Közös, vagy külön vagyon

Sziasztok!

Adott egy családi ház, ahol 9 évig éltünk, házasságban. Kérdésem az, hogy amennyiben írtunk házassági szerződést és abban kizártuk a közös tulajdon keletkezését a jövőre nézve, úgy ennek ellenére keletkezhet-e közös tulajdon? Gondolok arra, hogy ha megtámadják ezen szerződést, mondván, hogy az nem felel meg a jogszabályoknak, mert állítólag nem lehet teljes körűen kizárni a közös tulajdon keletkezését, és ezért a szerződés szabálytalan. Ez így van? Remélem valamennyire érthetően írtam le a kérdésemet. Köszi

Hogy szól pontosan a szerződés?

A lényegi része így szól:
"A szerződés mellékletében a felek rögzítik egyikük és másikuk különvagyonát és megállapodnak abban, hogy a házassági vagyonközösség keletkezését a házassági együttélés egész tartamára kizárják. Így mindegyikük jövedelme a saját különvagyonát gyarapítja és az együttélés alatt közösen szerzett vagyontárgyak a megszerzésükhöz adott vagyoni hozzájárulás arányában képeznek közös tulajdont.
Közös háztartás költségeihez egyenlő arányban kívánnak hozzájárulni."
Bár nem értek hozzá, de azt gondolom ez a két bekezdés a lényeg, a többi az már utalgatás Csjt-re, meg hasonlók.

Briliáns fogalmazás. Akkor mégis csak keletkezett közös vagyon, csak nem feltétlenül 1/2-1/2 arányú.

Tisztelt Forumozók!

A válóper már folyik és az ingatlan ahol éltünk( én még élek)édesanyám tartási joggal ruházta rám ,hamarabb mint a házassákkötés történt.A per kezdetekor az alperes elismerte,hogy az a különvagyonom. Később kérhet-e,követelhet-e részesedést,élhet-e bármilyen igénnyel???
7 évet éltünk közös fedél alatt.

Köszönettel.

Kbs! Nem értem a jog nyelvét, megmondanád, melyik az a rész ami a szerződés célja ellenére közös tulajdont keletkeztetett? És amúgy ki lehetett volna érvényes zárni a közös tulajdon keletkezését vagy az valóban nem törvényes? Köszi

Er.pro: tulajdoni részesedést nem követelhet, de azt igen, hogy a közös vagyonból a tartásra fordított összegnek a felét térítsd meg neki.

Nickik; de hiszen ott áll: az együttélés alatt közösen szerzett vagyontárgyak a megszerzésükhöz adott vagyoni hozzájárulás arányában képeznek közös tulajdont.

Oké köszi KBS! Nekem tényleg nem fekszik ez a jogi nyelv, én simán azt gondoltam, hogy a vagyontárgy az csak az ingóságokat jelenti... És egyébként ha az ellenfél gyesen volt meg munkanélkülin végig a 9 év alatt, és az építkezésre felvett hitelek 70%-át a válás után egyedül fizettem vissza, akkor mégis milyen arányokra számíthatok (én relatív jól kerestem, minimálbér4-5x, a ház kb. 25 M-t ér). Tudom, nem ilyen egyszerű, de erre még lécci mondj valamit! Az lesz a legnagyobb szívás, hogy az ő kecója bérbe volt adva a 9 év alatt, az enyémben laktunk és ezek szerint ezért keletkezik ezen közös tulajdon. Na, klassz!

A szerzéshez való hozzájárulás aránya körülbelül a jövedelmek arányát jelenti azzal, hogy a háztartásban végzett munka értékét is be kell számítani. A különvagyonba tartozó ingatlan bérbeadásból származó bevétel is jövedelem természetesen.

Milyen ingatlan megszerzésére fordított kölcsönt törlesztettél?

Arra a házra, egész pontosan felújítására és bővítésére vettem fel 5 M Ft kölcsönt, banktól, barátoktól amire vonatkozik a szerződés, ás amiben közösen éltünk. Ezt fizettem vissza bizonyíthatóan nagyrészt egyedül a válás után. Amúgy kb. ennyibe került a bővítés a felújítás.

Közös tulajdon keletkezett, ez biztos. Kérdés, hogy milyen arányban.

Kedves Fórumozók!

Férjemmel 1992 óta vagyunk házasok. 1993-ban költöztünk abba a lakásba, melyet a férjem édesapja után az Szabadságharcosokért Alapítványtól kapott. Ezen az ingatlanon az én házasság előtti megtakarításomból felújításokat végeztünk, akkor 400.000 Ft-ot költöttünk erre a célra. A férjem most azt állítja, hogy ez az ingatlan az ő különvagyonát képezi, és hogy megtérítési igényem nem lehet, mert az akkor befektetett érték mára már semmit nem ér. Én azt hittem, hogy a lakás a közös tulajdonunk, de legalábbis hogy a befektetésem erejéig tulajdonostárssá váltam. Önök szerinte ez hogy van?
További kérdésem, hogy a lakáshasználati jog ellenértékét akkor is megkaphatom, ha a közös tulajdon értéke számomra kifizetésre kerül?

előre is köszönettel!

Ha az épület szerkezetét érintő változást eszközöltetek a különvagyonodból, akkor tulajdonostárssá váltál, ha nem, akkor csak egy elévült kötelmi igényed van. A lakáshasználat ellenértéke megillet mindenképpen.

Köszönöm szépen! És igaza van a férjemnek, hogy a Szabadságharcosokért alapítványtól kapott lakás, amit az édesapja után, de a házasságunk alatt kapott az a különvagyona?

És még egy kérdés, ha szabad. Én 400.000 Ft-ot fektettem ebbe a lakásba, de a férjem azt mondja, hogy az már mára nem ér semmit, ezért nem akarja megtéríteni. De mi az hogy elévült? Igaz, hogy régen volt ez a beruházás, de most készülünk válni, eddig fel sem merült, hogy követeljem.

Kedves ObudaFan

Én is szeretnék kérdezni.

Párommal házasságot szeretnénk kötni.
Az lenne a kérdésem, hogy a házasságkötés előtt több mint 3éve közös háztartásban élünk. A házunk párom nevén van, felét örökölte, másik felére már közösen vettük fel a hitelt (az én fizetésem is kellett hozzá, én is vállaltam a hiteltartozást a bank felé – adós társ, mivel másképp nem kaptunk volna meg egyáltalán), és közösen is fizetjük. Ez mellett több felújítást is végeztünk már azóta (tető, nyílászárócsere, sok beltéri újítás, átépítés), amire közös erővel kellett spórolnunk minkettőn fizetéséből, ill. vannak konkrét dolgok amiket én törlesztek havonta igazólhatóan (pl nyílászáró csere), mert így tudunk kijönni. Nem ragaszkodtam, hogy rám is legyen iratva a ház (bár széljegyzetben szerepelek a tulajdoni lapon, de nem mint tulajdonos), mivel ha ne adj Isten nem terveink szerint történnének a dolgok, akkor sem adatnánk el a házat.
Viszont szeretnék tisztán látni, és bár szerelmesek vagyunk, családot szeretnénk, túl naív sem szeretnék lenni. S
Ezért kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben, ha most házasságot kötünk a törvény szerint párom a felújított, már értékkel növelt házat egy az egyben hozza a házasságba, és csak a házasság kötést követő dolgok számítanak közösnek és ezért érdemes egy házassági szerződést írnunk, hogy tisztázott legyen a dolog, hogy már a házasságkötés előtt is történtek közös anyagi beruházások? Ha igen, elegendő, ha mi és két tanú írjuk meg, vagy mindenképpen kell hozzá ügyvéd is? Ha nem, akkor mi az állás ilyenkor.

Köszönöm a választ
kirni

Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául csak közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szolgálhat.
Jogilag az ingatlannak nagyjából az 1/4 illet téged.

Természetesen az a jó, ha a telekkönyvi adatok fedik a valóságot.

Kedves Béla!

Ne haragudj, ezt mire vonatkozólag írta:

"Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául csak közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szolgálhat."

Nem gondoltuk a földhivatalnál módosíttatni.
A kérdésem az lenne, hogy szükséges-e házassági szerzdős ebben az esetben leírni a lentieket? Ha igen, azt milyen formában kell megtenni. Vagy pedig nem szükséges, mert ha ne adj Isten kéne, a tény állás ugyanaz mint házassági szerdződéssel, hisz a szerződések, fizetésről szóló igazolásokon minden rajta szerepel.

Köszönöm
kirni

„Nem gondoltuk a földhivatalnál módosíttatni.”
Én gondolnám. De ti tudjátok.

Értem...

És ebben az esetben milyen okirat alapján jegyeznének be egnem is 1/4 tulajdonosnak?
A házassági szerződésre vonatkozó kérdésre is adnál nekem választ?

A tulajdonjogra vonatkozólag:
ha ne adj Isten rosszul alakulnának a dolgok, és a házat nem adatnánk el akkor sem, tegyük fel akkor sem tennék ilyet, ergo engem valamiből ki kéne ugye fizetni (ez egy másik kérdés hogy miből...).
A helyzeten az, hogy mi van a tulajdoni lapon mit módosít? Könnyíti a bírósági tárgyalást? És nem a papírokkal kell bizonygatni a dolgokat? Vagy még, más?

Köszi előre is a választ, hogy tisztábban lássam a dolgokat.

Üdv

A házassági szerződés, ha közokiratba van foglalva, vagy ügyvéd ellenjegyezte, alkalmas rá, hogy az alapján bejegyezzék a tulajdonjogodat. (Azt a megállapodás egyébként, amely csak azt rögzítik, hogy a feleknek a házasság létrejöttekor milyen különvagyona van, nem is igazi házassági szerződés.)
Ha csak nyilvántartáson kívüli tulajdonos vagy, az számos hátránnyal járhat. Vita esetén neked kell bizonyítanod a közhiteles nyilvántartással szemben, ami nem mindig könnyű. Aztán a bejegyzett tulajdonos e hozzájárulásod, sőt a tudtod nélkül megterhelheti, elidegenítheti az ingatlant; és a jóhiszemű vevővel szemben nem lesz keresni valód. Etc.

Én is kapok választ arra, hogy a férjem különvagyona-e a lakás, és legalább a 400.000 Ft-ra van-e megtérítési igényem (tudom, hogy már kevesebbet ér, de akkor elveszett a pénzem?)?

Az utóbbi kérdésre ObudaFan már válaszol. Az előbbire meg nemigen tudunk, mivel nekem például fogalmam sincs róla, hogy ez az alapítvány milyen jogcímen, milyen szerződéses feltételekkel osztogatott ingatlanokat. Megmondom őszintén, nekem már az is nehezen hihető, hogy valóban tulajdonjogot adtak volna.

Rendben, köszönöm! Lehet, hogy választ kaptam csak az elévült kifejezést nem tudom értelmezni az én esetemre.

Köszönöm az eddigi hozzászólásokat! Még egyet hadd kérdezzek: ha 2 éve elváltunk, és még be sincs adva a per (mármint az exem által a közös vagyon tekintetében), akkor ha a perindítás előtt (mert én csak kaptam egy fülest, hogy 1-2 hónapon belül beadják) eladom, akkor mi van? Ugyan is, most is be van terhelve még kb. 3 millióval az ingatlan, amit ezidáig is egyedül - a házasság alatt vettem fel őket, de a válás után kezdtem törleszteni - fizettem, most minek küzdjek ha a végén, úgy is el kell adnom, mert én már nem tudok többet fizetni akárki, akármit is követel. Max veszek egy kisebbet és akkor még marad némi pénzem a követelésekre. Egyébként 2 M Ft-ot már visszafizettem az exemnek, amit az apjától kaptunk a házasság alatt. Köszi