - és testvére - gyakorlatilag kisemmizték az örökségből, és rendkívül nehéz anyagi körülmények között kellett elkezdenie életét nagyapámmal, majd felnevelnie 5 gyereket.

Nagyanyám, Julianna 2004 októberében, 89 éves korában meghalt. Testvére, Mária most 95 éves, és a családban mindenki azt kívánja, hogy bár éljen még további 95 évig; de rossz egészségi állapotát tekintve a realitás azt mondatja, hogy nyilvánvalóan számolni kell az elhunyta következtében beálló jogi helyzettel. (Sajnos jópár napja öntudatlan állapotban kórházban fekszik.)

Nem tudom pontosan, hogy a házat illető tulajdoni hányad hogyan alakul a 95 éves Mária és 85 éves férje, Mátyás között; de valószínűsítem, hogy a ház fele Mátyás nevén van; 1-2 évtizeddel ezelőtt Mária ajándékozás jogcímén engedhette át neki. Azt sem tudom, hogy készített-e végrendeletet Mária, és ebben rendelkezett-e a házról. A házon az elmúlt 70 évben nagyobb átalakításokat nem végeztek, de ettől függetlenül nincsen rossz állapotban.

Mária és Mátyás kb. 55 éve kötött házasságot, gyermekük nem született; szüleik kb. fél évszázada elhaltak.

Ha jól tudom, a törvényes öröklés szabályai szerint Mátyás lesz Mária örököse, viszont - mint a családi ági vagyon egybentartását célzó szabály - esetleg figyelembe jöhet az ági öröklés elhunyt nagyanyám, Julianna 5 gyermeke, köztük édesanyám tekintetében.

A család sokkal inkább érzelmi mintsem anyagi szempontok miatt szeretné, ha a régi családi ház, a dédapám és dédanyám egykori háza majdan visszakerülne ahhoz az ághoz, ahonnan származott: édesanyám és testvérei kezéhez; és nem - a családunkkal vérségi kötelékben nem álló - Mátyás oldalági rokonaihoz. (Természetesen mindezt Mátyás halála után értve, hiszen neki az ági öröklés esetleges érvényesülése esetén is holtig tartó haszonélvezete van; az ági vagyontárgyak vontakozásában is.)

Mindezeket figyelembe véve az alábbi kérdéseim lennének:

1. Vonatkozik-e az ági öröklés erre az esetre, és ezen belül is a Mária nevén lévő tulajdoni hányadra?

2. Ha az 1-es kérdésre igen a válasz, akkor - feltételezve, hogy a ház tulajdoni hányada jelenleg 1/2 - 1/2 arányban van feltüntetve az ingatlannyilvántartásban Máriának Mátyás részére történő ajándékozása folytán - : A Mátyás nevén lévő 1/2-ed tulajdoni hányadra is vonatkozik az ági öröklés?

( Ptk. 613.§ (1) c) : „Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki a szokásos mértékű ajándékra.” Viszont egy ingatlan fél tulajdoni hányada nem szokásos mértékű ajándék, tehát az én értelmezésemben így kiterjed rá az ági öröklés. De ugyanezen szakasz (2) bek.: „Az örökhagyó halálakor meg nem lévő (átruházott, veszendőbe ment, felélt, stb.) ági vagyontárgy pótlásának vagy értéke megtérítésének nincs helye.” Tehát most nem tudom, hogy az ajándékozásra vonatkozó (1) bek.-ből levont következtetésem helytálló-e (kiterjed rá az ági öröklés) ; vagy az, amit a (2) bek. sugall nekem: hogy nem terjed ki rá az ági öröklés, mert a Mátyás nevén lévő tulajdoni hányad nem része az örökhagyó után maradt hagyatéknak.

3. Ha Mária esetleg végrendelkezett Mátyás javára a nevén lévő tulajdoni hányad tekintetében, akkor ezzel kapcsolatban hogyan alakul a végrendeletben foglaltak és az ági öröklés szabályainak viszonya? A végrendelet „erősebb” az ági öröklés szabályainál?

(Az nyilvánvaló számomra, hogy az örökhagyó életében azt tesz a tulajdonában lévő ági vagyonnal, amit csak akar; ugyanúgy, mint a nem ági jellegű vagyonával. Ha viszont valaki javára végrendelkezik, akkor ez sokkal inkább az ajándékozáshoz, mintsem a - számomra ellenértékiséget feltételező - átruházáshoz áll közelebb. Kvázi ajándék, mely egyáltalán nem szokásos mértékű.)

4. Ha jól tudom, a Ptk. 1960-ban lépett hatályba; előtte valószínűleg az öröklési jog tartalmát adó rendelkezések, szabályok is egészen mások voltak. Van annak jelentősége, hogy a "tényállásban" szereplő dátumok egy része 1960 előttre tehető? Az ági öröklés tekintetében a Ptk. jelenleg hatályos rendelkezései irányadóak vagy esetleg figyelembe jönnek 1960 előttiek is? Ez befolyásolja esetleg az öröklési szempontok alakulását?

5. Ha akár a Mária, akár a Mátyás nevén lévő tulajdoni hányad kérdésében az ági öröklés tekintetében igen a válasz: Hogyan, ki előtt fellépve lehet érvényesíteni az erre vonatkozó jogokat az öröklés megnyílta után? Milyen esetleges jogvesztő határidők vonatkoznak az igényérvényesítésre? Pl. közjegyző előtt lehet-e megállapodást kötni Mátyással az ági vagyontárgyak tekintetében a hagyatáki eljárás során? Ha esetleg bíróság elé kerül az ügy: nagyjából milyen valószínű perbeli kockázatai vannak, kifejezetten a bírósági eljárási díjak, költségek, illetékek tekintetében?

Elnézést, hogy ilyen hosszan írtam; és azért is, ha valami nem volt érthető, pontos, szakszerű. Remélem, nem lesz felróva nekem, hiszen nem vagyok jogász. Minden esetleges választ előre is köszönök; természetesen akkor is, ha csak egy-egy kérdésem, vagy a kérdéseim egy részének megválaszolására irányul.