öröklés,ingatlan

Nem kell neked semmit aláírni ahhoz, hogy köteles részre szorítsanak. Még tudatni sem kell veled előre.

Ha még életükben nekiajándékozzák valakinek a vagyonukat, és 15 éven belül meghalnak, a köteles rész akkor is jár. Ha viszont eladják valakinek, akkor nem lesz hagyaték, nem lesz köteles rész.

Öröklési illetéket tényleg nem kell fizetni - kell viszont ajándékozásit vagy visszterhes vagyonszerzésit. Mindkettő több, mint az öröklési - hiszen az 20 millió forintig már nincs is.

Tisztelt Fórum!
Segítséget szeretnék kapni a köv. ügyben.
Szüleim betegesek, de még mindketten élnek. Van egy testvérem, akire szeretnék a vagyonukat (ingóság, ingatlan....stb.) "örököltetni". Első körben ügyvéd előtt készítettek egy végrendeletet, amiben leírták, hogy a törvény által szabályozott 25%-os köteles részen kívül engem nem illet meg nagyobb rész és többre nem is tartok igényt a későbbiekben sem. Ezt nem voltam hajlandó aláírni, mert ezt nem tartom korrekt eljárásnak. Úgy érzem, hogy jogosult vagyok a vagyonuk 50%-ra és ezért nem írtam alá.
Most az a legújabb verzió, hogy a testvéremre iratják a vagyonukat, mert ők úgy lesznek nyugodtak, ha elrendeznek mindent, míg élnek. Ők hiszik és el akarják hitetni velem, hogy az örökösödési illeték alól mentesülnek ezáltal. Létezik ilyen?
Köszönöm a válaszokat:
kovet

Kedves ÓbudaFan!

Köszönöm a választ, valami ilyesmire gondoltam én is. Igazából ezt csak bírósági úton lehet érvényesíteni? (Mert azért odáig nem szeretnénk elmenni...bízunk a józan belátásban, hátha...)

Köszönöm mégegyszer, szép napot!

Beleszámíthat. Ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta (osztályrabocsátás).
A szokásos mértékű ajándékokat, valamint a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartást akkor sem kell osztályra bocsátani, ha azt az örökhagyó kifejezetten kikötötte.
A hagyaték, valamint az osztályrabocsátott ingyenes adományok tiszta értékének összeszámításával nyert együttes érték megfelelő arányos elosztása útján kell megállapítani az egy-egy örököstársnak jutó örökrészt, és abból le kell vonni az örököstárs által osztályrabocsátott értéket.
Az érték megállapításánál az adomány juttatáskori értékét kell számításba venni. Ha ennek az értéknek az alapulvétele bármelyik érdekeltre súlyosan méltánytalan, a bíróság az értéket az összes körülmények figyelembevételével állapítja meg.
Ha az örököstárs által osztályrabocsátott érték eléri vagy meghaladja az örökrészének az osztályrabocsátott értékek figyelembevételével kiszámított értékét, őt a felosztásra kerülő hagyatéki vagyonból kielégítettnek kell tekinteni, a többletet azonban visszatéríteni nem köteles. Ilyen esetben a hagyatékot a többi örököstárs között a hagyatékban nem részesülő örököstársnak, valamint az ilyen örököstárs adományának figyelmen kívül hagyásával kell felosztani.

A másik kérdésre: nincs rá jogalap.

Szép estét mindenkinek!
Apukám meghalt, jövőhéten lesz a hagyatéki tárgyalás. Ha tudunk ügyvédet szerezni, akkor mindenképpen elmegyünk hozzá, de addig is a segítségeteket kérném.
Hárman vagyunk örökösök, egyikünk apu második házasságából. Apu második felesége egy panelban lakott, majd több év együttélés után (ő apu mellett sosem dolgozott), mikor már megszületett a közös kislány, elköltöztek egy szép családi házba, melyet (tudomásunk szerint) közös pénzből vettek. A házon azóta volt értéknövekedés is, mivel ablakot cseréltek, hozzáépítettek stb. A lényeg, hogy amikor megvették a házat, azt a féltestvérünk nevére íratták, tehát az 100%-ban az övé. A kérdés az, hogy ez számíthat-e az öröklésnél, beszámítható-e, mint már korábban megkapott "örökség". Valószínűleg nem, de foglalkoztat a dolog.
A másik kérdés, hogy mivel aputól öröklünk jogilag ingatlanokat (egy ház, egy telek), de valójában ezek a nagymamámé voltak, akit a féltestvérünk nem látogatott, csúnyán beszélt róla - szóval hogy valamilyen jogalapunk lenne-e arra, hogy ő csak egy részét kapja, ne az 1/3-át. (Nyilván buta kérdés, mert aputól öröklünk, de az igazságérzetemet bántja a dolog...)
Köszönöm előre is!

Nagyon köszönöm mindenkinek a tanácsokat.

Demjengi: épp az a lényeg, hogy nem növekszik meg a tulajdoni hányadot, csak az ingatlan-nyilvántartás helytelen adatát hozzáigazítjátok a valósághoz.
De úgyis ügyvéd kell hozzá, majd ő tudja.

Tisztelt Szakértők!
Bátyámmal ketten örököltük a szülői házat. Ő lakik benne. Hagyatéki tárgyalás még nem volt. Tartós ott lakást, és a ház műszaki felújítását tervezi. Tulajdonjogomat meg akarom tartani, de nem szeretnék a felújításra költeni, mert még kb. 30 évig csak ő élvezheti a hasznát. Köteles vagyok a felújítás terheit viselni, mint társtulajdonos, vagy a hagyatéki tárgyaláson valahogy bele lehet foglalni a végzésbe az én ilyen jellegű mentességemet?
Köszönettel:
rezeda

KBS
Azért sem kell, mert megnövekszik a tulajdonhányadom?

Nem kell illetéket fizetni.

Ez azt jelenti, hogy a tulajdonhányad átírása anyagilag súlytana minket, hiszen fizetni kell érte. Nem érzem az igazságosságot mögötte.

Természetesen mindazon költségeidet- kiadásaidat levonásba helyezheted melyekről számlát tudsz felmutatni., a tiszta haszon/értéknövekedés után kell illetéket fizetni. (Az hogy netán sok munka házilagosan stb., nos ha egy építkezésnél sok is a kétkezi munka, a költségek- kiadások jelentős része anyagok beszerzésére megy el.) Remélve a számlák el lettek téve, mert az APEH 5 évig bármikor tarthat egy ellenőrzést - bárkinél is.

És ezt a növekedést nem valakitől kaptam, hanem én teremtettem meg. Nem érzem indokoltnak, hogy fizessek érte.

Az baj, mert akkor illetéket kell fizetnem, mert nőtt a vagyonom.

Majdnem elég: az ügyvédnek a földhivatalhoz is be kell nyújtania.

Obudafun

A kezdeti 1/3, 2/3 teljesen jogos, mert a férjem lakása többet ért mint az enyém. Öröklés nem szerepel az ügyben. A házbővítést saját keresetünkből finanszírozzuk a mai napig.
Elég ha egy ügyvéd által iratunk kettőnk között egy megállapodást, ha valahogy kihámozzuk a mostani arányt?

Ha már együtt éltetek és együtt is gazdálkostatok az ingatlan megszerzésekor, akkor az akkor szerzett vagyontárgyak is már 50-50%-ban kerültek a tulajdonotokba. Ugyanakkor ha valaki az együttélés előttről származó vagyonát, vagy ajándékba kapott, vagy örökölt vagyont tett a ház árába, az az ő tulajdoni hányadát ilyen arányban növeli. A bővités pedig feltehetően közös vagyonból ment, így az a hányad, amennyivel értékesebb lett az ingatlan a bővítés miatt, megint az 50-50% felé téríti el az arányokat - kivéve, ha valaki az ajándékba kapott, vagy örökölt vagyontárgyát áldozta rá.
Ugyanakkor a fentiek bizonyítása egy esetleges perben borzasztó hosszú és költséges, és ezt úgy tudnátok megelőzni, ha már most egy megállapodásban rendeznétek, hogy ténylegesen kinek milyen tulajdoni hányada van.

KBS

Nincs tulajdonjoguk.

„A gyerekek közelednek a harminchoz. Mindkettőnek családja van már.”

Ajvé... De ugye, nekik nincs nyilvántartás szerinti tulajdonrészük az ingatlanban?

Hidd el, amit kérdeztem, az mind fontos. Hogy ne mondjam, csak azok a fontosak.

A tartozásra nem elég, sőt...
Szóval akkor a választ értsem úgy, hogy mivel apámnak tartozása volt, a bankot illeti meg az utolsó havi munkabére?!

Mit értetek azon, hogy "kisház jha.."?
Megvételkor valóban kicsi és romos volt a ház. Két egybenyíló szoba egy konyhával, aminek csak egy hideg vizes falukútja volt.
Hozzáépítettünk egy nappalit, és az emletre két kis lakást a gyerekeknek.
A vételárat az elöző lakásaink eladásából tudtuk összerakni, az összeköltöz után. De nem értem miért érdekes ez.
A gyerekek közelednek a harminchoz. Mindkettőnek családja van már.
Amikor bajban voltunk, akkor időlegesen besegítettek a hitel törlesztésébe, egyforma arányban.

demjengi

Nem írtad, hogy a gyerekeitek hány évesek, de gratisz kapták-e a lakásjuttatást vagy a hatalmas összegű hiteleknél kényszerű-kelletlen közreműködők?!

"Kisház" az emeleten két lakással... Hát jah.

A szerzéskor élettársak voltatok? Milyen forrásból teremtettétek elő a vételárat? Milyen jellegű, mértékű volt a bővítés?

Tisztel Fórum!

Amióta átestem pár komolyabb betegségen, foglalkoztat a következő probléma.
Második férjemmel, még házasságkötésünk elött vettünk egy rozzant kisházat, 2/3, 1/3 tulajdonjoggal. Enyém a kisebb.
Ez után (9 éve) házasságot kötöttünk, és hatalmas összegü hitelekkel bővítettük a házat, úgy hogy két nem közös gyermekünknek is kialakítottunk egy-egy kis lakást az emeleten.

Kérdésem az, hogy ha eltávozom ebből a világból, az én lányom mennyit fog örökölni a házból? A tulajdon arány, még mindig 1/3 és 2/3. Ha 1/3-ot örökölne, azt természetesen nem tartanám igazságosnak, mert az én keresetem is hozzájárult (ami több is volt mint a férjemé) ahhoz, hogy a ház értéke ma már sokkal magasabb, mint a megvétel időpontjában.

Köszönöm a tanácsokat előre is.

Titeket illet. De vajon elég lesz-e a tartozásra?