Otthonteremtés

Tisztelt Cím!

Kérem hallgassák meg az esetemet, mert a bíróság számomra elfogadhatatlan ítéletet hozott, viszont nem tudom, hogy folytassam a pert vagy csak egyszerűen adjam fel. Utóbbi esetben megfosztanám gyermekeimet és magam az otthonteremtés lehetőségétől.

A felperes által benyújtott kereset egy bérleti szerződés felmondásáról szól,de én úgy gondolom, hogy ez csak egy felszínes megállapítás és ha jobban a dolgok mögé nézünk akkor ez sokkal több annál. Valamint úgy gondolom, hogy a problémát tünetileg nem elég kezelni, hanem a gyökerénél fogva kell kiirtani.

Én és férjem bérbe vettük a felperes tulajdonában lévő házrészt 2003.június 1. napjától 2003. Szeptember 30. napjáig. Ezzel egy időben kötöttünk a felperessel (illetve a felperes magyar országon élő testvérével aki az ügy lebonyolításával volt megbízva ) egy szóbeli megállapodást arról hogy én megveszem a felperes tulajdonában lévő házrészt. Ez a magállapodás később a felperessel is megtörtént telefonon keresztül. A felperes megígérte, hogy mind ezt írásban is rögzítjük, de ez soha nem történt meg. Hetek hónapok teltek el és a felperes nem küldte meg az írásbeli megegyezést. Ekkor a férjem írt egy levelet a felperes finn országi lakcímére, ami felbontatlanul érkezett vissza. Férjem kb.két hónapon keresztül minden nap, a nap minden szakában próbálta a felperest telefonon elérni de ez soha nem sikerült. Az egyezségünk az volt, hogy még 2003. évben kifizetjük a felperes által megállapított 5.5M forintot. Mi a bérleti szerződés lejárta után továbbra is fizettük a havi bérleti díjat abban a hitben, hogy egyszer majd megérkezik újabb három hónapra szóló bérleti szerződés. De ez soha nem történt meg.
Ez idő alatt kapcsolatban álltam egy bankkal, aki december elején kérte, hogy vigyük be a szükséges iratokat (tervrajz, lakhatási engedély stb.) a kölcsön megindításához. Ekkor derült ki, hogy ez a ház ilyen iratokkal nem rendelkezik, az ingatlan-nyílvántartásban nincs feltüntetve és ez nem is pótolható, mert annak idején a felperes szabálytalanul, építette fel és nem kért rá fennmaradási engedélyt sem. Nyílvánvaló, hogy az általunk lakott bérlemény ezek alapján a valóságban mint lakás nem létezik, tehát ezt kölcsönnel megvásárolni nem tudjuk.
Amikor a felperes 2003 decemberében felhívott, elmondtam neki a bank kérését. Õ ekkor engem megbízhatatlannak nevezett, és arra kért, hogy három napon belül költözzek ki a bérleményből.
Én ezt természetesen nem tudtam megtenni, mivel mi erre a házrészre költöttünk. A felperes kérésére külön mérőórát szereltettünk.
Ekkor több ügyvédnél is jártam tanácsot kérni ügyemben, de egyikben sem volt békességem. Valamint nem láttam az összhangot, hiszen mind mást mondott. Nem volt egy egységes vélemény, amire lehetett volna támaszkodni.
Mivel a felperessel nem lehet semmiféle egyezséget kötni így elhatároztuk férjemmel, hogy máshol rakjuk le alapjainkat. De mivel férjem 2004 májusában elveszítette magyarországi munkahelyét így már nem áll módunkban a banktól felvenni kölcsönt, csak úgy ha szüleim is segítenek. Érdeklődtünk és találtunk is lehetőséget úgy, ha szüleim ingatlanára terheljük a banki kölcsönt az építkezés időszakára. Az egyedüli probléma a felperes tulajdoni hányada, mivel az ő beleegyezése nélkül ez nem lehetséges.
Időközben rátaláltunk egy ingatlanra, ami a mi igényeinknek tökéletesen megfelel. Megegyeztünk az árban is. Ez az ingatlan egy éve épült de nincs befejezve. A tulajdonos által megállapított várható befejezési dátum 2006. február vége március eleje.

Jelenleg két gyermekemmel (7 éves, és egy 22 hónapos) lakok a felperes által perelt ingatlanban a férjemtől 1500km-es távolságban. A férjem származását tekintve Belga állampolgár. A két ország közötti egyezmény hiánya miatt nem volt eddig lehetőségünk iratai rendezésére.
Ez csak az én történetem, de nem csak én vagyok az egyedüli szenvedő alany. Azért hogy megértsék az egész történetet pontokba szedve megírom az egészet.

1.Nyolc évvel ezelőtt édesanyám 3/6 rész tulajdoni hányadából 1/6 részt ajándékozó levéllel elajándékozott a felperesnek aki édesanyám nagybátyja. A felperes arról panaszkodott, hogy öregségére nem tud hová haza jönni mivel testvérei kisemmizték itthoni vagyonából.
A felperes már kb:30 éve Finn országban él. Nem törődve magyar származásával elveszítette a lehetőséget, hogy magyar iratokat szerezzen. Ezért nem juthatott lakástulajdoni joghoz.
Közös elhatározás után édesanyám a felperesre íratta 1/6 rész telek hányadát a rajta levő istállóval, mint ajándékot. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy a felperes egy kitalált igazolványszámot diktált be.

2.Az istállót a felperes bontási engedély nélkül lebonttatta, majd ugyancsak tervrajz és építési engedély nélkül építtetett egy lakóépületet. Összesen 2.5 M- ft értékben. Valamint a szüleim OTP felé való 290 ezer ft-os tartozását a felperes kiegyenlítette azon indokból, hogy a telekhányad az istállóval a nevére kerülhessen.

3. Az építéssel apukámat bízta meg, mivel ő szakmáját tekintve kőműves. A munkadíj kifizetését még a mai napig sem egyenlítette ki. Pontosabban kifejezve 1db köntössel és 1 db szakállnyíróval honorálta.

4.Én ekkor már külföldön éltem férjemmel és kisfiammal. Külföldi tartózkodásom alatt a felperes több ízben üzent szüleimen keresztül, hogy meggondolta magát és nem tart igényt erre az ingatlanra. Igy felajánlotta nekem 8 M ft-ért.

5.Olyan eset is volt hogy szüleim és a felperes közösen elhatározták, hogy az egész ingatlant (szüleim és a felperes részét is) eladják. Megegyeztek egy összegben az eladási árat illetően.
Amikor komoly vevő jött a felperes megemelve az árat elállt a megállapodástól. Egy másik esetre is emlékszem amikor apukám megkapta örökségét a szülei után és ekkor szerették volna a felperest kifizetni de ekkor is a felperes irreális összeget kérve nem adott lehetőséget az ingatlan kiváltására.

6. Időközben apukám lebetegedett és kezdő vállalkozását betegsége miatt le kellett zárni.
Könyvelési hiba miatt 700ezer ft összegű APEH tartozás van a szüleim házára terhelve.
Már jártak végrehajtani is, de szüleim már mindenüket eladtak mivel eladósodtak.
Jelenleg méltányossági törlést kértek ami még folyamatban van.

7.Felperes a nyolc év alatt egyetlen egyszer sem végzett karbantartási munkát. Ez mind apukámat terheli (fűnyírás, kerti munka) heti egy alkalommal.
Továbbá szüleimet terhelték két év kivételével a gázdíj is, ami a téli időszakban a radiátorokban és a csövekben folyó víz elfagyása ellen volt szükséges.

8. Amióta én ebben az épületben élek mint albérlő minden a házzal kapcsolatos kiadás engem terhel. (kazán karbantartási díj, csőtörésből származó kiadások stb)

9. Mivel a ház nem állt beköltözhetően így a szükséges munkálatokat nekem kellett elvégeztetnem, amiket számlákkal tudok bizonyítani.
(komplett villanyáram méréséhez szükséges óra és annak teljes kiépítése az épületben, csaptelepek, wc tartály beszerelése, lépcsőház festése.)

10.A szomszédok többször kérték a felperes telkéhez tartozó kerítés újra építését. Ez még a mai napig sem történt meg.

11.Hugom porcelánfestéssel foglalkozik de mivel már két és fél éve nem jelentette be a munkaadója így elhatározta, hogy saját kézműves műhelyt készít a megfelelő kemencével a kiégetéshez, hogy megalapozza jövőjét. Mivel eddig még nem volt bejelentve így neki is szüleim segítségét kell kérnie tervei megvalósításához. De ez nem lehetséges amíg a felperessel nem lehet egyességre lépni.

12.Továbbá az udvarban építettem egy 6×4 méteres medencét aminek az anyagára 250ezer forint
(ezt is számlákkal tudom bizonyítani).

Harmadik gyermekemmel voltam terhes, amikor a perrel kapcsolatos ügyeket kellet intéznem. Férjem nem volt képes erre hiányos nyelvtudása miatt. Valamint külföldi munkája miatt.
Augusztus első felében kaptam meg a bírósági idézést. S rögtön ezután korházba kerültem.
Már meglévő két gyermekünk gondozását senki nem vállalta, férjemnek haza kellet jönnie, hogy megfelelően ellássa gyermekeinket. Állapotom romlott. Kéthónapos szenvedés után gyermekem halva született. 2005. szeptember 26-án jöttem ki a kórházból. Ekkora már állapotom annyira megromlott hogy nem voltam képes sem magam, sem gyermekeim ellátására. Kb: egy hónap elteltével már nem volt szükségem segítségre. Ez alatt az idő alatt, telefonon kapcsolatban álltam három ügyvéddel, de peremet egyik sem vállalta. Ezért magam mentem el a másodfokú tárgyalásra. Ott szerettem volna elnapolást kérni a fent leírtak miatt, és lehetőséget kapni arra, hogy ügyemet egy hozzá értő személy képviselje, de a budapesti bíróság nem találta elfogadhatónak indokomat. ( EGY GYEREK HALÁLA NEM VOLT INDOK!!!)

Meghozták az ítéletet, ami 220,000ft (Elmaradott bérleti díj követelés) és 15 napon belüli kiköltöztetés.

Kérem segítsenek nekem vagy elfogadni ezt az ítéletet, vagy megcáfolni. Mert nekem ezt nagyon nehéz elhinnem, hogy a magyar igazság szolgáltatás csak ennyire igaz!

Amit én ráköltöttem erre a házra az nem volt értéknövelő beruházás a bíróság szerint.
Nem volt levonható a felperes által követelt díjból.
Amikor elnapolást kértem azt nem engedélyezték, mert indokom nem volt megfelelő.
Most részletfizetést kértem jelenleg még nem kaptam rá választ.
Valamint a tény, hogy otthonteremtésemet meggátolja, említenem sem lehetett.

Az én kérdésem az, lehet-e ingatlan tulajdoni hányadot szerezni hamis iratokkal, lehet-e építkezni mindenféle engedélyek nélkül,meg lehet-e gátolni azt, hogy családok otthont teremtsenek, lehet-e pályakezdőket meggátolni abban, hogy megalapozzák jövőjüket, valamint lehet-e már idősödő embereket meggátolni abban, hogy amíg erejük van ebben a nehéz világban megélhetést keressenek maguknak, lehet-e valakit meggátolni abban, hogy otthonukat megtartsák(APEH adósság).
A további kérdésem pedig az, hogy van e joga a felperesnek kiköltöztetni a házból engem és családomat, amíg meggátolja az otthonteremtésemet.( Függök tőle,mert aláírása szükséges a kölcsönöm felvételéhez)
Különösen akkor, ha a felperesnek ez az ingatlan nem veszélyezteti az otthonát a megélhetését. Neki ez csak egy hétvégi ház, amit csak nyerészkedésre használ és a nyolc év alatt kb. három napra vett igénybe.

Köszönöm hogy elmondhattam esetemet.

Tisztelettel: Láni

Az az igazság, hogy az elmondottakból az derül ki, hogy a per folyamán végig rossz volt a stratégia. A pernek szerintem nem volt tárgya az, hogy az ingatlanon található egyes épületek építési engedélleyl épültek-e fel. Persze, építési engedély kell rájuk, csak éppen ez a körülmény a bérleti szerződés felmondását semmiben sem érinti, nincs összefüggés a két dolog között. Az értéknövelő beruházások nyilván beszámíthatók a bérleti díjkövetelésbe, de nem derült ki , hogy ez a - viszontkeresetnek, vagy beszámítási kifogásnak tekinthető - nyilatkozat pl. mikor lett előterjesztve. Ha ugyanis csak már a 2. fokú eljárásban, akkor azt figyelembe venni nem lehetett. Az, hogy másodfokon már nem lett elhalasztva a tárgyalás, jogszerű. A másodfokú eljárás már csak jogkérdésről szólt, itt a fellebbezésben kellett előterjeszteni a jogi álláspontot. Valószínűleg úgy ítélte meg a másodfokú bíróság, hogy meg tudja ítélni további előterjesztések nélkül is ezt az ügyet. A másodfokú ítélet ellen még felülvizsgálatra lesz lehetőség - csak és kizárólag a megállapított tényállás fenntartásával, és jogkérdésben. Mindenesetre anélkül, hogy látnám az ítéletet, nem fogom azt mondani, hogy biztosan nincs értelme támadni, mert a lejjebb leírt szövegből sajnos a tényállás nem derül ki a maga logikai rendjében, de lejjebb nem láttam olyan érvet, aminek köze lenne a bérleti szerződés felmondásához.
Ugyanakkor én az édesanya helyében az ajándékot (az 1/6 tulajdoni részt) visszakövetelném. Erre két jogcím is jó lehet (bár biztosat a lentiek alapján nem lehet mondani).

1 A még meglevô ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti annyiban, amennyiben arra létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti.
2 Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha az a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor.

Nem igazán tiszta a történet, mert ajándékozásról beszélsz, majd utána arról, hogy x forintot kifizettetek érte. Akkor viszont adásvétel.

„ Érdeklődtünk és találtunk is lehetőséget úgy, ha szüleim ingatlanára terheljük a banki kölcsönt az építkezés időszakára. Az egyedüli probléma a felperes tulajdoni hányada, mivel az ő beleegyezése nélkül ez nem lehetséges.”

Én azt gondolom, felesleges a felperest hibáztatnod. Nyilvánvaló, hogy senki nem örül annak, ha az ingatlan tulajdoni hányadát valaki más meg akarja terhelni, én sem irnám alá.

Próbáljatok meg inkább nem másokra alapozva családot teremteni.

Teljesen jogos, ha a felperes ki akar költöztetni, ha egyszer nem akarja tovább bérbeadni nektek az ingatlanát.

Az, hogy engedély nélkül épült, irreleváns, ráadásul ha az épület több mint 10 éves, fennmaradási engedély sem kell hozzá.

A hugod ügye nem igazán érthető, hogy mit keres itt, nem kapcsolódik az egészhez, a felperesnek véleményem szerint semmi köze ahhoz, hogy a hugod mit szeretne csinálni, ő ezt nem akadályozza.

Próbáld egy kicsit a felperes szemszögéből nézni.

Van egy ingatlanrésze, amit ő bérbead, mert nem akar rá költeni, sőt örül, ha bevétele van belőle. Aztán ugy dönt, hogy el is adná, de kiderül, hogy akinek eladná, annak nincs elég pénze. Ezek után felmondja a bérleti szerződést, és a bentlakó se kiköltözni, se fizetni nem akar.

Jogos szerintem az igénye. Az, hogy neked milyen szociális problémáid vannak, nem a felperes hibája, és nem is az ő feladata megoldani, még akkor sem, ha rokon, és akkor sem, ha neki erre a lakásra most nincs szüksége. Ilyen alapon mindenki, akinek egynél több lakása van, kötelezhető lenne, hogy adja oda olyannak, aki rászorul.

Ne másokat hibáztass, kezdj el önálló életet felépiteni.

Tisztelt Cím(ek)!

Két teljesen különböző látásmód.
Az egyik reményt ad a másik teljesen elveszi a lehetőségét az otthonteremtésemnek.
A perben szóban forgó ingatlan, 8 éve épült, tehát még nem évült el!
Teljesen egyet értek azzal, hogy bele kell gondolnom magam a felperes helyébe.
De éppen ezért látom mennyire nem kézenfekvő, amit ő tesz. Mivel mind két fél egymástól függ, ezért kellene kompromisszumot kötnünk. Mi erre már több ízben próbát tettünk, de a felperes nem volt rá nyitott. Tudomásom szerint mindkét félnek (szüleim és a felperes) bele kell egyezni az adásvételbe, és csak így eladható az (egész ) ingatlan.
A felperes tudja, hogy szüleim nem gondolkodnak eladásról. Bár már próbálkoztak levélben felajánlani tulajdoni hányadukat a felperesnek, de ő nem tartott igényt rá. Arra is volt példa, hogy az egészet egyben eladják, de mint már előző levelemben említettem az adásvétel előtt felemelte az ingatlanért kért összeget. A szóban forgó ingatlant a felperes felajánlotta nekem és férjemnek megvételre. Megegyeztünk az árban is. Majd amikor a bank kérte a hivatalos iratokat (tervrajz, építési engedély stb.) a felperes engem megbízhatatlannak nevezett, és pert indított. Pedig ekkor legalizálhattuk volna (számára eladhatóvá tehettük volna és számunkra megvehetővé). Mi még az esetleges büntetés felét is felajánlottuk az általa kért vételár mellé. De ezt sem fogadta el.
A szociális problémáimról pedig csak annyit, hogy a kölcsön felvételemet minden bank a férjem nevére kiállított magyar lakcímigazoló kártya bemutatása után tudja megindítani. Ezt a lakcímigazoló kártyát csak befogadó nyilatkozat ellenében állítják ki. Nekünk van ilyen, mivel szüleim befogadták férjemet. De mivel a felperes ingatlan tulajdoni hányada is ezen a címen van így az ő aláírása is szükséges.

Tehát így annyi lehetőséget hagy a felperes nekem, hogy:

1. vagy albérletből-albérletbe költözöm (amit nem szeretnék)
2. vagy pedig illegalitásba üldöz, és hamis aláírással megszerzem férjem magyar lakcím igazoló kártyáját (amit szintén nem szeretnék).
3. vagy pedig addig maradok házában, amíg nem köt velünk kompromisszumot (amit szintén nem szeretnék, mert a stressztől már elveszítettem gyermekemet és nem akarok több bonyodalmat)
4. vagy vissza veszi édesanyám a neki ajándékozott telekhányadot.

Köszönöm hogy meghallgattak.

Az az igazság, hogy a lényeges részletek nem vagy nem pontosan szerepelnek a leírásban, így még közelítő tanácsot is nehéz adni.

Indulásképpen, ami pl. nekem lejött:
Van egy ingatlan (telek), amelyen van valami épület, ez utóbbira vagy építési engedély sem volt (teljesen szabálytanul épült), vagy csak eltértek az engedélytől (és ezért volt szabálytalan), használatba vételi engedély nincs rá, az ingatlannyilvántartásban ennek megfelelően nem is szerepel.

„Nekünk van ilyen, mivel szüleim befogadták férjemet. De mivel a felperes ingatlan tulajdoni hányada is ezen a címen van így az ő aláírása is szükséges.”

A szüleid is ezen az ingatlanon laknak? Van ott másik épület is talán? Õk is tulajdonosai az ingatlannak? Milyen arányban? Egyáltalán, mi van a tulajdoni lapon?

Ezen a portán (ami egyébként 2/6-od rész arányban édesanyám tulajdona, 3/6 rész édesapám nevén szerepel és a maradék 1/6-od rész telekhányad a felperes ajándékba kapott része) egy 200nm-es lakóépület van, amelyben jelenleg is szüleim, és testvérem lakik. Eredetileg (tervrajzon) e mellett az épület mellett egy istálló van feltüntetve. Ez az a bizonyos épület, amit bontási engedély nélkül a felperes lebontatott, majd építési engedély nélkül egy kb:80nm-es lakóépületet építtetett, s albérletbe adta nekem. Ez az ingatlan nem rendelkezik lakhatási engedéllyel. Tehát mint írta, az ingatlan nyilvántartásban nem szerepel.
Tehát a felperes és a szüleim címe megegyezik, (de a felperes kb:30-éve külföldön él!) mindhármuk neve szerepel a tulajdoni lapon. Ezért kérik a felperes beleegyezését is mindenhol.
Nem engedélyezi a kölcsönfelvételemet,( a szüleim házát is bevonnák a jelzáloghitelbe) de ugyanakkor nem teszi azt sem lehetővé, hogy az ő házát megvegyük(nem akarja legalizálni).
És még a tetejére ki is akar költöztetni az ingatlanból.

Köszönöm a hozzászólást

Kötöttek-e az ingatlan tulajdonosai egymással megállapodást arra vonatkozólag, hogy az egész ingatlan (a telek meg a rajta levő épületek) használatát milyen módon osztják meg egymás között?

Az ingatlan közös tulajdonban van, minden tulajdonostárs jogosult annak a használatára. Amennyiben erről nem lehet a felperessel megállapodni, akkor bíróságtól kell kérni ennek a rendezését. Ekkor valószínűleg az ingatlan egy részére az ő használati jogát, más részére szüleiét állapítják meg, de abban is megállapodhatnak, hogy az egészet a szülei használják, ezért többlethasználati díjat fizetnek (ami kb. megfelelhet a korábbi lakbér összegének), ezek után pedig a szüleitől bérli az ingatlan egy részét. Ez persze az Ön szempontjából csak akkor megoldás, ha a szülei egészen biztosan befogadják. Ugyanakkor véleményem szerint ebben az esetben a felperes hozzájárulása nem szükséges a lakcímbejelentéshez.

Néhány meglátás:

• a közös tulajdonban levő ingatlanra építési, bontási és fennmaradási engedély csak az ÖSSZES tulajdonos aláírásával kérhető,
• ha nem telt el 10 év a szabálytalanul épült épület használatba vételétől, akkor csak szabályszerű fennmaradási kérelemmel, és nem kevés építési bírság fizetése mellett kerülhető el a bontásra kötelezés.

Tehát ha a szüleid nem egyeznek bele, akkor azt az új épületet onnan el kell bontani, és még csak kártérítést sem kérhet a kedves építtetője. Ez igen komoly érv lehet.
Másrészt, ha a szüleid beleegyeznek, és kap fennmaradási engedélyt, akkor az illető ráépítés címén követelheti, hogy a 5/6 - 1/6 tulajdoni arány az ő javára változzék meg, mivel az építése növelte a teljes ingatlan értékét.

Az ingatlant a tulajdonosok BÁRMELYIKE használhatja, ha nincs megállapodás, hogy konkrétan melyik részét melyikük, akkor MINDENEGYIKÜK BÁRMELYIK részét, természetesen a tulajdoni hányaduk arányában; a használatba beletartozik a saját használat, a másnak átengedés, akár ingyenesen, akár bérleti díj ellenében is.
Ez alapján pl. lakcímbejelentéshez nem az összes tulajdonos aláírása kell, hanem elég akármelyik EGYETLEN tulajdonosé is. Ezért is nem értem azt a szükséges aláírás dolgot.

Ahhoz hogy pontosabban hozzá tudjanak szólni, megköszönném, ha elolvasnák, a „használatba vételi szerződést és ajándékozási szerződést is.(természetesen a személyes adatokat megváltoztattam)
Amit hozzá szeretnék tenni, hogy nagyon sok pontban nem egyezik meg a valósággal.
PL: a felperes édesanyám nagybácsija és nem pedig édestestvére, sőt a felperes személyi igazolványszáma is kitalált. Mivel ő ezzel nem rendelkezik.

Használati szerződés

X és felesége Xné mindketten C lakosok kijelentjük, hogy a 3/6-od ill. 2/6-od összesen 5/6-od részben osztatlan közös tulajdonunkat képezi a c-i …hrsz.u valóságban fenti címünkön C -i út alatti ingatlan, melyben társtulajdonos még 1/6-od részilletőségben Y. (AZ ÜGYBEN FELPERES)
Kijelentjük, hogy a mi 5/6-od részilletőségünk a társtulajdonostól használatilag teljesen leválasztott és áll:
A kapubejárattól számítva három utcai szoba, egy nappali szoba, két előszoba, egy nagy szoba, konyha, egy fürdőszoba, kettő zuhanyozó, egy wc helyiségből, és spejz helységekből, valamint közlekedő, az épület egy része alatt lévő pince, valamint az udvaron lévő külön álló 6x4 m-es melléképületből, ezen fenti felsorolt helyiségek, egy közös egészet képeznek és egy bejárattal ill. kettő bejárattal, ez képezi használatilag a tulajdonunkat, a hozzá tartozó udvarrésszel.

Mely használati szerződést mint akaratunkkal mindenben megegyezőt elolvasás, és felolvasás és értelmezés után helybenhagyólag aláírtunk.

2000. február 10.

Ajándékozási szerződés

1.Ajándékozó ajándékba adja ½-ed részben osztatlan tulajdonát képező osztatlan 224nm-es területet, mely használatilag leválasztott és ténylegesen takar 40nm alpterületű melléképületet a mögötte lévő udvarrésszel, és a hozzá tartozó kapubejárattal,úgy ahogy az jelenleg áll, az összes természetes jogi, alkatrész és tartozékaival együtt a megajándékozott által ismert, megtekintett állapotban, lakás céljára.
2. A szerződő felek az 1.pontban körülirt ingatlanilletőség az egészhez viszonyított 1/6-od részilletőségnek felel meg, melynek értékét kölcsönösen 200.000 ft azaz Kettőszázezer ft-ban állapítják meg, melyet megajándékozott köszönettel elfogad, mint ajándékot.
3. A szerződő felek megállapítják, hogy közöttük rokoni kapcsolat áll fent, nevezetesen ajándékozó a megajándékozott édestestvére.
4. Ajándékozó az ajándékba adott részilletőség per,-teher- és igénymentességéért a teljes szavatosságot magára vállalja azzal, hogy az ingatlanon jelenleg még fennálló jelzálogot törölteti és az erről szóló OTP. Törlési engedélyt ügyéntéző rendelkezésre bocsátja, mely a jelen szerződés mellékletét képezi.
5.Ajándékozó már most feltétlen és visszavonhatatlan beleegyezését adja ahhoz, hogy az 1. pontban körülírt ingatlanilletőség a 2. pontban megjelölt tulajdoni hányadban azaz 1/6-od részilletőségben megajándékozott nevére és javára, adásvétel jogcímén bejegyeztessék a C-i Városi Földhivatal Ingatlannyilvántartási Csoportjánál. Ezt szerzödő felek az ingatlannyilvántartástól kifejezetten kérik is.
6. Megajándékozott az ajándékba kapott részilletőség birtokában a szerződéskötés napján lép, e naptól kezdődően húzza hasznait és fizeti adóit és egyéb közterheit.
7. Szerződő felek kijelentik, hogy mindketten nagykorú, magyar állampolgárok és ügyletkötési képességükben akadályoztatva nincsenek.
8. Megajándékozott vállalja a jelen szerződés megkötésével az ajándékozási illetékkel és az ingatlannyilvántartási bejegyzéssel felmerülő mindennemű költség és illeték megfizetését.
9. Szerződő felek a jelen szerződésből fakadó esetleges vitás kérdéseik elbírálására városi bírósági hatáskör mellett kikötik a C-i Városi Bíróság kizárólagos illetékességét. Mely szerződést mint akaratukkal mindenben megegyezőt elolvasás, felolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt helybenhagyólag aláírtuk.

1997. május 28.

Köszönöm!

A használati szerződés nem szerződés, abban ugyanis Y nem nyilatkozik semmit. X és Xné ketten megállapítják saját maguknak Ynal szemben, hogy szerintük hogy legyen. Tehát ha ahhoz Y nem járul hozzá, a használat rendezését bíróságtól lehet kérni.

Ezzel együtt ehelyett az alább írottak szerint érdemes lehet megkísérelni az ajándék visszakövetelését. (Ld.: 2006.01.06. 18:17:50)

Köszönöm a hozzá szólást.

A kérdésem annyi hogy az ajándékozási szerződés alapján valóban megtehető az ajándék visszavétele vagy sem. Mivel már olyan véleményt is hallottam, hogy nem. Összeg van feltüntetve rajta.

A férjem kérdése pedig: ha valaki felajánlja házát eladásra sőt a papirok rendezéséig be is költöztet egy családot,majd felajánlja, hogy albérletben lakjanak, három hónap elteltével ez a család készen áll az előre megegyezett összeg kifizetésére de ekkor kiderül, hogy nincsenek legális papírjai a háznak, így a tulajdonos kompromisszum kötés helyett ki akarja tenni ezt a családot . Van-e lehetőség arra,ha csak szóbeli megállapodás történt,hogy a tulajdonost valamilyen módon "szaván fogjuk". (férjem belga állampolgár és náluk ez lehetséges)

Köszönöm

Az összeg feltüntetésének ehhez semmi köze. Ahhoz az illeték kiszabása miatt van szükség. Ingatlan ajándékozásnál meg kell határozni az értéket, hogy az ajándékozási illetéket meg lehessen állapítani.

A magyar jogban legfeljebb biztatási kárt lehet érvényesíteni ilyen esetben. Az angolszász jogokban (és nyilván ebből vehették át a belgák is) az ún. estoppel intézménye ezt biztosíthatja. Itthon azonban legfeljebb az előszerződés, ami viszont ingatlan esetén írásban kötendő.

Ha megindítjuk az ajándék visszavételét, akkor a felperes mit tud ellenünk felhasználni?
Vannak e jogai (ezekkel az iratokkal a kezében) és ha vannak akkor milyen jogai vannak?

Elsősorban a 2006.01.06. 18:17:50-ban írt jogcímeken kérheted. Ha ezek nem megalapozottak, akkor nem kérheted. Lenne még egy harmadik jogcím is (ő vagy közeli hozzátartozója az ajándékozóval, vagy együttélő hozzátartozójával szemben elkövetett súlyos jogsértése), de szerintem az eddig leírtak szerint ez nemjárható.

Üdvözlök mindenkit!

Még mindég a lakásteremtésemmel való problémáimról szeretnék kérdéseket feltenni.
Jelenlegi problémámat most is egy háztulajdonos képezi.
Szeretnék megvenni egy ingatlant. Egy házat, amit magánszemély épített. Jelenleg az utolsó munkálatoknál tart a tulajdonos, tehát ezen a házon lakhatási engedély még nincs! A probléma nem itt kezdődik, hanem azzal a ténnyel, hogy a bank kér a jelenlegi tulajdonostól egy nyilatkozatot, amiben a tulajdonos leírja, hogy az ingatlant eladásra építette. Ezt azért kéri a bank, hogy gyerekeim után a szoc-polt felvehessem. Ezt természetesen az ingatlan tulajdonosa nem akarja írásba adni. Annyit még tudok a tulajdonos terveiről, hogy a vételárat újból ingatlanba akarja befektetni. ( ami a ház utáni adózás miatt fontos!). Tehát a kérdésem az lenne, hogy milyen hátrányokkal járna, ha az eladó megírná ezt a nyilatkozatot?(az eladó szempontjából nézve). A másik kérdésem pedig az lenne, hogy van e neki joga, hogy kiadjon egy ilyen nyilatkozatot, ő azzal érvel, hogy „erre nincs jogosítványa”!, mivel magán személy ilyet nem adhat írásba. Igaz ez???

Köszönöm előre segítségüket!

az eladó bátran megírhatná a kért nyilatkozatot, semmiféle szempontból nem érné hátrány, DE: ha a bankban korrekt tájékoztatást kaptál volna, akkor tudnád (ne értsd félre, nem a Te hibád), hogy ebben az esetben sem leszel jogosult szocpolra...

(ez "a magánszemély nyilatkozata esetén jár a szocpol" című konstrukció 2005. februárig működött)

Hát esetleg ha egyéni vállalkozóként végezne ilyen tevékenységet kiadhatná, de ha csak elkezdett magának építeni egy házat, de meggondolta magát, és eladja, akkor tényleg nincs.

de nincs jelentősége, mert szzocpolra nyilatkozattal sem leszel jogosult - ha az eladó magánszemély - mint ahogy írod, az...

Tehát akkor most milyen feltételeknek kell hogy megfeleljen az eladó(és az ingatlan) és a vevő (én) ahhoz hogy a szoc-pol-ra jogosultságot szerezzek????

És ha az eladó kiadná ezt a nyilatkozatot (mivel a bank ezt kéri a szoc-pol igényléséhez) akkor ez mivel járna. Lenne-e valamilyen hátránya mindkét félre nézve????

Üdvözlök mindenkit!

Ajándékozási szerződés felbontása!

Tovább léptünk és szüleimmel együtt úgy határoztunk, hogy pontot teszünk az ügy végére.
Bejelentettük, a helyi műszaki osztályon, az anyukám nagybácsija által illegálisan felépített házat. A műszaki osztály elindította a procedúrát. Mi azt gondoltuk, hogy ha a mi kérésünkre nem legalizálta a házát a nagybácsi, és nem tette eladhatóvá, akkor egyenes út vezet addig, hogy megszabaduljunk tőle is és házától is. Ám most furcsa módon a nagybácsi meggondolta magát és a műszaki osztály kérésére legalizáltatni szeretné. Ehhez természetesen szüleim beleegyezését kérte, de szüleim nem járultak hozzá.
Ezzel kapcsolatos az első kérdésem.
1.Származhat-e ebből valamilyen hátránya szüleimnek???
2.Mivel a nagybácsi lebontott egy istállót, és annak helyére építette a szóban forgó ingatlant, tehát 2,5 millió forintot költött rá, így azt szüleimnek vissza kell-e fizetni neki?? Illetve kötelezheti-e a nagybácsi szüleimet, hogy visszafizesse??
/Ebben az ügyben is próbáltunk tovább lépni, mivel anyukám néhány hete találkozott a nagybácsi ügyvédjével. Itt édesanyám felajánlotta, hogy a 2,5 millió forintot visszafizetné a nagybácsi részére.
Természetesen a nagybácsi elutasította./
3.Szüleim szeretnék az ajándékot visszavenni. Az ajándékozással kapcsolatos törvényekben több olyan pont is van, ami ezt lehetővé teszi. / lassan 10. éve várnak arra, hogy végre kölcsönt vehessenek fel, felújításra, és vállalkozás beindítására, de eddig a nagybácsi nem engedélyezte, valamint nekem sem engedélyezte azt, hogy építkezésem idejére a szüleim ingatlanára terheljük a banki kölcsönt és 3-4 hónap elteltével, áthelyezzük a már kész ingatlanra./ Valamint kapcsolatuk teljesen megromlott. A nagybácsi ( aki egyébként Finn Országban lakik) egyetlen egyszer sem látogatta meg szüleimet itthon tartózkodása alatt.

Ne haragudj, nekem nehéz a felfogásom. Ha nem nagy fáradság, elmagyaráznád, ki ajándékozott, pontosan mit és kinek? Kik állapodtak meg a közös tulajdonú ingatlan megosztásáról és miért? Tulajdonképpen mi képezi a jpgvita tárgyát?
(Talán azt is, hogy jött mindehhez a szocpol, de ez valószínűleg tényleg mellékes.)

Meglehet, lesz, aki az eddigiek alapján is eligazodik az ügyben. Előtte előre is kalapot emelek, és meghajtom magam.

Az egész történetet a 2006.01.06. 11.00.56 –ban már leírtam. Az egyedüli változás, hogy már nem lakom a nagybácsi ingatlanában. A szopc-pol már nem lényeges az a verzió már nem él. A mai problémánk csak annyi, hogy a használatba vételi engedélyt sem írta alá a nagybácsi, épp úgy mint ahogy nem volt magyar személyi igazolványa sem, és minden illegálisan került a nevére. Továbbá nem volt építési engedélye, nem volt használatba vételi engedélye, tehát az ingatlan nem eladható (ezért nem tudtam megvenni, és amikor kértem nem volt arra nyitott, hogy legalizáljuk), de ezen okból nem is megvásárolható. A bankok nem adnak kölcsönt addig ( szüleim már évek óta szerették volna felújítani a házukat, de a nagybácsi még a mai napig sem engedélyezte!!!!) , amíg nincs használati szerződés ( a használatba vételi szerződésben csak a szüleim nyilatkoztak a nagybácsi nem). Jelenleg a nagybácsi nem akarja alá írni a használati szerződést, amíg a szüleim nem engedélyezik neki az épület legalizálását.
Ezt a szüleim azért nem engedélyezik, mert a nagybácsi csak kimondottan üzleti célból szeretné ezt a házat megtartani, nem pedig azon okból, amiért neki lett ajándékozva, és akkor ráépítés (2,5M forint értékben) címén követelheti a tulajdoni arányok átértékelését. Egyébként a nagybácsi egyetlen egy napot sem lakott még ebben a házban.
Magyarra fordítva szüleim ajándékba adtak neki 1/6 részt a tulajdoni hányadukból, és most nekik kell könyörögni azért, hogy a nagybácsi engedélyezze saját házuk felújítsák. Ezért jutottak el szüleim arra az elhatározásra, hogy visszaveszik az ajándékot. Jelenleg ő fenyeget minket azzal, hogy beperel, amiért nem engedélyezzük a legalizáltatást. Milyen esélyeink vannak erre???? És az időnk sem véges mert a kölcsönt a szüleim kora miatt még az idén jó feltételekkel felvehetik, de jövő évtől már nem.

Az ajándék visszakövetelésére az esélyek rosszak. (Még akkor is, ha valóban ajándékozás történet, nem pedig leplezett adás-vétel. De ebbe inkább ne is menjünk most bele.)
Miért nem a közös tulajdon megszüntetését kérik?