Hogyan kérhetek bíró váltást

Szeretném megkérdezni, hogy mi a módja annak, hogy családjogi peremben más bírót kérhessek. Van-e valamilyen törvényi hivatkozás, és milyen indoklást fogadnak el.
Ami erre késztet, az hogy a hozott részitélet tele van ellentmondással, részrehajlással, az általam bemutatott bizonyítékok tanuvallomások teljes figyelmen kívül hagyásával.
Köszönöm, ha tudna valaki nekem tanácsot adni.

Van mód a bírói elfogultság bejelentésére - de az általad felsoroltak ehhez nem nyújtanak kellő jogalapot. Tudod, ezeket 100 pervesztesből 90 el szokta mondani.
Egyébként Pp. 13-21. §

Szerintem inkább ügyvédet kellene keresned. (Kicsit késő, de jobb mint soha.)

Az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt:

• a fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, aki a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, vagy akinek jogaira vagy kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet;
• a fenti személy képviselője vagy olyan volt képviselője, aki az ügyben eljárt;
• a fenti személyek hozzátartozója vagy volt házastársa;
• az, akit a perben tanúként vagy szakértőként kihallgattak, vagy akinek tanúként vagy szakértőként való kihallgatását a bíróság elrendelte;
• az, akitől az ügynek tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható (elfogultság).

Hozzátartozó az egyeneságbeli rokon és annak házastársa, az örökbe fogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs a jegyes és az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

A perben az a helyi bíróság, megyei bíróság, illetőleg ítélőtábla sem járhat el, amelynek vezetője - az elfogultság kivételével - ki van zárva.

A per másodfokú elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a per első fokú elintézésében részt vett.

A per másodfokú elintézéséből és a felülvizsgálati kérelem elbírálásából ki van zárva az a bíró is, aki az eljárás elhúzódása miatti kifogás elbírálásában részt vett.

A bíróság hivatalból ügyel arra, hogy kizárt bíró vagy bíróság az eljárásban ne vegyen részt.

A bíró a bíróság vezetőjének köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok forog fenn; a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.

Kizárási ok esetén a kizárást a bíróság vezetője hivatalból kezdeményezi.

A kizárási okot a fél is bejelentheti. E bejelentésnek az eljárás bármely szakában helye van, az elfogultságot azonban a fél a tárgyalás megkezdése után csupán akkor érvényesítheti, ha nyomban valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről csak a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást, és a tudomásszerzés után az okot nyomban bejelenti.

Ha a bíró a reá vonatkozó kizárási okot maga jelentette be, vagy saját mellőzéséhez maga is hozzájárult, más tanács, illetőleg bíró kijelölése iránt a bíróság vezetője is intézkedhetik. Ilyen esetben a kizárás tárgyában külön határozatot hozni nem kell.

Ha a kizárás kérdését igazgatási ügykörben nem intézik el, a bíró kizárása felől ugyanannak a bíróságnak ugyanazon a fokon eljáró másik tanácsa tárgyaláson kívül is határozhat.

Ha ugyanannak a bíróságnak nincs olyan tanácsa, amelyre a kizárási ok nem vonatkozik, vagy ha a kizárási ok a 14. § értelmében az egész bíróságra kiterjed, a kizárás kérdésében a másodfokú bíróság, a megyei bíróságot mint másodfokú bíróságot és a munkaügyi bíróságot érintő ok esetében az ítélőtábla, az ítélőtáblát mint másodfokú bíróságot érintő ok esetében a Legfelsőbb Bíróság határoz.

Ha a bejelentést nem maga a bíró tette, nyilatkozatát döntés előtt be kell szerezni.

A kizárást kimondó határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a kizárás megtagadása miatt pedig csak abban a fellebbezésben lehet panaszt tenni, amely az ügy érdemében hozott határozat ellen irányul.

Az a bíró, aki a személyére vonatkozó kizárási okot maga jelentette be, bejelentésének elintézéséig a perben nem járhat el. Minden más esetben az érintett bíró továbbra is eljárhat ugyan, de ha nem elfogultságról, hanem más kizárási okról van szó, a bejelentés elintézéséig az érdemi határozat hozatalában nem vehet részt. Ha ugyanaz a fél ugyanabban a perben a kizárás megtagadása után tesz újabb bejelentést a bíró ellen, ez a korlátozás sem érvényesül.

Ha a fél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban a perben ugyanazon bíró ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a kizárást megtagadó határozatban pénzbírsággal lehet sújtani.

A másodfokú bíróság által elrendelt bizonyítást lehetőleg olyan bíró folytassa le, aki az első fokú ítélet meghozatalában nem vett részt.

A perújítás során nem járhat el az a bíró, aki a perújítással megtámadott ítélet meghozatalában részt vett.

A felülvizsgálati kérelem elbírálása során nem járhat el az a bíró, aki a felülvizsgálati kérelemmel érintett határozatok bármelyikének meghozatalában részt vett.

Köszönöm a választ. Azért megpróbálom kérvényezni. Mégis felháborító, hogy amit mi (én és az ügyvédem) kérünk még a jegyzőkönyvből is kimarad. Kifelejti vagy tudatosan nem kerül bele... érthetetlen. Nekem azért gyanus ez.

Ha egy bíró nem jegyzőkönyvezi a tárgyaláson elhangzottakat - értsd: a jegyzőkönyv tartalmilag nem tartalmazza a felek, tanúk stb. nyilatkozatát -, az elég súlyos dolog, ellenkezik az irányadó jogszabályokkal.
Ilyenkor a jegyzőkönyv kiegészítését szoktuk kérni ott a tárgyaláson. Ha ennek nem tesz eleget, akkor egy rámenős ügyvéd azt jegyzőkönyvbe veteti, hogy a bíró nem hajlandó a felvett jegyzőkönyvet kiegészíteni. (Ha ilyet kérünk, akkor általában a bírók azonnal mindent jegyzőkönyvbe vesznek.)
Van még arra mód - ugyancsak sűrűn élünk e lehetőséggel is -, hogy a jegyzőkönyv kiegészítését írásban kérjük. Erről a bíróságnak dönteni kell. Ha sokat vacakol egy bíró, akkor mondjuk - megint csak egy rámenős kollega - ilyenkor a bíróság elnökénél tesz panaszt.

Röviden ilyen praktikus lehetőségek vannak.

Az elfogultság az is megoldás, de ahhoz általában valami súlyos, nyilvánvalóan részrehajló megnyilvánulás kell. Érdemes a képviseletet ellátó kollegával átbeszélni, hogy milyen kérdések merülhetnek fel ebben a körben.

Sok sikert!
Udvarhelyi Miklós

Sally!
A polgári perrendtartás vonatkozó rendelkezése szerint a fél kérhet szószerinti jegyzőkönyveztetést az általa fontosnak ítélt dolgok vonatkozásában. Kérje Ön is az ügyvédjétől, hogy a nagyon fontos dolgokban kérjen "szószerintit"! Felesleges kérvényezni a bíró kizárását, mert el fogják hajtani. Ez nem kizárási ok. Mégegy tanács :az indítványokról vezessen feljegyzést óra , perc megjelöléssel. Mégegy tanács : a tárgyalásra vigyen jegyzetfüzetet és írja fel a lényeges eseményeket. Ha nincs mit felírni, akkor firkáljon. Ha a bíró jegyzetelést lát, akkor ő is komolyabban veszi a jegyzőkönyv vezetést. Ha a jegyzetelést a jogi képviselőnél is tapasztalja, akkor kétszeresen komolyan veszi.

Csak kíváncsiságból kérdezem, hogyha egy ügyemben eljáró bíró ellen nem kizárást kérek elfogultság vagy más ok miatt, hanem feljelentést teszek, akkor az a bíró az ügyemet a továbbiakban lefolytathatja e ettől még?
Az a mondat nem teljesen világos előttem, hogy:
"- a fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, aki a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, vagy akinek jogaira vagy kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet;

Köszönöm előre is.

Ez egy gyakori terhelti taktika a büntetőeljárás elhúzására, hogy feljelentgetik itt-ott a bírót, aztán hivatkoznak az elfogultságára. Önmagában az, hogy a terhelt feljelent, nem kell, hogy elfogultságot jelentsen szerintem.

Félreértettél. Nem büntetőeljárásról van szó és a feljelentés alapja nem az elfogultság. Egy perben a bíró még a végzés meghozása előtt hagyott kialakulni egy helyzetet, ami mondjuk nekem kárt okozott anyagi és erkölcsi téren egyaránt. Ez a helyzet megelőzhető lett volna akkor, ha alaposabb egy kérdésben, azaz egy szakértő kijelölését (ami végülis megtörtént 1 évvel később) korábban megteszi (határidők között erre választ nem találtam). Én kértem a szakértő kijelölését akkor, a későbbiekben a bíró is szükségesnek találta. A per végkifejletétől függetlenül a kár fennáll, valamint beláthatatlan következményekkel járhat a későbbiek során. A kérdés az, hogyha emiatt a bíró ellen feljelentést teszek, akkor a korábbi ügyben eljárhat e?

Nem értettelek félre, csak egy hasonló esetet leírtam. Eljárhat.

Köszi.
A konkrét esetre tudsz valamit mondani? Történetesen hogy mennyi időn belül kell elrendelni egy szakértői vizsgálatot?

Akkor kell elrendelni, ha a bíróság úgy látja, hogy valamilyen lényeges tény bizonyításához szükséges. Gyakori viszont hogy a kirendelés elhúzódik, mert hosszadalmas bizonyítást kell lefolytatni ahhoz, hogy egyáltalán lehessen tudni, mi mindent kellene megkérdezni a szakértőtől. Ha ugyanis emiatt kétszer kellene kirendelni, az dupla költség, és az általában sokkal nagyobb gond, mint az, hogy egyszer később lett kirendelve.

Ez igaz, nem is ezt vitatom. Csakhogy volt már akkor egy éppen friss orvosszakértői vélemény, amit el sem kért. Pedig világos volt, hogy a rokkantosításhoz kellett egy orvosszakértői vélemény. Az ideiglenes kérelmet elutasította, pedig éppen arra való hivatkozással adtuk be, hogy betegsége miatt nem képes egyedül nevelni a gyermeket. Szerintem ebben az esetben logikusnak tűnik, hogy ha a bíró nem tudja önállóan ezt a kérdést eldönteni, akkor megnézi az orvosszakértői véleményt. Ha a későbbiekben még kiegészítésre lesz szükség, akkor hivatalból kijelölhet egyet. De semmiképpen ne jelentse ki 1 évvell később a táryaláson, hogy orvosi kérdésekben nem jártas... szerintem legalábbis