Válás - vagyonmegosztás

Kedves Derill!
A következőket szeretném megkérdezni:

• hány éves házasság után válik közös tulajdonná a házasságkötés előtt, az egyik fél által vásárolt lakás, ha nem volt házassági szerződés?
• váláskor, az ingóságok értékét a vásárlási ára, vagy a jelenlegi használt értékén kell-e számolni és elosztani?
• a házastárs különvagyonának számít-e a házastárs édesanyja által, házasságunk alatt nekünk vásárolt mosógép, hűtőszekrény?

Köszönöm és várom válaszod!

1. Sehány éves házasság után sem válik közös vagyonná a különvagyoni ingatlan.
2. Mivel mindegyiken külön-külön fennáll az 50-50% tulajdon, így jelenlegi áron.
3. A kisebb értékű ajándékok közös vagyonnak, ha nem volt kifejezetten kikötve, hogy az csak az egyik házastársé, a nagyobb ajándékok a házastárs külön vagyonába tartoznak.

Kedves Virág!
Annyival egészíteném még ki, hogy a házastársak oszthatatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, (kivéve természetesen a különvagyont). Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett.
Különvagyonhoz tartozik:

• a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy,
• a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy,
• a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, mennyiségű vagyontárgy
• a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.

Az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy (pl: mosógép) helyébe lép, 15 évi házassági együttélés után közös vagyonná válik. Ezeket a tárgyakat mindkét házasfél közösen jogosult használni.

Sziasztok!
Én közös megegyezéssel váltam el.
De volt a válásom vagyonmegosztási részében egy kis érdekesség.
A házzasság elött a szüleim vettek nekem egy telket amire épitkeztünk, a házasságunk már több éve megromlott és a vállás évében a volt feleségem ragaszkodott hozzá, hogy közjegyző elött tegyek tartozáselismerő nyilatkozatot, miszerint ezt a telket a házzaságunk elött közösen vettük, én hülye meg is tettem és a telket közös névre írták.(biztam a házaságunk megmentésében)Amikor a nevemre került a telek 18 éves voltam a volt feleségem 16.5 mind a ketten iskolába jártunk, egyértelmű, hogy nem volt fizetésünk és félretett pénzünk, hogy ezt a telket megvegyük.
A kérdésem az, hogy utólag van-e értelme annak, hogy ezzel foglalkozzam, hivatkozhatok-e valamire, hogy miért írtam alá a közjegyzőnél, hogy együtt vettük?A kéréseket azért teszem fel, mert édesapámat bántja, hogy a volt feleségem ahol csak tud kinyiír és az ő általuk vett telken közösen épített házban terpeszkedik.
(ami amúgy úgy épült, hogy ő egyetemre járt én meg szépen felépítettem az öt év alatt a házat)Édesanyám már sajnos nem él.
Előre is köszönöm a válaszokat.

Ha jól tudom minden szerződés ha nem a valóságnak megfelelő valamint a jogszabályba, törvénybe ütköző adatokat tartalmaz akkor az semmis.
Pár éve tudtam meg egy ingatlanvásárlás kapcsán.

Helló!
Remélem tud nekem valaki segíteni...
3 év házasság után szeretnék válni a feleségemtől!A ház az ő,és a testvére nevén van,örökölték,így értelemszerűen én abból semmit nem kapok!Külön kasszán éltünk a házasságunk alatt,mindent fele-fele arányban vettünk.Én azonban saját pénzemből vettem egy autót,ami az én nevemen van.Én csak az autómat vittem,minden más(mosógép,hűtő,dvd stb...)nála maradt,és ezekre nem is tartok igényt!Most viszont feleségem kijelentette hogy ő követeli az autóm értékének felét!Megteheti ezt?(gyerekünk nincs)

Megteheti, de te meg követeld a mosógép, hűtő, dvd, stb. felét. Annak, hogy külön kasszán éltetek, nincs jelentősége, legfeljebb annak lenne, ha nem együtt éltetek volna.

Köszi a választ! És annak semmi jelentősége,hogy "csak" 3 évig voltunk házasok?Olyan nincs már,hogy ha 5 évnél kevesebbet voltunk együtt,akkor nem követelhet? És nekem mennyi esélyem lehet arra,hogy nem kell kifizetnem az autó felét?Ugyanis ez minden vagyonom,a gatyám is rámenne... :(

Sziasztok!
A gondom a következő:
Egy éve élek külön a feleségemtől. 3 gyermekem van. 2004 dec.-ben vásároltunk teljes egészében hitelből 9 m. ft.-ért családi házat, aminek én vagyok az egyedüli tulajdonosa, és a nejem a haszonélvezője. Plusz ingatlanfedezetként az én szüleim háza lett a hitelbe bevonva. 2005 febr.-ban úgymond választás elé lettem állítva, ugyanis közölte velem, hogy nem tud velem tovább együtt élni, (nem iszom, nem verekszem, egyszerűen nem jöttünk ki egymással 10 év házasság után)ezért vagy ő megy el a gyerekekkel, vagy én költözöm el. Neki nem igazán van "normális" hely ahova mehetne(úm. alkoholista szülők, plafont nyaldosó cigarettafüst), ezért inkább a gyerekek érdekeit nézve én jöttem el vissza a szüleimhez. Rá kb. 2 hónapra odaköltözött az új "barátja" akivel a mai napig együtt él a házban. A jelenlegi felállás pedig: Én fizetem a havi 105. e. ft.-os jövedelmemből a 65000. ft. lakáshitel törlesztést, a 16000.-ft-os személyi hitel törlesztést, illetve a z akkori közös folyószámlán lévő tartozásból havi 5000.-ft.-ot. Ehez hozzá kell tennem, hogy a felvett kölcsönök mind közösek, és a lakás felújítására lett fordítva a jelentős része! Én már többször mondtam hogy ha nem tud velem együtt élni, akkor váljunk el, és adjuk el a házat, a hitel legyen visszafizetve, és a továbbiakban fizetem a gyerektartást, de ő erről hallani sem akar. Az ingóságok megosztásával nincs is probléma, az rendezve van, de a ház sorsa sajnos nem. Azt is felajánlottam, hogy ha átvállalja teljes egészében a hiteltörlesztést, ill. a jelzálogot leveteti a szüleim házáról, akkor azonnal lemondok a ház tulajdonjogáról a gyermekeim javára, de nála ez sem jöhet szóba, mivel állítása szerint nem tudja fizetni. Sajnos az anyagi helyzetem nagyon nem teszi lehetővé hogy sztárügyvédet fogadjak, hogy ezt a kérdést megoldja nekem, ezért fordultam ide, a fórumba.
Nagyon megköszönném a segítséget!

Prestige: akár már holnap add be a válópert, ügyvéd nem okvetlenül szükséges - bizonyára Te is el tudod mondani amít akarsz, ami bánt.

A gyerektartást kell lerendezni és a láthatást/kapcsolattartást részletesen írásba foglalni, azt a bírósággal jóváhagyatni - az esetleges későbbi ezen viták elkerülése végett.

A vagyonjogi vitát is bíróság fogja elrendezni kettőtök közt, ha ti nem tudtok ebben közös dülőre jutni.

Minden eddigi hiteltartozás fele - fele alapon kell hogy legyen, visszamenőleg is.

Kedves szüleid is akkortól fognak nyugodtan aludni, ha a jelzálog végre lemegy a házukról. Ezt is a válóper fogja megoldani.

A "Házaság felbontása iránti kereset" mintapéldányát megtalálod a http://magyarorszag.hu weblapon az Ügyleírások/Ügyintéző - Dokumantár abc-je közt, egyúttal a szükséges tudnivalók is.

Viszont a lakás is 1/2-1/2 tulajdoni hányad lesz, attól függetlenül, hogy a tulajdoni lapon 1/1 van feltüntetve.

Köszönöm a válaszotokat!
A ház, hát hogy is fogalmazzam? Nem igazán érdekel. Mint mondtam azt sem bánom ha a válás után közöm nem lesz hozzá. Inkább az hogy végre rendeződjön ez a dolog. Arról meg vagyok győződve hogy a válást kimondják minden különösebb vita nélkül, a láthatásban is meg tudunk egyezni szerintem. Viszont a vagyonmegosztás számomra kissé félő dolog. Ennek a perköltségét sem biztos hogy ki tudnám nyögni, épp az említett okok miatt.

Prestige!

Ez igen! Esélyed a zéró alatt.

Ha két hónappal az elköltözésed után ment oda az utódod, valószínű, hogy már előtte is megvolt, csak az exed még levett.

Köszönöm kedves György, de a tényekkel énis tisztában vagyok, és nem azért írtam ide hogy ebben megerősíts, hanem hogy tanácsot kérjek!

Üdvözlet minden bajban lévőnek!
Nekem is egy kis segítség kellene vagyonmegosztási témában. Független ingatlanszakértőt rendelt ki a bíróság és a bíró kérésére megállapította az ingatlan forgalmi értékét 4.850.000 ft-ban, valamint lakottan 3.800.000 ft -ban.A férjemé a fele az előző házasságából. A volt feleség ki akarja fizetni. Mennyi jár ? 2.425.000 ft vagy 1.900.000 ft.Jelenleg is a volt feleség lakja az élettársával és két gyerekkel, akik 25 ill.18 évesek.
A férjemnek elfogadható a szakértő által meghatározott üres forgalmi érték. Nem akar pereskedni. A volt feleség már 6 éve lakja, ugyanis azóta elváltak, és a kisebbik gyerek nagykorúságáig biztosította a férjem az ingyenes használatot a saját 1/2-ed részében is.
Várom válaszukat tisztelettel Ibolya

Mivel a gyermekek már nem kiskorúak, egyedül a bentlakó szülőt terheli a bentlakás árcsökkentő volta, így a beköltözhető felét lehet követelni.

Először is köszönöm a választ, a szakértői vizsgálat eredményét március 30.-án megkapta mind a két fél. Azóta is várjuk a volt feleség ügyvédjének reagálását, de hiába. Mit lehet ilyen esetben csinálni? Mi van akkor, ha az általa kért szakértő megállapítását pont ő nem fogadja el? Nekünk megfelel ez az összeg, vagyis a 2.425.000 ft.Köti-e valamilyen határidő a másik felet? Köszönöm tisztelettel Ibolya

A másik fél is kérheti új szakértő kirendelését, nyilván erre akkor van több esélye, ha ebben a szakvéleményben ellentmondásokat tud kimutatni. A bíró fog dönteni, mi az , ami még szükséges, és mi az, ami már csak perelhúzás.

A mi problémánk eléggé bonyolult, de megpróbálom nagyjából leírni.

Édesapám és édesanyám válópere, anyukám 1999. február 26. napján tett kereseti kérelme alapján indult el.
Édesapán 1997. novemberében elköltözött velem a nagymamámtól örökölt lakásba.
Õk a per alatt megegyeztek szóban a közös vagyon megosztásában. Amibe a bíróság csak sajnos elméletileg nem avatkozott bele.Ténylegesen az történt, hogy édesapám azzal a kikötéssel nem követelte a tulajdoni részét a közös lakásból, hogy az az ő két gyermekének a tulajdonát képezze a válás után.
De mivel a lakás kizárólagos használója édesanyám volt és ez ellen édesapámnak ellenvetése nem volt, a bíróságot a peren kívüli szóbeli megegyezés pedig nem foglalkoztatta, ezért édesanyámnak adta az édesapám 1/2-ed tulajdoni részét házastársi vagyonközösség megszüntetése jogcímen. Ez 1999. November 25.-én történt. A földhivatali átvezetés pedig 1999. December 20.-án történt.

Ezzel csupán az a gond, hogy a bíróság döntése ellen fellebbezést lehetett volna benyújtani, ugyanúgy a földhivatali átvezetés ellen is. De ez nem történt meg, mivel édesapám akkor még hivatalosan az előző címre volt bejelentve, de a postáját sajnos édesanyám átvette és azt nem továbbította az általa is ismert címre, ahol édesapámmal laktunk.
Egyetlen postát kapott csak meg, a bontóítéletet.Az összes többi papírt nem. Így azt a határozatot sem, ami alapján a földhivatal az ingatlan tulajdonjogának átvezetését megcsinálta.Tehát édesapám nem is tudott semmiről, így nem tudott fellebezni sem a helytelen döntés ellen.

Én úgy tudom, hogy az ilyen papírok könyvelt postai küldemények, tehát az átvételt igazolják aláírással.Illetve ha nem a címzett veszi át az ő nevére küldött postai küldeményt, akkor azt az átvevő köteles a küldöttnek átadni.
Ez viszont több esetben nem történt meg.

Mit lehet ilyenkor tenni ? Hogyan bizonyíthatnánk azt, hogy itt szabálysértés történt ? Illetve hogyan támadhatnánk meg ezt a bírósági ítéletet, hogy az édesapám után járó tulajdonrészünket a bátyám is meg én is megkaphassuk ?

Kérjük adjon tanácsot valaki!
Nagyon fontos lenne, mert most már ott tartunk, hogy édesanyám az ingatlant eladná, nekünk nem fizetne semmit és mi így pénz nélkül még egy kissebb ingatlanhoz sem tudunk hozzájutni.

A kézbesítési vélelem megdöntése iránt a címzett mint kérelmezô a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzésétôl számított tizenöt napon belül terjeszthet elô kérelmet annál a bíróságnál, amelynek eljárása alatt a kézbesítés történt. A kérelem benyújtásának a kézbesítési vélelem beállta napjától számított hat hónap elteltével nincs helye. E határidô elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.
Ha a kézbesítési vélelem beállta az eljárást megindító irat kézbesítéséhez kapcsolódik, a fél a kérelmet az eljárás folyamatban léte alatt a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzésétôl számított tizenöt napon belül terjesztheti elô, a hathónapos határidő nem köti.
A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem arra hivatkozással terjeszthetô elô, hogy a kérelmezô a hivatalos iratot önhibáján kívüli okból nem vehette át, mivel

1. a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt meg, vagy más okból nem volt szabályszerû, vagy
2. az iratot más, az a) pontban nem említett okból nem volt módja átvenni (pl. azért, mert a kézbesítésrôl önhibáján kívül nem szerzett tudomást).

A kérelemben elô kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják vagy a kérelmezô részérôl az önhiba hiányát valószínûsítik. Ha a kérelmet elkésetten terjesztették elô, azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A kérelem tárgyában az a bíróság határoz, amelynek eljárása alatt a kézbesítés történt. A kérelem elbírálása elôtt a bíróság a kérelmezôt, illetve a feleket meghallgathatja.
A kérelemnek az eljárás folytatására, illetve a végrehajtásra nincs halasztó hatálya, ha azonban a kérelemben foglalt tények fennállása valószínûnek mutatkozik, a bíróság az eljárás vagy a határozat végrehajtásának felfüggesztését - kérelemre - az ellenfél meghallgatása nélkül is elrendelheti. A felfüggesztés tárgyában hozott határozatot a bíróság kérelemre megváltoztathatja.
A kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezésnek van helye. A kérelemnek helyt adó határozat, valamint az eljárás, illetve a végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott határozat ellen külön fellebbezésnek helye nincs, e határozat az ügyet befejezô érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg.

Valamivel érthetőbben is ki kellene fejteni ezt a választ, mert ez így nekem kissé kínai.
Lehet valamit egyeltalán tenni vagy próbálkozzak mással ?