Segítségre lenne szükségem.
A tényeket teljesen pontosan még nem látom, mert jelenleg nem tartózkodom otthon... Édesanyám átvett egy levelet a Központi Kerületi Bíróságtól, melyben fizetési meghagyás címszóval Édesapám özvegye 1,3 millió forintot követel tőlem. A listában, melyet az ügyvédje küldött a kerítés festésétől kezdve, különböző fajta összegek szerepelnek (számla nincs csatolva természetesen). Azért fordult bírósághoz, mert velem nem tudta felvenni a kapcsolatot, akkor hogyan perelt be? Tudja az elérhetőségeimet is természetesen. Egy érdekes tétel is van a listán, mely a jelzálog kiegyenlítése. Ez jogos?
Az ingatlannak a fele az én örökségem, melyen az özvegynek haszonélvezete van, a másik fele az ő tulajdonát képezi. Jogosan követel ő tőlem hozzájárulást, hiszen a haszonélvezeti jog arra hatalmazza fel, hogy szedje a hasznokat és vállalja az ezzel járó költségeket. Helyesen tudom, hogy nekem akkor kell a költségekből részt vállalnom, ha azokat elháríthatatlan okok alapozzák meg – gondolok itt az időjárásra. Amennyiben ő nem rendeltetésének megfelelően használja az ingatlant, illetve nem gondoskodik annak megóvásáról, akkor ez a költség engem nem terhel, ugye?
Érv a bíróság előtt, hogy én nem küldhettem szakértőt semmihez és nem is egyeztem bele a szépítgetésbe, mert persze nem is tudtam róla.
Bocsánat egy kicsit zaklatott vagyok. Kérem valaki nyugtasson meg egy picit!
Fizetési meghagyás - bíróságon keresztül
egyenlőre nem perelt be, a fizetési meghagyás ellen kifogással élhetsz, melyet követően a bíróság, most már polgári peres eljárásban meghallgatja a feleket, mérlegeli az elétárt bizonyítékokat, és döntést hoz. Javadra szóll, hogy a bizonyítási teher a másik peres felet terheli, neki kell veled szemben támasztott iglényeit bizonyítania.
A legfontosabb az, hogy 15 napon belül válaszolni kell a fiz. meghagyásra, különben végrehajtható lesz.
A dolog érdeméhez: a dolog fenntartásának terhei a haszonélvezőt terhelik. Ugyanakkor popntos választ a fizetési meghagyás és mellékletei pontos ismeretében lehet csak adni.
Ma Anyukám átküldi mail-en a levelet. A 15 nap az munkanapot jelöl, ugye? Ha kifogással élek, akkor azt az adott bíróságnak kell címeznem? Ha nem látszik a pecsét és a név, akkor hívjam fel a bíróságot?
ObudaFan, ha ismerek több információt, akkor segítenél nekem egy kicsit – bár jogot tanulok, de még csak most kezdtem a 3. évfolyamot és ilyen mély ismeretem sajnos még nincs.
Nem, az naptári napot jelent, de ha az utolsó napja nem munkanap, akkor a következő munkanapon jár le. A bíróságnak kell címezni. Írj e-mailt.
Köszönöm szépen és jelentkezni fogok!
Ne felejtsd el megjelölni az ügyszámot és a feleket, és szerepeljen benne, hogy ellentmondás.
Mit jelent az, hogy az ellentmondást két tanúval ellen kell jegyeztetnem? Miért kell ezt tennem?
Tessék?!
ObudaFan: küldtem mailt.
Nagyon el vagyok keseredve...
Megkaptam, válasz ment.
A biztosító társaságok ingatlanban keletkezett kár után, hogyan fizetnek? Van-e önrész ezekben az esetekben? Számla benyújtása után fizetik ki a kárt, vagy becslőt küldenek a helyszínre?
Ahogy a szerződés szól.
Önrész - tudtommal - nem szokott lenni, viszont alul- és felülbiztosítás problémaköre igen. Mindkét esetben kevesebbet fizethetnek a tényleges kárnál.
A kisebb károkat tipikusan számla alapján fizetik, a nagyobb károknál szinte biztosan lesz kárszemle.
Csőtörés címszóval követel tőlem a fizetési meghagyásban a haszonélvező özvegy (fele ingatlan az ő tulajdonát képezi) kb. 800.000 Ft-ot, azonban ez az eset a hagyatéki tárgyalás ideje alatt történt és az egyik jegyzőkönyvbe ő ezt be is jegyeztette azzal a kiegészítéssel, hogy a biztosító 200.000 Ft körül fizetett. Tehát ő szerinte a kár 1,6 millió. Túl nagy különbséget érzek én a biztosító által megállapított és az özvegy által megjelölt között...
Lehet ekkora egyáltalán?
A szerződést, melyet a biztosítóval kötött nem ismerem.
Mivel bizonyította, hogy ekkora kár érte az ingatlant?
Gondoskodott-e arról, hogy amikor a kár megtörtént, akkor értesítsen, hogy a saját tulajdonú részedben a kár elhárításáról gondoskodhass?
Az általa a Te tulajdonodra vonatkozóan elvégeztetett javítási munkákra mennyire gazdaságos vállalkozót választott?
Ja, és miért ő biztosította az ingatlant, ha Te is tulajdonos vagy?
Õ a teljes ingatlan haszonélvezője és az ½ rész tulajdonosa is egyben ezért viseli ő "elvileg" a házhoz tartozó költségeket.
Követel ő még mást is, pl. a jelzáloghitel felének kifizetését.
Állítólag van számlája a csőtörés munkáiról, amit viszont nem csatolt a fizetési meghagyáshoz. Arra hivatkozik, hogy nem tud velem kapcsolatot létesíten (ha akarna/akart volna persze megteszi).
Ekkora eltérés lehet a két összeg között???
„Õ a teljes ingatlan haszonélvezője és az ½ rész tulajdonosa is egyben ezért viseli ő "elvileg" a házhoz tartozó költségeket.”
Hát... szerintem a biztosítás megkötése - legalábbis - minimum érdeke a tulajdonosnak is.
„Követel ő még mást is, pl. a jelzáloghitel felének kifizetését. ”
Ha-ha. Erre milyen jogalapot jelölt meg vajon...? :)
„Állítólag van számlája a csőtörés munkáiról, amit viszont nem csatolt a fizetési meghagyáshoz. Arra hivatkozik, hogy nem tud velem kapcsolatot létesíten (ha akarna/akart volna persze megteszi).”
Mindegy, ha nem csatolta, akkor azzal kell ellentmondani, hogy nem küldte el a bizonylatok másolatát, így semmivel nem igazolta a követelésének összegét.
„Ekkora eltérés lehet a két összeg között???”
Akár lehetne is, de ha ő csináltatta meg, akkor felmerül a kérdés, hogy indokolt volt-e mindaz, amit megcsináltatott, nem dolgozott-e a piaci árnál drágábban a vállalkozó (ezt több árajánlattal tudná ellenbizonyítani), mert ha igen, akkor az ebből eredő többletköltséget neki kell viselnie (hiszen ő választotta a vállalkozót).
Ja, és a biztosító által elismert javítási költségek és a valós javítási költségek közötti jelentős különbség okára magyarázatot kell tudnia adni (van sok olyan magyarázat, ami elfogadható, tehát nyilatkoztatni kell).
Biztosítás persze, hogy a tulajdonosnak is érdeke. Ez az örökségem Édesapám után, a hagyatéki tárgyalás 2 évig tartott (az özvegy nem az Édesanyám). A károk valamikor ez alatt az időszak alatt keletkeztek, az ingatlant pedig 2005. októberében adta át a közjegyző számomra. Tehát a csőtörés jóval az én tulajdonosi bejegyzésem előtt keletkezett. Mit kellett volna tennem, tulajdonos nem voltam, kötnöm kellett volna biztosítást a tulajdonomat nem képező ingatlanra?
A jelzálogra azt írja, hogy az ő álláspontja szerint a fele engem terhel.
A segítségedet köszönöm szépen!
Mivel az örökhagyó halála napján az öröklés ipso jure bekövetkezik, ezért már akkor tulajdonos lettél, biztosítást is köthettél volna. Ugyanakkor amíg a kérelmező nem tudja igazolni azt, hogy ekkora összeget indokoltan költött az ingatlanra, addig nincs alapja a fizetési meghagyásnak. Csak az a lényeg, hogy időben ellen kell mondani.
Köszönöm mindenkinek, hogy megosztotta velem tudását!
Az ellentmondással elkészültem.
