Öröklés - előző házsság gyerekei

Sziasztok:)Férjrmnrk van két gyermeke előző házasságból.Nkem, és nekünk nincs közös.Halál esetén ki mit örököl?Köszi

Két gyerek örökli a férj részét, felesben, a túlélő házastárs pedig özvegyi haszonélvezetet kap erre.

bocsi az értetlenségért.Tehát a feles azt jelenti, hogy az 50% fele-fele?.tehát közös laká esetén ha én meghalok, akkor a fele a férjemé a másik fele meg a gyerekeié( akik nem közösek)?

Ami a férjé, azt öröklik a gyerekei, egyenlő arányban (tehát, mivel ketten vannak, felesben).
Ami nem a férjé, ahhoz semmi közük.

Ami közös szerzemény (házasság alatt keletkezett, nem öröklésből, nem személyre szóló ajándékból, nem házasság előtti vagyontárgyból), az közös tulajdon, fele a feleségé, fele a férjé (ez utóbbi felet tudják a gyerekei örökölni).

Ha nekem van egy lakásom az én nevemen a páromnak csak haszonélvezeti joga van rajta, akkor a párom előzö kapcsolatából szültett gyerek nem örökölheti meg ugye? Tehát a haszonélvezeti jog nem örökölhető ugye? Jól hallottam?

Dóra59!
Egy kérdés: az a lakás igazándiból nem házasság és/vagy élettársi kapcsolat alatt szerzett közös vagyon?! Mert különben hogyan és miért lenne párodnak haszonélvezete rajta?

Ha a kapcsolat előtt az a lakás már megvolt neked, akkor az továbbra is különvagyon.

A haszonélvezeti jog nem örükölhető.

Amennyiben azonban mégis csak közös szerzemény - és ebben az esetben teljesen mindegy hogy tulajdonilag melyikőtöknek is van a nevén -, fele-fele +a haszonélvezet az egészre a párodnak.

Tehát légy szíves pontosítani a kérdést.

Egyenlőre élettársi kapcsolatban vagyunk, tehát akkor ha jól értelmezem akkor hiába kerül az én nevemre, fele-fele arányban van a tulajdonijog és akkor a gyerek az apai részt örökölheti?

Az élettársak a hozzájárulás arányában szereznek közös vagyont.

Ha azt a lakást az élettársi jogviszony ideje alatt közösen szereztétek, akkor olyan arányban a párodé - az ingatéan-nyilvántartásbeli állapottól függetlenül - olyan arányban, amilyen arányban az élettársi jogviszonyban általában a vagyonszerzéshez hozzájárultatok, de ebben a körben a háztartásban végzett munka ellenértékét is ilyen hozzájárulásnak kell tekinteni. Az ő része után pedig gyermekei örökölnek.

Dóra59!
És a haszonélvezete az miként? Vélem ezen joga a te tulajdoni részedre vonatkozik., innentől akár ő uralja az egész lakást...

Akkor azt hogy lehet megoldani hogy a párom előző kapcsolatából született gyereke (azt hiszem a köteles rész mindenképpen jár) ne örökölje a lakás fele részét az apa után, mivel az apa már a gyerek részére vett lakást. Ezért gondoltuk hogy ha az én nevemre kerülne akkor nem követelőzhetne a gyerek. De akkor azt a lakást az élettársi kapcsolat vagy házasság előtt kell szereznem, ami bizonyitja hogy nem közös vagyon. Vagy ajándékozási szerződéssel szerzett? Vagy nem tudom. De ilyen esetben ha ez a nevemre kerül utána ha összeházasodunk a párom kérheti a haszonélvezeti jogot?

Tehát ilyen tényállás mellett jogilag hogy lenne ezt tiszta hogy a gyerek ne követelőzhessen az apa halála után.

Ahogy az előttem szóló jogászok írták: élettársi kapcsolatban a szerzés arányában a tulajdonjog, házasság esetén fele-fele minden.

Persze a házasság előtti különvagyon az továbbra is az megmarad.

Haszonélvezetet lehet adni bárkinek bármikor, de ALAPOSAN meg kell gondolni, mert onnantól a haszonélvező "a" kakas a dombon...

Egy esetleg utóbb megromló kapcsolat esetén a haszonélvezetet csak megfelelő anyagi ellenszolgálatásért lehet megváltani - bár ha gáláns az úr tán ellenszolgáltatás nélkül lemond róla, de egy elmérgesedett helyzetben ez nem általános...

Azt írod: "az apa már a gyerek részére vett lakást." Akkor a gyerek mit akar a te ill. ti lakásotokból??

Ha tényleg biztosra akarsz menni: vedd meg a saját lakást még a házasságkötés előtt 1:1-ben a saját nevedre, és éljetek békében és boldogan a társaddal nagyon sokáig!

A gyereke teutánad nem örököl semmit, és ha esetleg te halnál meg előbb, hát a haszonélvezet a férjedé, élete végéig.

Az általatok vásárolni kívánt lakást vegyétek a te nevedre, ami pénzzel a társad a vételbe be tud szálni azt ajándékozza neked - megfelelő arányú haszonélvezettel -, és így a gyereke nem örököl az apja halála után semmit.

Persze ha utóbb ti sétmentek (...) akkor neked a lakást el kell adnod és az ajándékba kapott részt az akkor vagyoni értéknek megfelelően kp. részére át kell adnod. Ezzel egyidőben a haszonélvezetről meg ellenszolgáltatás nélkül lemond.

Na lehet hogy jól összekevertem, ObudaFan majd megró érte...

Köszönöm a választ. Kérdezed hogy a gyerek mit akar a mi lakásunkból (márha lesz). Egy pénzéhes család amiben felnő a gyerek (ex stb.) mit akarhat a gyerek? :) MIndent amit csak lehet az utolsó kiskanálig.

Bár még nagyon remélem hogy sokár lesz mikor a gyerek "követelőzve" jönne az apaja részéért, de sajnos mindenre előre kell gondolni.

Már elnézést, ha valaki a törvényes örökrészét kéri, az nem követelőzés, és nem feltétlenül a "pénzéhesség" jele.
Ha a törvényes örökrészt az apja meg akarja tagadni tőle, akkor készítsen végrendeletet.

Nos mivel a tényállást én ismerem teljes egészében állithatom hogy itt arról van szó. Aki olvasta az eddigi irásaimat az tudja miről beszélek.

Hát a törvényes örökrésztől csak a végrendelettel lehet "megfosztani" őt, de a kötelesrésztől még az sem fosztja őt meg. Kötelesrész tekintetében ha házastársi vagy élettársi közös vagyon keletkezik, akkor esetleg egy öröklési szerződés, vagy egy tartási szerződés megkötése lehet a megoldás, persze ha valóban tartásra szorul majd valamikor a párod, mert anélkül ez meg színlelt szerződés lesz. Emellett megoldás lehet a kitagadás, de annak igen szigorúak a feltételei.

Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás csak akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli.
Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult

• az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;
• az örökhagyó sérelmére súlyos bûncselekményt követett el;
• az örökhagyó egyenesági rokonainak vagy házastársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bûntettet követett el;
• az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
• erkölcstelen életmódot folytat;
• jogerôsen öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték.

Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességet durván sértô magatartása miatt is kitagadhatja.
A kitagadás érvénytelen, ha okát az örökhagyó végintézkedése elôtt megbocsátotta, utólagos megbocsátással pedig a végintézkedés visszavonása nélkül is hatálytalanná válik.
Ha a kitagadás érvénytelen, az örökösnek kötelesrészre van igénye. Az utólagos megbocsátással hatálytalanná váló kitagadás esetében az örökös az általános szabályok szerint örököl.

A lakást nem élettársi és nem házastársi kapcsolatban vesszük, hanem az külön vagyon. Egyébként mint külön vagyon nekem igazolni kell hogy miből vettem? pl. "anyósom" örökölt és abból vette a lakást "apósomnak" csak haszonélvezeti joga van. Tehát igy egyszerü az öröklés kérdése. De én nem örököltem és nem kaptam ajándékba. Tehát igazolnom kell hogy honnan volt rá pénzem? Viszont ha összeházasodunk a haszonélvezeti jogát a páromnak megengedem hogy rárakja. Ezt a gyerek nem örökölheti. Azt is hallottam hogy ha a páromnak van pénze és azt ajándékozás cimén nekem adja, akkor azután még 15 évig ez a köteles rész alapját képezi, utána már nem? Tehát utána már a gyereknek nem jár a köteles rész?

Igen, az 15 évig képezi a kötelesrész alapját. Az ingatlant pedig akkor még az együttélés előtt kell megszerezni, mert akkor nem lesz közös vagyon.

Abban segítsetek nekem, hogy mi van akkor, ha : élettársi kapcsolatban veszünk lakást, és a lakásvásárláshoz kérünk hitelt is. Mindez az én nevemen lesz, a lakásvásárláshoz szüleimtől kapom az alapot, tehát ez az én különvagyonom. Párom nem nyugszik és állítja, hogy ha fentiek szerint járunk el, és évek múltán Õ pl. elköltözik, :

• akkor az addig a hitelbe a részéről befizetett összeg szerint Õ tulajdonjogot szerzett a lakásból, és neki az jár
• valamint esetleges a halála esetén ugyanezen indokkal a lánya örököli ugyanezt a részt.

Én nem ilyen véleményen vagyok.

Szerintem a párod látja jól.

Az én verzióm az, hogy nem szerez tulajdont, csak "követelheti" az együtt fizetett hitel ráéső részét tőlem.
De mi van azzal, hogy nemcsak hitelt hanem rezsit is és minden egyebet is fizettünk együtt. Pl.: az én fizetésem bankszlára megy, abból kerül le a törlesztőrészlet, szlák. az Ö fizetéséből ami lényegesen kevesebb abból élünk. Hülye egy helyzet, de mivel még nem valósult meg jobb látni előre ki és mire számíthat.