Gondnokság

Szülő gondnokság alá helyezését hogyan és hol lehet kérvényezni?

A sorrend: háziorvos - kórházi általános kivizsgálás - gyámhivatal - bíróság.
Egyébként bárkit is gondnokság alá helyeztetni nem olyan könnyű (...), van amikor az esetleges "gondnokolttal" nincs különösebb probléma, ellenben a hozzátartozói hozzáállás...

Köszönöm a választ.

A hozzáállásról csak annyit tudok mondani, hogy egy alcheimer-kórban szenvedő 90 éves idős ember ellátása nem olyan egyszerű dolog. A megfelelő intézményben való elhelyezéshez pedig gondnokság alá kell helyeztetni. Sajnos ezzel még mindig nem lessz a probléma megoldva, mert a megfelelő elhelyezés rengeteg időt és utánajárást igényel.

Vannak elmeszociális otthonok, és ma már nincs rács az ablakon, a gondozók nagy általánosságban rendes, tisztességes emberek, az orvos is elég jó.

Egy 90 éves embert tényleg nem lehet napközben magára hagyni.

Példa rá a nagynéném, aki bár életkorban fiatalabb volt több mint 20 évvel, de betegségben közel azonos., egy nap elindult otthonról és élve soha többé nem találtak rá.
(Elkeveredett az erdőben és
esteledvén "lefeküdt" az avarba...)

A gyámhivatalban valószínűleg tudnak tanácsot adni ahhoz, hogy miként lehetne a ti eseteteket soron kívülire venni, vagy legalább is sűrgősre.

Menj be a biróságra, vidd be a zárójelentését, és mondd jegyzőkönyvbe, hogy gondnokság alá akarod helyeztetni. Nem szükséges sem háziorvos, sem gyámhivatal, ily módon az ügyintézés ideje is lerövidül. Persze lehet gyámhivatalon kersztül is, csak ugy tovább tart.

Viszont nem szükséges a gondnokság alá helyezés. Csak 4 olyan pszichiátriai betegek otthona van, ahol szükséges, anélkül ugyanis nem fogadják be a beteget. De ha gondnokság alá helyezik, már csak ez a 4 otthon köteles fogadni, a többit ezzel kizárod. Ezekben a várakozási idő 3-10 év között van, tehát nem javaslom. Egyébként az eljárás közel egy év, lehet, hogy meg sem éri a beteg a végét.

Menj be a legközelebbi parókiára, és érdeklődj, hogy az ottani pap nem tud-e megoldást. (Akit eddig elküldtem a IX. kerületi Bakáts téribe, az még eddig soha nem jött vissza, tehát megoldották a problémáját.) Ha az nem sikerül, hivd fel a környékbeli szociális otthonokat, és érdeklődj. A VII. kerületben az Andrási uton van egy, ami igen jó, próbáld meg azt is felhivni, hátha van hely.

Azt elfelejtettem irni, hogy csak akkor menj a biróságra, ha egyenesági rokonod. (Még a testvér vagy a házastárs indithatja ezen kivül, de gondolom nem erről van szó.)

kedves fórumózók!
Gondnokság ügyben lenne nagy szükségem tanácsra. Apukám (67 éves)gondnoka a nagynénjének (90 éves).A néni már teljesen beszámíthatatlan. nem tudja milyen évet írunk, hogy milyen évszak van, néha azt hiszi még 1945 van. Van nyugdíja, de ebből semmi rezsit nem fizet, mondván, neki azt már nem kell. Tehát apu a néni nyugdíjából rendezi a fizetnivalóit, és a maradékot számlára teszi. Eddig az volt a gyakorlat, hogy apukám hetente szerdánként elment nagynénjéhez és vitt egy heti élelmiszert, kicsit beszélgettek és eljött. egészségügyi gondja nem volt a néninek, "csak" az,hogy már nem fiatal. A legutóbbi szokásos látogatásnál már lakatost kellett hívni(hogy apu be tudjon menni), mert a néni rosszul lett, és utána ügyeletes orvost, aki betegszállítót hívott, hogy a Jáhn Ferenc kórházba vigyék majd be. Kb 2 óra múlva jött a betegszállító, de a néni már akkor kicsit jobban lett, és amennyi kis ereje volt azzal mind tiltakozott hogy őt elvigyék a lakásból. Betegszállító azt mondta, hogy kérnek esetkocsit,ahol orvos is van, és kap egy nyugtatót a néni, és akkor már el lehet a kórházba vinni kivizsgálásra. (az ügyeletes orvos magas vérnyomást mért). Na, még egy óra, és jött a másik betegszállító, de orvos azon sem volt, viszont ők már egyértelműen azt mondták, hogy a beteg akarata ellenére nem vihetik el. és el is mentek. apukámmal aláíratták, hogy a szállítást lemondta. Másnap apukámat felhívta a gyámügy, hogy mi a helyzet. apu elmondta, hogy nincs kórházban a nagynénje, mert .... amit már irtam az előbb. Erre a gyámügy vezetője igen erélyesen, és elmarasztalólag azt mondta, hogy apu a felelős a néniért, és hogy intézkedjen. de mit lehet tenni? Én úgy érzem apukám amit lehetett megtett. ja, a gyámügyes ügyintéző azt mondta, hogy nem számít az akarata, de a háziorvos meg azt, hogy igen is, az akarata ellenére nem lehet elvinni onnan. hát hol a megoldás? Nekem anyukám is elég beteg, apu őt is ápolja, nem tudja magához venni a nagynénjét is. Vagy lenne vlami olyan megoldás, hogy a lakásán marad, de egy nővér mondjuk pár óránként megnézi mi van vele? és már az is lehet, hogy nem is lehetne magára hagyni a nénit egyáltalán.persze én azt mondanám, hogy a kórházban lenne a jobb helye. de a lakását nem akarja elhagyni semmiképpen.
elnézést, ha hosszúra nyúlt a problémám, de még így is lehet nem teljes a kép. valami megoldása, ötlete lenne valakinek, aki hasonlóval már találkozott, mint ez az eset?

Csak a lényeget nem mondtad: korlátozták a cselekvőképességét vagy cselekvőképtelen? Az utóbbi esetben valóban nem szükséges a hozzájárulása - azt a gondnoknak kell megtennie helyette. (Ezért is íratták alá édesapáddal, hogy ő mondta vissza a betegszállítást.)

Majd megnézem a határozatot, mi áll benne. tényleg csak emlékezetből, mintha korlátozták volna a cselekvőképességét, mert még a személyi ig.-ba is be kellett (volna) íratni, hogy gondnokság alatt áll.De amiről irtam, hogy apu mutatta a dokinak a papírt hogy a néni gondnokolt, abban volt az a sor, hogy minden esetben figyelembe kell venni az akaratát. Nekem azért fura, hogy egyfelől gondnok kell valakinek, mert olyan az állapota amilyen, másfelől meg az akaratára is tekintettel kell lenni, holott tényleg "akarhat" olyat ami ránézve nem is jó.Illetve fel sem tudja mérni, hogy az jó neki vagy rossz. pl az hogy tiltakozott a kórházbavitel ellen.

Sziasztok!
Kérdés: egy személyállapoti perben (csk.kizáró gondnokság alá helyezés), ha a gyámhatóság indítja az eljárást felperesként, és az alperes külföldi, akkor :

• megáll a NM.tvr.(1979/13) szerinti joghatóság (nem magyar áp-ok közti sz.állapoti perben m. bíróság eljárhat), vagy tényleg kizárt?

A peres felek nem 2 "nem magyar állampolgár"... de a gondnokság tipikusan személyállapotra vonatkozik, ami két ember közti viszonyt jelöl, vagy nem? (ptk engedi a gyh perindítását is)

?? bocs ha nem érthető.
Akinek van erre rálátása, segítsen, megköszönök minden hozzászólást!

„62/D. § (1) Nem magyar állampolgár személyi állapotát érintő eljárásban magyar bíróság vagy más hatóság a (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével nem járhat el.
(2) Nem magyar állampolgárok közötti, személyi állapotot érintő perben magyar bíróság eljárhat, ha a felek egyikének lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van.”
Tehát csak akkor járhat el a magyar bíróság, ha az alperesnek - bár nem magyar állampolgár - de Magyarországon lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

Õszintén szólva nem is értem, mit akar a magyar gyámhatóság egy külföldön élő nem magyar állampolgár személyi állapotával.

Kösz a választ,
a külföldi alperesnek van Mo-i lakóhelye. Ez stimmel.
A gyámhatóság pedig van, a külföldi személy gyámság alatt áll, szülei külföldre távoztak, miután ő betegen, itt született, le is mondtak róla. Viszont gondnokság alá kell helyezni, mert ez az érdeke (sajnos).
Akkor mégis ez most nem magyar áp-ok közti per? Ugye nem? (mármint ha gyh felperes és 1 külföldi alperes van, akkor biztos nem) Ebből következően magyar bíróság se járhat el?

Csak kérdés volt. további reakciók?

az más kérdés, hogy miért maradt itt... de asszem ez már nem tartozik a tárgyhoz.

Akkor szerintem eljárhat a bíróság a gyámhatóság keresetére - elegendő, hogy a gondokság alá helyezni kívánt személynek magyarországi lakóhelye van. Azt a "nem magyar állampolgárok közötti" kitételt szerintem nem kell megszorítóan értelmezni, az feltételesen megengedi az eljárást, amikor mindkét fél külföldi - de nem zárja ki, hogy a gyámhatóság keresetének a befogadását.

igen, én is így gondoltam addig, amíg a bíróság a pert joghatóság hiányában meg nem szüntette... :)

vagyis mégse fogadta be a keresetet.

na de láttunk mi már karón varnyút!

Sőt: varnyún karórát is. :)
Szerintem ne hagyd annyiban.

A gyám a gyámhatóság? Mert akkor
59/A. § „A gyám és a gyámolt, illetőleg a gondnok és a gondnokolt közötti jogviszonnyal kapcsolatos ügyekben magyar bíróság eljárhat akkor is, ha a gyámolt, illetőleg gondnokolt magyar állampolgár, vagy lakóhelye, illetőleg szokásos tartózkodási helye belföldön van.”

Ez alá nem húzható, de az előbbi alá igen. Fellebbezzen a gyh. a 62/D § (2)-re alapozva.

A gyámot a gyámhatóság jelölte ki, igen.
Obudafan, nem értettelek, mi és hogy húzható alá. :) mindegy.

Fellebbezni nem lehet már (én csak kezdőként belekeveredtem a sztoriba és gyanús lett, hogy miért állt le az ügy - nem mostani a döntés - ezért kotlászkodtam itt is), de megteszünk mindent, ígérem.
Kösz mégegyszer, helló

Akkor nem kell fellebbezni, de az idézés nélkül elutasító végzés, meg a permegszüntető végzés anyagi jogerővel nem bír, lehet újra próbálkozni, ha szükséges.

Ha jól tudom a PTK ban a gondnokság alá helyezésnél előnyben kell részesíteni a rokonokat? Ez mit jelent? Ha teszem azt egy rokonomat gondnokság alá akarja venni egy neki segítő akárk, pl szomszéd vagy ápoló, akkor erről a rokonokat értesítik, megkérdezik őket?
Köszönöm.

Egy segítő akárki nem jogosult gondokság alá helyezési pert indítani. Szvsz kevered valamivel. Talán az eltartási szerződésssel.

Köszönöm a másik topic válaszát is.
Konkrétan itt gondnokság alá vette az ápolója az illetőt (aszem) (összefügg az eltartásos esettel) De a rokon erről mit se tudott. Ez lehetséges?

Biztos vagyok benne, hogy rossz kifejezést használsz. Gondnokság alá a bíróság helyezhet bárkit is. A helytelen kifejezés miatt pedig nem tudom, valójában mi történt.

Lehet, hogy gyámság?