Gyermeket gondozó családtag

A beleegyezést tulajdonképpen ráutaló magatartással adta meg, azzal, hogy közös háztartásra lépett.

Igen talán az lehet a jó és elfogadható érv, hogy az apa tulajdona 1/1 arányba az a családiház ahová végül is a feleség jött, igy a feleség beleegyezése nem kelett mivel már ott laktak a gyerekek az apával, és a feleség mivel összeházasodtak a férjével kell együttélnie vagy nem?

Az elmaradt tartásdíjat pedig tessék követelni, végső soron végrehajtást kérni rá. Annál is inkább, mert a hat hónapnál régebben esedékesek már nem kényszeríthetők ki.

Feltételeztem, hogy valami ilyesmi van a háttérben. Ettől még az álláspontom változatlan: az egy főre eső jövedelem számításakor valamennyi közös háztartásban élő személy jövedelmét figyelembe kell venni. Meg lehet próbálkozni azzal az állítással, hogy nem élnek közös háztartásban - de vélelem áll az ellenkezője mellett. Végső soron az is érv lehet, hogy a feleség beleegyezése nélkül kerültek a gyerekek a közös háztartásba, de aligha veszi be a hatóság vagy a bíróság.

Még rosszabb a helyzet. Eddig az apa gyermekeire kapott kedvezményeket, jövedelmi viszonyaira miatt. Az új feleségnek gyakorlatilag kétszer annyi a jövedelme, mint az apának. Most úgy néz ki a helyzet, hogy mivel feleségül ment az apához főz, mos takarít, gyermeket nevel és még tartsa is el a három embert a jövedelméből? Jogai viszont nincsenek a gyermekekkel kapcsolatban.
A vér szerinti anya viszont egy fillért sem fizet a gyermekek után, pedig a bíróság kötelezte!
A gyermekek után semmilyen kedvezményben nem részesülhet az apa?

Az aztán életszerű, hogy a gyermeket a közös háztartásban nevelik, de ez a nem szülő házastárs beleegyezése ellenére történik. Az is tetszik, hogy valaki házas, de ugyanakkor egyedüláló szülőnek minősüljön. :)
Házastársak esetén erős vélelem áll fenn a közös háztartás meglétét illetően.

Igen, ha a férj házastársa beleegyezik. De mi van akkor, ha már a gyereket nevelő apa ( szölő) éveken át egyedűl nevelte a saját házában a két gyermekét és a feleségűl vett Nő nem hajladnó megosztani a jövedelmét a gyermekeire, de vállalja a gyermekneveléssel járókat ( mos, főz, takarít, tanítja öket) . Felmerűl a kérdés, hogy igaz, hogy családnak minősűlnek de úgy gondolom hogy gyermeket gondozó család és a gyermeket eltartó család közöt eltérés van, illetve a dondozó nem feltétlen tartalmazza az eltartást is . Két felé kell-e választani az apa és gyermekei illetve a feleség és férj jövedelmi viszonyait családi jogálásait. A szóban forgó rendelet (1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 19§ (1) és (2) . ) A házasság 2006.07.08.-án volt. Ez azért fontos mert a jogosúltság 07. hó 01.-én és 11. hó 01.-én történő vizsgálatok alapján jár pénzbeni és egyéb támogatás. Abban az esetben állapítanak meg kedvezményre jogosúltságot, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkissebb összegének 120%, ha a gyermeket egyedülálló szülő illetve más törvényes képviselő gondozza stb.
Mivel továbbra is az apa egyedülálló szülő marad, de a a feleségül vett Nő jövedelmét jelezni kell-e a juttatást adó szerv felé ha a feleség nem akarja a közös háztatsásba bevinni jövedelmét kölün háztartást vezet és a férje is külön háztartást vezet a gyermekeivel. Úgy gondolom hogy erre nem kötelezhetik ebben az esetben a feleségét.
Megjegyzem tartásra a bíróság a vér szerinti apát és anyát kötelezte.

mj: 1997. évi XXXI. törvény 12. § (1) A gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban gondozza, nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket - különösen a lakhatást, étkezést, ruházattal való ellátást -, valamint az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutást biztosítsa.

Magad idézted azt a jogszabályhelyet, amely szerint a szülő házastársa is tartásra kötelezett.
Nem szokott jóra vezetni, ha valaki a prekoncepciójához (például ahhoz hogy a házastárs jövedelme nem része a család jövedelmének) próbál érveket találni a jogszabályokban. A vége általában téves értelmezés.

Ha jól értem a Btk. szerint az új feleség köteles főzni, mosni, takarítani, nevelni, tanulni a gyerekekkel, de vagyonát a gyerekekre fordítani nem köteles!
Viszont mint a szülőkre vonatkozó jogai nincsenek a gyerekekkel kapcsolatban. Ha ezeket nem teszi meg még börtönbe is kerülhet?
Jelen esetben a gyermekek vér szerinti anyja szülői felügyeleti joga megvan, függetlenül attól, hogy 5 éve nem tartja a kapcsolatot gyermekeivel.
Gyermekek tartására szerintem a vér szerinti szülők kötelesek, az apa feleségét nem kötelezhetik tartásra, így annak jövedelmét sem kell vizsgálni a gyermekekre vonatkozó kedvezmények megállapításánál, de létszám tekintetében figyelembe kell venni!

Btk.

Kiskorú veszélyeztetése

195. § (1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kiskorú gondozására, nevelésére vagy felügyeletére köteles személynek kell tekinteni a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él.

A kiskorú gondozására, nevelésére és felügyeletére nem csupán a szülői felügyeletet gyakorló szülő, nem csupán annak házastársa, de még a puszta élettársa is köteles. Méghozzá büntetőjogi felelőssége van benne.

A szülői felügyeletet gyakorló szülő élettársa a kiskorú tartására azonban nem köteles, míg a házastárs már a gondozás-nevelés-felügyeleten kívül tartani is köteles házastársa vele együtt lakó gyermekét.

Az apuka új felesége tehát gondozni, nevelni, felügyelni és tartani is köteles a vele együtt lakó két kiskorút, így teljesen evidens, hogy ők így négyen egy családot alkotnak.
A családjogi törvény egyébként ismeri a mostohaszülő fogalmát (ahogy az idézeteidben szerepel is), így az új feleség nem csupán a férje közeli hozzátartozója.
A gondozó család fogalmába tehát ők négyen tartoznak bele. Az édesanya nem, mert ő nem gondozza a gyermekeket.

Rendben. De akkor miért is kérdezted?

Csjt. 62. § (1) A házastárs köteles háztartásában eltartani a vele együtt élő házastársának olyan, tartásra szoruló kiskorú gyermekét (mostohagyermek), akit házastársa az ő beleegyezésével hozott a közös háztartásba. A tartási kötelezettség mindkét házastársat egysorban terheli.

Csjtr. 7. § A mostohaszülő tartási kötelezettsége nem érinti a vér szerinti szülő tartásdíjfizetési kötelezettségét.

Csjt. 69/A. § (1) A szülő a saját szükséges tartásának rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll. Ez a szabály nem irányadó, ha a gyermek tartása vagyonának jövedelméből kitelik, vagy a gyermeknek tartásra kötelezhető más egyenesági rokona van.

(2) A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben szolgáltatja (gyermektartásdíj).

A feleség nem köteles gondozni csak eltartani ha elözetesen abban is beleegyezett. Addig míg él a gyermekek vérszerinti édesanyja addig nem beszélhetünk "gyermeket gondozó család-ról" az új feleség részéről, csak az apa és két gyermekére vonatkozhat.

Nem minősül egyedülálló szülőnek az apa; a házastársak és gyermekeik (az egyikük gyermekei is) családot alkotnak, és ennek megfelelően valamennyiük jövedelmét együttesen kell figyelembe venni az egy főre jutó számításakor.

Kapcsolatból született két gyermek, melyet az édesanya elhagyott és az édesapa nevel. Később az apa házasságot kötött egy gyermektelen nővel. Felmerült a kérdés, mivel a gyermekek vérszerinti édesanyja jelenleg is él, szülői jogairól nem mondott le, hogy a feleség beletartozik-e a gyermekeket gondozó család fogalmi körébe? Továbbá ilyen esetben az apa továbbra is egyedülálló szülőnek tekinthető? A családjogi törvény szerint a feleségét nem szülőnek, nem anyának, hanem a férjének közeli hozzátartozójának minősíti. A feleség jövedelmét kell-e vizsgálni az egy főre jutó gyermekeket gondozó családban?