ingatlanöröklési trükkök

Tisztelt Jogászemberek!

Apám végrendeletet nem hagyott, így az ingatlan, ami fele részben volt tulajdona (másik fele édesanyám nevén van) két gyermekére, azaz rám és testvéremre száll törvényes öröklés címén, azaz mindketten megörököltük az ingatlan negyedét-negyedét. Édesanyám esetleges eltávozásakor megörököljük az ingatlan másik felét is, így 50-50százalékban leszünk az ingatlan tulajdonosai.

Úgy állapodtunk meg, hogy édesanyánk eltávozásakor testvérem egyből kivásárolja a részemet, azaz az ingatlan másik felét.

Apám hagyatéki tárgyalása most lesz, és tanakodunk, hogyan lehet az eljárási illetékeket a minimumra csökkenteni. Ha az előbb leírt verzió szerint zajlik a folyamat, akkor ezt csak élők közötti adásvétellel oldhatjuk meg, aminek elég súlyos illetékvonzata van, az öröklési illeték többszöröse.

Most megtehetném, hogy a hagyatéki tárgyaláson lemondok az örökölt ingatlanrészemről, és akkor az törvényileg a testvérem nevére kerül, majd ugyanígy tehetnék édesanyánk eltávozásakor is, és akkor az ingatlan másik fele is az ő tulajdonába kerül, lakástulajdonos lesz, és mindössze a kétszeri örökösi illetéket kellene megfizetni, ami az ignatlan 2,6%-a.

Ebben az esetben azonban semmilyen jogi biztosítékom nincs arra, hogy testvérem (akivel addig bármi megtörténhet) ki is fizeti a részemet, hisz elvileg az örökrészemről lemondtam. Ha meg nem mondok le örökrészemről, akkor meg mint élők közötti jogügylet, ki kell fizetni az adásvételi illetéket még pluszban az öröklési illetéken felül.

A kérdésem az, hogy be lehet-e jegyezni valamilyen terhelési tilalmat vagy zálogjogot az ingatlanra, amivel bebiztosítom, hogy testvérem édesanyánk halálakor kifizeti a lakás akkori piaci értékének a felét, avagy ez marad a bizalmi része a viszonyunknak.

Válaszukat, véleményüket előre is köszönöm!

Gybalint, jogászember nem vagyok, így csak annyit, hogy az emberek távozási sorrendjére nincs semmi garancia...

(én sem)..haszonélvezeti jog?

Pappa, ebben tökéletesen igazad van, pont ezért szeretnék valamilyen jogot bejegyeztetni az ingatlanra, h bár a testvérem tulajdona lesz az egész, de nekem biztosítva legyen, h édesanyánk eltávozásakor az értékesítésnél én (vagy örökösöm, igazad van, ezt is bele kell számítani) megkapom az akkori piaci érték felét.

Szöszi22, apám halálakor a törvény automatikusan édesanyámra írta a haszonélvezeti jogot, amit az ő életében nem lehet "átírni", max megváltani, de a mi esetünkben erről nem eshet szó.

Nem kell a mama haszonélvezeti jogával semmit csinálni,de egy ingatlanon miért ne lehetne több embernek is haszonélvezeti joga?A Tiédet bejegyezni,a másik megtartása mellett

Pappa Látom más topikokba is örült konstruktív dolgokat írsz nem csak az enyémbe, Szar napod volt? Cseszeget a főnök? Kicikiz az asszony?

Ne fáradj, Bung... :)

Nos, ma megvolt a hagyatéki tárgyalás. Az ügy jogilag nem biztosítható. A hagyaték teljesen a testvérem nevére lett írva, így megússzuk 2,6%-os örökösödési illetékkel, én meg nagy bizalmat adtam a testvéremnek és családjának, hogy édesanyánk eltávozásakor és a lakás másik felének megöröklésekor ő valóban kifizeti nekem az akkori piaci ár felét. Köszönöm a hozzászólásokat!

Csupán egy kérdés: "hozomra" adtál bizalmat a testvérednek vagy valamiféle irásos igérvénnyel legalább lefedezted magad a jövőre nézve?

Mert a ma adott szóra holnap tán már nem akar emlékezni (...), és főleg teljesíteni nem.

Távol álljon tőlem a testvéred becsületességét megkérdőjelezni, de az ügyvédek miből élnének - többek közt - ha nem a testvérek közti hagyatékon való utólagos vitákon.

Tavaly örököltünk egy házat a nővéremmel igaz hogy bírósági úton tudott kicsikarni magának 24%-ot mivel hogy előtte az enyém volt az egész ház. A kérdésem az lenne,hogy az én 74%-ommal milyen jogaim vannak?pl:Kulcsot köteles vagyok-e adni a nővéremnek? Vagy lezárhatja-e az ő rá eső 24%-át? Ha elszeretném adni akkor milyen mértékbe szólhaz bele? Vagy ha soha nem lesz eladva köteles vagyok-e, kifizetni az ő rá eső részt?

24-74? Ez hogy jött ki? nem lehet, hogy 1/4 és 3/4?

Közös tulajdon jött létre. A tulajdonostársak mindegyike jogosult az egész dolog használatára - ha másképp nem egyeznek meg. Egymás tulajdonrészére elővásárlási joguk van. Megegyezhetnek abban is, hogy a közös tulajdont megszüntetik. Ha ebben vagy ennek módjában nincs közöttük egyetértés, akkor bármelyikük bíróságtól kérheti a megszüntetést.

Ja: és természetesen kulcsot kell adnod a tulajdonostársnak.

Köszönöm a gyors választ. Azonban maradtak kérdéseim!
Akinek 24% a tulajdonhányada az is jogosult a teljes ház használatára vagy csak "egy szobára"?
A megszüntetésen mit érthetek, hisz ő ragaszkodik a 24%-hoz, vele megegyezni nem lehet?
Ha én nem szándékozom eladni az ingatlant, ki kell e fizetnem az ő rá eső 24%-ot?

Ptk. 140. § (1) „A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére.”
Tehát alapból az egésznek a birtoklására és használatára.

A közös tulajdon megszüntetése történhet természetbeni megosztással (ha lehetséges), úgy hogy az egyik tulajdonostárs magához váltja a másik részét vagy - végső esetben - értékesítés és a vételár elosztása útján.

Nem tudod egyedül eladni az ingatlant, csak a saját tulajdoni hányadodat. De még arra is elővásárlási joga van a tulajdonostársnak.

Apropó: 24+74=98 :))
Kié a maradék 2%?

Köszönöm a választ!
Rosszul irtam 24% és 76%!!!