élettársi "közös vagyon"

Sziasztok!

Szeretném a véleményeteket kérni. közel 5 évet éltem élettársi kapcsolatban a párommal. Másfél évig a szüleinél laktunk, majd 2003. tavaszán 4,5 M Ft hitelre vettünk egy lakást, amelynek a törlesztését 2003. augusztusában kezdtük el. Én abban az évben decemberben kezdtem el dolgozni, azóta közös bankszámlánk van. A lakás az ő nevére került, mivel a szülei házára lett terhelve a jelzálog, és a szülők ragaszkodtak ehhez. Most hirtelen "bekattant", hazaköltözött a szüleihez, és egyezkedni akar az anyagiakon. Szerinte az eddig befizetett hitelösszeg fele, és az ingóságok fele jár nekem, csakhogy azóta a lakás értéke 7 M Ft-ra emelkedett, jelenleg kb. 3.5 M Ft hitel van még hátra. Jól gondolom, hogy a maradék 3.5 M Ft-nak a fele jár nekem, és nem a törlesztésként befizetett 1.5 M Ft-nak? Hiszen az ingatlan értékének növekedése nem az ő érdeme! Közös életünk során mindent közösen vásároltunk, nem létezett olyan, hogy enyém-tied; bár az elején valamivel ő többet keresett mint én (bár én sem minimálbért kerestem), a lakáshitel és az egyéb költségek felét én egyedül is mindig tudtam volna állni, talán az ingóságokat nem egészen. Előre is köszönöm a véleményeket!

Az összes szerzemény tulajdonjoga olyan arányban oszlik meg köztetek, amilyen arányben a szerzéshez a teljes időszak alatt hozzájárultatok. Tehát csak nem az a lényeg, hogy speciálisan a törlesztőrészletekből mennyit ki fizetett, hanem az összes szerzemény és az összes közösen megszerzett vagyon.

Szia! Én tényleg csak a véleményemet tudom elmondani, mert nem vagyok jogász.

Ahogy tudom: az élettársi kapcsolat megszűnését követő elszámolás azon az alapon működik, hogy "ki mit adott bele, azt kapja vissza". Legyen az kereset, máshonnan származó vagyon, stb. Tehát ez az életben általános módon érvényesülő "üzleti" elszámolás. (Ellentétben a házassággal, ahol a házasság ideje alatti kereset, jövedelem közös vagyonnak számít; a házasság megszűnése után elfelezik a felek között; függetlenül attól, hogy ki mennyivel járult ahhoz hozzá.) Az élettársi kapcsolatnál viszont a hozzájárulást annak mértékében veszik figyelembe. (Ami kérdéses lehet: természetesen a bizonyíthatóság.)

És természetesen ezt a "ki mit adott bele, azt kapja vissza"-t úgy értem, hogy ehhez hozzájön a bevitt érték, pénz haszna, az értéknövekmény is. Hiszen a pénzed a hiteltörlesztés helyett fektethetted volna értékpapírba vagy más ingatlanba is. Viszont te ezen ingatlan hiteltörlesztésébe fektetted, s egyben felvállaltad azt a kockázatot, hogy az ingatlanárak a hiteltörlesztés ideje alatt lezuhannak. Mert történhetett volna így is.

Viszont szerencsés módon felfelé mentek az ingatlanárak, tehát a kockázatvállalásod szerencsés módon alakult; a jutalmad pedig a hiteltörlesztésbe fektetett pénz haszna, amely az ingatlan értéknövekményében jelentkezik. Ez - a szerzéshez való hozzájárulás arányait figyelembe véve - téged illet.

Tehát az igazán lényeges kérdés szerintem az, hogy mekkora volt az az összeg, amellyel te magad járultál hozzá a hiteltörlesztéshez, és mekkora volt az az összeg, amellyel az élettársad.

Ha a lakás most 7 milliót ér, és 3 és fél millió hiteltartozás van rajta, akkor, véleményem szerint (7 - 3,5 = 3,5 ; azaz) 3,5 millió Ft értékű az a vagyon. amelynek az elosztási arányát meg kell határozni.

(Feltételezve, hogy a lakás teljesen a hitelből lett véve; és hogy a fennmaradó 3,5 millió Ft törlesztését egyedül az egyik fél (gondolom, az élettársad) vállalja tovább.)

Közös volt a bankszámlátok; s erre - gondolom - csak a keresetetek került; és - megint csak gondolom - innen mehetett a hiteltörlesztés is.

Szerintem nagyjából ki lehet számolni azt, hogy ezen bankszámlára ki mennyit fizetett be összesen.

(Vagy ha a pontos értéket nem is, de azt igen, hogy milyen arányban. Valószínűleg a keresetek mértékének arányában.)

Mindkét fél össz-befizetéséből levonnám azon ingóságok értékét, amelyeket szintén ezen bankszámlán lévő pénzből vásároltatok úgy, hogy az élettársi kapcsolat felbomlása után az adott ingóság annál a félnél maradt. Tehát ennyivel csökkenne az adott fél bankszámlára történő össz-befizetése.

Ezután kaptok egy arányszámot; mondjuk azt, hogy 4 az 5-höz arányban járultatok hozzá a bankszámla-pénzhez. (Mondjuk, ha az élettársad valamennyivel többet keresett, akkor a tied a 4 egység, párodé az 5 egység.)

A példa alapján a 3 és fél millió forintot is 4 az 5-höz arányban osztjátok fel.

Az egyenlet:

4x + 5X = 3.500.00
9x=3.500.000
x=388.889 (Ft)

Tehát neked jár 4x = 4-szer 388.889 Ft = 1.555.556 (Ft)

Ha a párod meg akarja tartani a lakást (tehát azt nem értékesítitek), akkor ezt a több mint másfél millió Ft-ot a saját pénzéből neked ki kell fizetnie.

(Az összegszerűség nyilván csak példa; de egy valami biztos: több jár neked, mint a másfél millió forintos hiteltörlesztés fele körüli összeg.)

Az élettársi kapcsolat előttről származó ingóságok meg nyilván továbbra is azé, akié azok eredetileg is voltak.

Szerintem valahogy így kell számolni; feltételezve azt, hogy az élettársi kapcsolat alatti összes szerzeményetek arra az ominózus közös bankszámlára került.

De ez csak az én véleményem.

vzoli!
Ez a "ki mit adott bele" csak a teljes közös szerzeményre értékelhető, ugyanis minden közös szerzeményen a teljes szerzés arányában keletkezik közös tulajdon, vagyis önmagában az, hogy az ingatlanra ki mennyit költött, nem biztos , hogy elegendő a kérdés megválaszolásához.

Obuda!

A matekhoz nem sokat értek (a joghoz még kevesebbet :) ); de én is ugyanezt írtam; nem?

A hsz-om végén:

„Szerintem valahogy így kell számolni; feltételezve azt, hogy az élettársi kapcsolat alatti összes szerzeményetek arra az ominózus közös bankszámlára került.”

Vagyis ezt vettem teljes szerzésnek, erre vonatkozóan próbáltam megállapítani az összes szerzés arányát, és az összes szerzés arányában próbáltam megállapítani az ingatlan "tiszta értékének" felosztási arányát.

Vagy abszolút rosszul okoskodtam?

(Az első hsz-odat még nem láttam amikor a sajátomat topikba küldtem.)

Igen, csak egy pontosítással: mindez jelenleg közös tulajdon, és medo-nak, mint ingatlan-nyt-n kívüli tulajdonosnak joga van a tulajdonjoga bejegyzéséhez. Innen nézve pedig a volt élettárs csak közös tul. megszüntetési perben próbálkozhat, ahonnan meg nyilvánvaló, hogy az ingatlan végső értékét kell figyelembe venni. Számszerűen ugyanaz jön ki, mint Neked, de így az is figyelembe vehető, hogy a közös tul. megsz. per akár úgy is eldőlhet, hogy medo-nak lesz joga magához váltani az ingatlant.

Halihó!
Köszönöm, hogy ennyire belemerültetek a témába. Pontosítok egy kicsit: minden jövedelmünk a közös bankszámlára került, a hiteltörlesztést is onnan fizettük. Tegnap ismét egyeztettünk a volt párommal. Én azzal érveltem, hogy ha eladnánk a lakást, és kifizetnénk a kölcsön hátralévő részét, akkor a 3,5 M fele járna nekem. (Azt nem vitatja - egyelőre -, hogy a megosztás aránya 50-50%). Õ erre azt válaszolta, hogy ebben az esetben neki be kellene fizetni a 3,5 M után az adót, illetve legalább a nekem kifizetett összeg után, hiszen abból ő nem ingatlant vásárol, így mindketten rosszabbul járunk.
Kérdésem: mivel gyakorlatilag itt közös tulajdonról van szó, de az ing. nyilvántartásban csak ő szerepel tulajdonosként, milyen szabályok vonatkoznak erre a helyzetre a lakás eladása esetén adózás szempontjából?

ObudaFan, említetted, hogy jogom a tulajdonjogom hivatalos bejegyeztetéséhez. Elméletben érdekelne, hogy ennek mi a módja?
Igazándiból ezek az infók egyelőre azért szükségesek, hogy tudjak érvelni az egyezkedés során. Mindkettőnknek az a célja, hogy békésen rendezzük ezt az egészet, minden bírósági közreműködés nélkül, barátokként szeretnénk elválni. Persze, ha nem sikerül megegyezni...

Ennek vagy az a módja, hogy ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott egyezséget adtok be erről a földhivatalhoz, vagy hogy pert indítasz a bejegyzés iránt.

Az adót az APEH tőle hajtaná be, de egy megosztási perben azt is figyelembe kellene venni a megosztásnál, hogy ő ezt kettőtök helyett megfizette.