Gyerektartás dij

ez egy büntető törvénykönyvi tényállás, melynek az összes eleme pontosan meg kell valósuljon:

Tartás elmulasztása
196. § (1) Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2)
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a tartás elmulasztása a jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki.
(4) Az (1) és (2) bekezdés alapján az elkövető nem büntethető, a (3) bekezdés esetén pedig büntetése korlátlanul enyhíthető, ha kötelezettségének az első fokú ítélet meghozataláig eleget tesz.

kommentár:
A bűncselekmény tárgya a jogosítottnak az eltartáshoz való joga. Ennek a jognak jogszabályon, vagy végrehajtható hatósági határozaton kell alapulnia. A jogszabályon az adott esetben kizárólag a családjogi szabályok értendők. Tartás elmulasztásának bűncselekménye nem állapítható meg szerződésen (életjáradéki, tartási), kártérítési kötelezettséget megállapító határozaton alapuló tartás önhibából való elmulasztása esetén.
A cselekmény elkövetési magatartása a tartási kötelezettség elmulasztása. A bűncselekmény tiszta mulasztási bűncselekmény, megvalósulásához nem szükséges semmiféle következmény beállása. Befejezetté válik a cselekmény, amennyiben lejár az a határidő, amely az elkövetőnek a kötelezettség teljesítésére nyitva állt. A cselekmény csak szándékosan követhető el. Feltétele ennek, hogy az elkövető tudomással bírjon a tartási kötelezettségéről és ennek önhibájából ne tegyen eleget. Az önhiba akkor állapítható meg, ha akár a mulasztás, akár annak oka az elkövetőnek felróható. A cselekmény megvalósul akkor is, ha a tartásra jogosult nem szenved hátrányt, mert a tartásdíjat az állam megelőlegezi. Az önhiba megállapítását kizárja, ha az elkövető megbetegszik, előzetes letartóztatásba kerül, vagy szabadságvesztés büntetést hajtanak végre vele szemben. Az önhiba hiányát kell megállapítani abban az esetben, ha az elkövető munkanélküli járadéka a mindenkori minimálbérnél alacsonyabb, ezáltal olyan alacsony összeg áll rendelkezésére, amelyből saját megélhetése sem biztosítható.

6 hónapon túl tartásdíjigényt csak akkor lehet érvényesíteni, ha a jogosult bizonyítja, hogy a késedelem neki nem volt felróható. Ez pedig 10 év után már nehezen képzelhető el.

Kedves _Wasp_ és Juzo!
Nekem (sajnos) van fogalmam és 10 éves tapasztalatom a "reménytelenségnek ezekről a bugyrairól", úgyhogy tudom mit beszélek.
Én, és a férjem is elváltunk már egyszer. Nekem fizet az apuka elvileg havi 10.000,- Ft -ot egy 13 éves kislány után, a férjem fizet szintén ennyit a saját 8 éves kisfia után a volt asszonynak. Mi rendszeresen időre feladjuk a pénzt, viszont pl. az e havi gyt. nekünk a mai napig nem érkezett meg független attól, hogy folyamatos vh. alatt áll a dolog. Ez így megy 10 éve. Ebben a hónapban azt mondta az apuka a vh-nak, hogy bocs külföldön nyaraltam, elfeledkeztem róla. Ez halál komoly. Mindemellett gondoskodunk a saját közös 3 gyerkőcünkről.
Tény, hogy vannak olyan volt feleségek, akiknek semmi nem elég, és vannak olyan apukák, akiket valóban padlóra küld egy ilyen tartásdíj, de sajnos mindkettőnek az ellenkezője is létezik. Ezért írtam le az én példámat, mert erre igaz monalisa1 hozzászólása, miszerint
"És sok „apa“ egyáláltalán nem fizet semmit, hiába az itélet – t.díj miatt „elérhetetlenek“ és „nincstelenek“, tisztelet az önhíbáján kívül fizetni nem tudónak.
Nem egy esetben azért nem fizet az apa – bár módja lenne rá -, hogy ezzel is „leckéztesse“ a gyermek anyját, a volt párját."

Igaz, vannak trógerek és vannak rendes emberek, függetlenül attól, hogy magukat anyának, vagy apának hívják.

Mindazonáltal nemigen értem (már megbocsáss), hogy lehet mai viszonyok között 10e a tartásdíj (pl. amit férjed fizet) Vagy netán ő is elcsal a jövedelméből?

Ha igen, akkor elég irónikus, hogy a változtatás iránti öszönzést, nem önvizsgálattal kezditek a tartásdíjak alacsonysága iránti panaszkodás helyett.

Ha ténylegesen 50ezer forintot keres a férjed, akkor szorri. Van ilyen is.... De engedtessék meg nekem a kételkedés joga.

(sajnos ez a bogaram: magyarhonban mindenki csak a jogait tudja, a kötelességeiről szeret elfelejtkezni, szeret kifogást keresni)

10000×4=40000×2=80000 sajnos sokan ennyi pénzt visznek haza,vagy még ennyit se.Önkritika annak aki a min bért megállapította.

ezt a matekot nem értem. lefordítanád?

jah, hogy sinusnak 4 gyereke lenne.... abból 3 a jelenlegi férjétől, egy az előzőtől, a jelenlegi férjének plusz egy gyereke az előző feleségtől, és így jött ki a 80e? Az is soványka.... Nem vagyok adóhatóság, de hiszi a piszi.

Pedig nyugodtan elhiheted minden cinizmus nélkül. Férjemen kívül a munkahelyén még sok más ember is ennyit keres, de nem minden családban a férfi a családfenntartó. Tudod nem keres mindenki sok-sok 100 ezret havi viszonylatban. Elég furcsa a mentalitásod _Wasp_, de fordíts egyet a dolgon, ok? Adott egy család 4 gyermekkel, és a másik család (volt feleség) 1 gyermekkel. Szerinted melyik család fenntartásához kell a több pénz?
És mindegyikre egy emberke fizetésének az 50%-a. De lényegtelen, mert nem ez volt a téma tárgya. Azt vajon miért nem feszegeted, hogy a mi gyt-nk miért nem kerül feladásra? Hmm... érdekes. Pedig az sem több semmivel sem, mint a férjem által megfizetett gyt. Az önkritikát nem nekünk, vagy annak kell gyakorolni, aki fizeti tisztességesen a tartásdíjat, hanem annak, aki még ezt az összeget sem fizeti, mert bocs, elment nyaralni. Erről ennyit.

Nem jog, csak kitérő, de erről jut eszembe:
„Adott egy család 4 gyermekkel, és a másik család (volt feleség) 1 gyermekkel. Szerinted melyik család fenntartásához kell a több pénz?”

Aki hétvégére a kollégiumban maradt, azoknak személyenként 1 db tojást osztottak vasárnap reggelire. Egy tojás egy tininek a fél fogára sem elég, de „többtojásos” csoportokat alkottunk, így pl. könnyebben és több bundáskenyeret sütöttünk, és jól laktunk. Vagy, pl. a ruháinkat a családban egymástól örököltük, kölcsönöztük. Vagy, vegyük a rezsiköltséget, vagy a különböző támogatásokat, amit egyedül, ill. 1 gyerekkel nem kapsz, stb. Sok ember sok kis pénzből könnyebben jön ki, mint egy egy-két fős háztartás akár kicsit többől. Ezért nehéz pl. egy szülőnek egyedül élni, akkor is, ha az 1 főre jutó jövedelme több lenne, mint a másiknak, a gyerekekkel. (Persze, mindig vannak kivételek, de Te sem apukára, hanem a párod ex-ére céloztál.)

Kedves kaméleon, ha csendben maradtál volna,....
Tudod hogy folytatódik, ugye? Kár volt ilyen vicces tojásos és egyéb sületlenségeket írnod.
Nehogy már megmagyarázd, hogy 1 gyerekkel csóróbb az ember, mint 4-gyel, mert még elhiszem.
Én éltem egyedül a lányommal is anyagi gondok nélkül, úgyhogy van összehasonlítási alapom.
Tökéletesen tisztában vagyok az 1 és a 4 gyermek eltartási különbségéről.
Tipikus magyar mentalitás. Felvetődik egy gyt. elmaradással kapcsolatos probléma, és a kötelezett helyett a jogosult zsebeit forgatják ki.
Én nem a párom exére céloztam, ha már hozzászólsz valamihez, olvasd el tisztességesen a lentebb írtakat!
_Wasp_ célozgatott a párom által fizetett tartásdíj nevetséges mértékére, de nem tűnt fel, hogy a másik exnek is ugyanennyit kell(ene) fizetnie??? Azt támadjátok aki fizet, aki meg nem teljesít az nem számít??? No comment...

Egyetértünk. Tényleg van amikor, illetve akivel nem szabad vitába bonyolódni.

„Én nem a párom exére céloztam”

Nézd, én a kiemelt mondatod alapján írtam, ami ez volt: „Adott egy család 4 gyermekkel, és a másik család (volt feleség) 1 gyermekkel. Szerinted melyik család fenntartásához kell a több pénz?”

Azt hittem, nem neked volt feleséged, hanem a párodnak. Különben, nekem tényleg mindegy. Hozzád nem is lesz több „comment …” . Megígérem.

Sinus ne legyél mérges,megértik itt a helyzetet... de kaméleonnak abba igaza van ,hogy van aki csóróbb 1 gyerekkel mint már 3 vagy annál többel. De... Pl. a barátnőm férjnél van, a gyereke bölcsis,és semmilyen támogatást nem kap,mert dolgzik a párja és ő gyesen van. Holott én egy gyerekkel(hála istennek) nagyon sok támogatást kapok,mert egyedülálló vagyok,mert csak együttélünk. úgyhogy valamilyen szinten mindekttőtöknek igaza van!!

Sinus, félreértetted.

Én a 2008.06.20. 00:57-es hozzászólásodra reagáltam, ahol felpanaszoltad, hogy a tartásdíjak milyen felháborítóan alacsonyak Magyarországon.

A te példád, hogy amikor kapod a tartásdíjat (már ha kapod, merthogy írásod alapján úgy tűnik, a férjed egy tróger alak) akkor nagyon (nevetségesen) kevés a 20%, amikor viszont ki kellene fizetni, akkor bizony nagyon sok is lehet.

(Az, meg hogy kételkedek egy 4 gyermekes család megvan-e a leírt összegből, hadd legyen az én szívem joga. Mint írtam, egy elvált apa általában a másfélszereséből sem tudhat megélni.)

Köszi, hogy szemléltetted az álláspontom.

A félreértések elkerülése végett, nekem (hála Isten) nincs semmilyen anyagi problémám tekintettel az én munkámra. Ha a volt férjem nem fizeti a gyt-t, nem fogok a kardomba dőlni, nem fog a családom sem éhen halni. Viszont a lányom rettenetesen kiakad, mert az az ő havi zsebpénze. Egyébként maximálisan megértem azokat a szülőket (légyen az apa, vagy anya) akiknek bosszúból nem adja fel a tartásdíjat a volt házastársa, ugyanis rengeteg olyan szülő és gyermek van, akiknek az életét lehetetleníti el már 1 elmaradt tartásdíj a mai világban. Én ismerek speciel ilyet is. Ezen akadtam ki, valamint a hozzáállásokon, miszerint mindenki hibás, csak a sumák ex nem.
Csupán csak erre szerettem volna utalni 06.20-án. Ebben a véleményemben nem panaszoltam fel semmit, és a felháborítóan alacsony kifejezés sem szerepelt a hozzászólásomban. Tényként közöltem a leírtakat, amit idáig mindenki helyeselt. Ettől függetlenül tényleg alacsony a min.összeg.
Egyébként rezsit, kaját mindenkinek kell fizetni, csak ugye mégsem mindegy hány ember után fizetik meg azt a fogyasztás alapján. Arról meg nem is beszélve, ha egy gyerek megbetegszik, annak gyógyszerköltsége is van példának okán, és ez egy több gyerkőcös családban hatványozódik.
Kaméleon, visszaolvastam egy hozzászólásodat, veled tényleg nem érdemes vitába szállni. Rettentő elfogult vagy. Ettől függetlenül én sem biztos hogy örülnék ha a tejesdobozon a volt férjem lesne ránk :))

Sziasztok!

Ha vki úgymond "változtat az életén", aminek az egyik kiemelt eleme, hogy legalábbis papíron lényegesen kevesebb pénzt visz haza, akkor kérheti a bíróságot, hogy csökkentse a megítélt tartásdíjat? Nem arról van szó, hogy önhibáján kívül változtatni kényszerül, hanem arról, hogy saját maga dönt erről. Mennyire köti ilyenkor a bíró kezét az a szabály, hogy a jöv. 50%-nál többet nem lehet elvonni?
A tartásdíj nálunk egyébként %-ban és min. fix összegben van megállapítva. Kérhető ilyen alapon a fix összeg leszállítása a % megtartása mellett? Milyen esély van erre?

50%-nál többet nem vonhatnak le.

„Kérhető ilyen alapon a fix összeg leszállítása a % megtartása mellett?”

Attól függ, hogy mennyi a fix összeg.

Köszönöm a választ.

Szeretnék még néhány kérdést feltenni.
Ha a bíróság által megítélt min. összeg meghaladja, az új munkahelyen kapott fizetés 50%-át, akkor mi történik? Az új munkáltató mindenképpen levonja a min. összeget, függetlenül az 50%-os szabálytól? Vagy levonja a fizetés jogerősen meghatározott %-t a többit pedig hátralékként tartja nyilván? Utóbbi esetben kérhető végrehajtás a különbözetre? Mennyi %-t von ilyenkor a munkáltató, ha a fizetésre kötelezettnek van az új kapcsolatából is eltartott gyermeke?

Egyáltalán, megteheti vki, hogy csak azért "változtasson az életén", hogy kevesebb tartásdíjat kelljen fizetnie? Figyelembe kell ilyenkor venni a kötelezett "kereső kapacitását", vagy csak a tényleges jövedelmét, ami papíron van? Kötelezhető arra, hogy legalább a korábban megállapított min. tartásdíjat fizesse? Vagy ilyen egyszerűen ki lehet bújni a jogerős ítélet alól?

a jogerősen meghatározott %-ot von a munkáltató, a többi marad hátraléknak.

„Egyáltalán, megteheti vki, hogy csak azért „változtasson az életén“, hogy kevesebb tartásdíjat kelljen fizetnie?”

azért ezt bizonyítani is kell. Ezenkívül az extra magas fix összeget csökkentheti a bíróság (ha indolkolt és kéri a kötelezett)

U.I. Nem vagyok ügyvéd

bocs, nem fix összeg, hanem minimum összeg

A Legfelsőbb Bíróság álláspontja az alábbi.

"I. A Csjt. 69. §-ának (1) bekezdése szerint a tartás mértékének megváltoztatását, vagy a tartás megszüntetését csak akkor lehet kérni, ha a közös egyetértéssel vagy bírósági ítélettel megállapított rokoni tartás megállapításának alapjául szolgáló körülményekben lényeges változás állott be.

A tartás mértékének a megváltoztatására alapot adó körülmények megváltozása mind a jogosult, mind pedig a kötelezett oldalán egyaránt bekövetkezhet ugyan, a tartás mértékét azonban csak akkor befolyásolja, ha a változás lényeges, tartós, és a jogosult szükségleteivel, vagy a kötelezett teljesítőképességével is összefüggésben áll.

A körülményeknek a kötelezett teljesítőképességét csökkentő megváltozása sem vehető figyelembe viszont a kötelezett javára a Legfelsőbb Bíróság PK 108. sz. állásfoglalása szerint akkor, ha azt a jogosult érdekeinek kijátszása, illetőleg a tartásdíj összegének csökkentése érdekében maga idézte elő; nem mentesíti a kötelezetett a tartásra jogosult gyermek úgynevezett alapszükségleteinek: a megélhetéséhez és taníttatásához szükséges költségek fedezése alól [Csjt. 65. §-ának (1) bekezdése] és nem befolyásolja azt sem, hogy a szülő a saját szükséges tartásának a rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll [Csjt. 69/A. §-ának (1) bekezdése].

A felperes állandó munkaviszonyban elért havi átlagkeresete a korábbi egyéni vállalkozói tevékenységből eredő jövedelménél igazoltan alacsonyabb volt ugyan, kétséget kizáró bizonyítást nyert azonban az is, hogy egyrészt rendszeres munkavégzés esetén lényegesen magasabb átlagkeresetet érhetett volna el, másrészt rendszeres jövedelme származott a munkaviszony mellett folytatott állattartásból is. Nem jogszabálysértéssel, hanem az 1952. évi III. törvény 164. §-a (1) bekezdésének a helyes alkalmazásával értékelték tehát a perben eljárt bíróságok a felperes terhére annak a bizonyítatlanságát, hogy a több forrásból származó jövedelme nem éri el, illetőleg a tőle elvárható rendszeres munkavégzés esetén sem érné el a korábbi mértéket, úgyszintén azt is, hogy előbb a vállalkozói tevékenységét, majd a munkaviszonyát neki fel nem róható okból és indokoltan szüntette meg.

II. 1.) A Csjt. 62. §-ának (1) bekezdése szerint a házastárs köteles háztartásában eltartani a vele együtt élő házastársának olyan tartásra szoruló kiskorú gyermekét (mostohagyermek), akit házastársa az ő beleegyezésével hozott a közös háztartásba, az élettársra viszont hasonló kötelezettséget sem a hivatkozott törvényhely, sem egyéb jogszabály nem ró. Nincs jogszabályi alapja tehát a felperes azon felülvizsgálati érvelésének, mely szerint az élettársának kiskorú gyermeke a Csjt. 69/C. §-a (1) és (2) bekezdésének az alkalmazási körében a mostohagyermekének minősülne, és erre tekintettel a perbeli vérszerinti gyermekei tekintetében nem a havi jövedelme gyermekenkénti 15-25%-ának, hanem csak a 16,6%-ának megfelelő mértékű gyermektartásdíj megfizetése terhelné.

2.) A 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet 11. §-a értelmében a tartásdíj megállapításánál, valamint kifizetésénél a jövedelmet terhelő adó és nyugdíjjárulék levonása után fennmaradó összeget kell alapul venni. Nincs jogi lehetőség tehát arra, hogy a tartásdíj alapjául szolgáló jövedelem megállapításánál a bíróság a kötelezett lakásának a fenntartásával kapcsolatos közüzemi díjak, az általa felvett kölcsöntartozások és az őt terhelő egyéb kötelezettségek havi törlesztőrészleteinek az összegét figyelembe vegye, úgyszintén arra sem, hogy a kötelezett tartásdíj alapjául szolgáló jövedelmének az összegét a korábban keletkezett társadalombiztosítási járulék tartozásával csökkentse.

3.) Helyesen hivatkozik a felperes a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a Csjt. 69/A. §-a (1) bekezdésének a megfelelő alkalmazása nem vezethet olyan eredményre, hogy a szülő megélhetése teljesen ellehetetlenüljön (BH1996. 591.). Alaptalanul érvel viszont azzal, hogy a terhére megállapított tartásdíj változatlan teljesítése az eltartását veszélyeztetné. Az életkora és egészségi állapota folytán munkaképes, és a jogerős ítélet meghozatalakor 13, illetve 17 éves korú gyermekeinek az eltartására köteles felperestől ugyanis egyértelműen elvárható az, hogy olyan keresőtevékenységet folytasson, amely a terhére megállapított és a gyermekek létfenntartásához, illetve taníttatásához feltétlenül szükséges gyermektartásdíj megfizetését lehetővé teszi. Helyes okfejtéssel mutatott rá ugyanis az elsőfokú bíróság az ítéletében arra, hogy a megállapított tartásdíj változatlan összegben történő megfizetésével a felperes nem kerül hátrányosabb anyagi helyzetbe, mint a gyermekek eltartására vele egy sorban köteles, de a felperesnél alacsonyabb jövedelemmel rendelkező alperes, akinek a saját tartása - a gyermekek egyre növekvő szükséglete miatt - veszélyeztetettebb a felperesénél, és a gyermekek tényleges gondozásával összefüggő terhek a jövedelemkiegészítő alkalmi munkák vállalásában is gátolják.

érdekes volt olvasni, de azért halkan megjegyezném, hogy egy 13 és egy 17 éves gyermek mellett, lehet alkalmi munkát (pluszmunkát) vállalni.

„.....és a gyermekek tényleges gondozásával összefüggő terhek a jövedelemkiegészítő alkalmi munkák vállalásában is gátolják.”

Köszönöm a részletes választ! Egy utolsó kérdésem maradt csak... :-)

"A körülményeknek a kötelezett teljesítőképességét csökkentő megváltozása sem vehető figyelembe viszont a kötelezett javára ..., ha azt a jogosult érdekeinek kijátszása, illetőleg a tartásdíj összegének csökkentése érdekében maga idézte elő"

Hol van a hangsúly? Maga idézte elő, vagy hogy a jogosult érdekeinek kijátszása érdekében tette? Kin van a bizonyítási teher?

6. §
Tartásra a vér szerinti gyermek, a mostoha- és a nevelt gyermek, illetőleg a vér szerinti szülő és – ha a törvényes feltételek egyébként fennállnak – a mostohaszülő, valamint a nevelőszülő egysorban jogosult.

Tisztelt Fórumozók!

Ez a törvény azt jelenti,hogy a tartásdíj alapjául szolgáló max.50 % -os fizetéslevonás a két édesgyerek /exnél élő/,és a velünk élő mostohagyerek között egyenlő arányban oszlik?

Üdv mindenkinek!

Tudna e valaki segíteni hogy mit tudnék csinálni ha a fiam apja nem fizeti a gyerektartást?
Van egy 3éves fiam. És már a kezdetektől fogva egyedül nevelem. Voltunk bíroságon, gyermektartás, gyermekelhelyezési peren. A kicsit természetesen ide itélték, igaz az apjának nem is volt semmiféle ellenvetése. A gyerektartást pedig havi 8ezerre itélték meg. az elején még ugy ahogy fizette, de mostanra már egyeltalán. December ota semmit nem küldött és soha nem is látta még a kicsit. Volt már ilyen helyzet, akkor mentem a bíroságra , azok tovább adták a behajtoknak. Majd fizetett. Aztán megint nem volt hajlando fizetni, immár december óta. És igazábol kétségbe vagyok esve mivel nem tudom mit tudnék tenni. Hisz már a behajtóknál van. Azok meg ugy vannak vele hogy nincs semmije (miért is lenne, gondolom erről gondoskodott hogy semmi ne legyen a nevén)és evvel letudják. Pedig tudom hogy feketén dolgozik, de nem tudom hogy hol.Pedig még most egy sms-t is küldött hogy ő nem akar fizetni, nem akarja látni a gyereket .. stb. Nem tudom hogy ezt esetleg fel tudnám e valahol használni. Ha valaki esetleg tudna valami tanácsot adni, nagyon örülnék. Előre is köszi

Javaslom lentebb olvassad el ObudaFan 06.23. 12:24 és _Wasp_ 06.23. 10:30-kori beirásait, hozzászólásait.

Vagyis jelentsd fel a rendőrségen!

Ettől függetlenül a bírósághoz adj be t.díj felemelése iránt keresetet.

Továbbá az előző perből már kezedben lévő jogerős itélet/végzés alapján indíts ellene végrehajtási eljárást - mielőbb, nehogy a 6 hónap visszamenőlegességi időből kifuss.

Azt az sms-est jól őrizd meg!