Gyermek láthatása

Fórum → öröklés és családjog
régebbi elöl     új hozzászólás

október # 2006.01.08. 15:43

Véleményem szerint csak annyira van közöm a társam gyerekeihez,mint amennyire a mindennapokban van közöm,illetve van közünk egymáshoz!!!
Ez pedig jó esetben...NEM KEVÉS!
Tehát ha moshatok,főzhetek rá,és még az ágyamat is megosztom vele...akkor igenis VAN KÖZÖM AZ ELÕZÕ ÉLETÉBÕL "HOZOTT GYEREKEIHEZ"!
már pedig ha ez így van,akkor döntse el mit is akar?!

derill # 2006.01.08. 13:57

Az teljesen mindegy, hogy mikor, de én is ezt irtam.

Neki kell tehát eldöntenie, hogy vállalja-e igy a pasit, vagy megpróbál változtatni a helyzeten (a pasit megváltoztatja, vagy kilép a kapcsolatból).

Mindig mi választunk, sosem minket. És mindig van választási lehetőség, kérdés, hogy élünk-e vele vagy sem. Igen nehéz persze mérlegelni, mi volna a helyes, illetve mit szeretnénk, és a kettő sokszor köszönőviszonyban sincs egymással. Ráadásul előre sosem lehet tudni, hogy jól választottunk-e, csak utólag. De mégis, mi választottuk ezt a helyzetet, tehát bármit is teszünk az a mi döntésünk volt, és nekünk kell viselni a következményeit is. Nem hárithatjuk át a gyerekekre, a másik félre stb.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

moamoa # 2006.01.08. 12:02

Szerinted igaza van októbernek, szerintem meg nincs.
De, hogy a te egyik kedvenc érvedre hivatkozzak: Lepella választotta társának ezt a férfit. Ráadásul akkor, amikor annak élettársa éppen az ikergyerekekkel volt várandós.

derill # 2006.01.08. 10:06

moamoa: tényleg nem, azonban valójában mégis. Ugyanis a gyermeket nyilvánvalóan a párjához viszi, hiszen ott laknak együtt. Ez pedig arról szól, hogy a párja akár akarja akár nem, részese ennek az egésznek. Nyilvánvalóan zavarja, hogy a volt párja ugráltatja, de tényleg nincs más választása, mint vagy eltürni, hogy ez igy marad, vagy leülni a párjával, és megbeszélni, hogy milyen lépéseket hajlandó tenni azért, hogy ez megváltozzon. Ha pedig a párja mindezt mérlegelte, és eldöntötte, saját magával kell leülnie, és eldöntenie, hogy ezt képes-e elfogadni, vagy uj életet kezd a párja nélkül.

Ily módon októbernek igaza van. Lepellának pedig már korábban is válaszoltam a kérdésére, ugyanazt amit Óbudai Fan, sőt azt is, hogy megteheti, hogy megfogja a gyerekeket és elhozza, ha még nem volt gyermekelhelyezési per, és be van jegyezve apaként, mivel azonos jogokkal rendelkezik, mint a nő.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

moamoa # 2006.01.07. 22:53

október, az apa kapcsolattartási joga nem terjed ki az éppen aktuális partnerére.

október # 2006.01.07. 15:53

Lepella!
Ne haragudj,de szerintem komoly gondok vannak a PÁRODDAL!!!
Gondold át a kapcsolatod,s ülj le vele,hogy DÖNTSÖN:

  • vagy kijárja a NEKI,illetve -ha együtt vagytok- a KETTÕTÖKRE vonatkozó LÁTHATÁSI jogokat...
  • vagy ha ő egyedül szeret lenni a lányaival -ahogy írod-...AKKOR MARADJON MINDÍG EGYEDÜL,és NÉLKÜLED tengesse tovább a papucsos,pincsikutyás pici életét!

A helyedben biztos megkérdezném,hogy akkor a TOVÁBBIAKBAN MÉGIS HOGY KÉPZELI???Pl.Te ha esetleg szülsz neki..akkor HOGY IS LESZ EZ????
Mellékesen meg KÖSZÖNJE MEG,HOGY TE HAJLANDÓ LENNÉL AZ Õ GYEREKEIT GONDOZNI ALKALMASINT!
Spec.ez az ÉN véleményem.:)

ObudaFan # 2005.12.29. 15:12

A gyámhatóságtól lehet kérni, hogy a gyermekkel való kapcsolattartást szaályozza a gyámhatóság. A jogerős határozat végrehajtása aztán szintén a gyámhatóság dolga lesz. Azért remélhetőleg nem lesz szükség végrehajtási kérelemmel fordulni oda, mert az végképp megronthatja a viszonyt.

lepella # 2005.12.29. 14:58

Sziasztok!

Már jártam ezen a fórumon, de nem találom azt a topic-ot, amiben a véleményeteket kértem.
Annak idején sokféle választ és véleményt kaptam az ügyemben.
Röviden vázolom: a párom kapcsolata megromlott a volt élettársával, aki viszont ikreket hozott a világra most egy éve. Még a szülés előtt szakítottak, páromnak el kellett költöznie. Kb 2 hetet volt még a gyerekeivel. Kapcsoltunk valamikor ekkor vált párkapcsolattá, összeköltöztünk. De az ex annyira nem bír engem (pedig nem is ismer), hogy nem hozhatjuk el a lányokat. Már nem szopnak 6 hónapja. Sőt a párom még a faluból sem viheti ki őket. Csak ott láthatja őket a közös lakásban.
Gondoltuk, hogy majd lenyugszik és idővel másként gondolja dolgokat, és az neki is jobb ha kicsit magával is foglalkozhat, a párom meg elhozná a gyerekeket hozzánk.
De ez nem így van. Esze ágában sincs odaadni a lányokat. A párom, meg inkább nyalizik neki, hogy hátha meggondolja magát.
Olyankor jó a párom, ha az ex moziba akar menni, és ott vigyázz a gyerekekre, én meg nálunk aggódok hogy éjjel mikor ér haza vagy haza ér-e épségben.

A kérdésem az lenne, hogy milyen lehetőségek vannak a láthatás szabályozására? A párom sajnos nem akar semmilyen jogorvoslatot, nem akar veszekedést és pert.
De én úgy gondolom, hogy ez így nem mehet tovább. Az ex éli az életét (jó nem mondom hogy olyan nagyon könnyű lehet neki a két gyerekkel), de szerintem nagyon sakkban tartja a párommal ezekkel az igérgetésekkel. Szerintem ez nem normális.
Képzeljétek, a múltkor tök nagyot veszekedtünk a párommal: apukám meghalt és a temetés délután 3-kor volt. A párom előző este azt mondta, hogy neki vigyázni kéne a lányaira, mert már fél éve megígérte, hogy az ex elmehet a céges karácsonyára. De hát közbe jött a temetés. Én elvártam a páromtól hogy velem legyen és ott maradjon a temetés után is velem, de ő meg menni akart a lányaira vigyázni. Mint kiderült azért, mert hátha akkor megenyhül az ex a továbbiakat illetően.
Tudom ebben a párom is ludas volt, mert az én gyászom helyett az ex szórakozását akarta támogatni. De mint kiderült főként azért, mert jobban érzi magát ha egyedül lehet a lányokkal.
Szóval így állnak a dolgok és már nem tudok mit tenni vagy mondani.
Hova forduljak?
Nincs semmi papír a láthatásról, igazából akkor megy amikor akar, de ezt az ex nagyon kihasználja, ugráltatja.

Kérem szépen írjatok véleményeket, tanácsokat.

Előre is köszönöm