Eltartási szerződés megtámadása

tisztelt ügyvédek!
Szeretnék egy kis segitséget kérni olyan téren hogy édesanyám 1997 ben kökött az anyukája testvérével egy eltartási szerzödést,de 2 éve sorkerült egy válásra(édesanyám és édesapám között).,de még vállás elött a nagynéni felbontotta a szerzödést mert tulajdonképpen amikor meg lett kötve a szerzödés csupán csak azt szerette volna hogy édesanyámé legyen.
a szerzödésben csak édesanyám szerepel van arra esély hogy édesapám elperreje a fél házat?

A méltányosan kamatos visszatérítést jelent. Ha már átruházta rátok a követelést, akkor már ti vagytok a perben a felperesek.

Köszönöm a gyors választ!

Még meg szeretném kérdezni:
Hogyan ruházhatja át pl. ránk a követelését? Mit jelent az, hogy méltányosan? És mivel a néni elég idős, egy átruházás esetén befolyásolja-e a per menetét a néni idő közbeni elhalálozása?

Köszönöm, Kati

Csak peres úton oldható meg, és a pert a néninek kell elindítania, de ezt követően az igényét átruházhatja. Viszont valóban méltányosan el kell számolni az eltartókkal.

Tisztelt Jogi fórum!

Egy kicsit összetettebb kérdéssel fordulnék önök felé.
A szomszédban él egy néni, egyenes ági rokona nincsen, ezért a kilencvenes évek vége felé eltartási szerződést kötött egy házaspárral. A házaspár eddig havonta fizetett neki egy bizonyos összeget, cserébe a néni háza a nevükre került holtig tartó haszonélvezeti jog és életjáradéki jog bejegyzése mellett.
December óta – a válságra hivatkozva – a házaspár a megállapodott összegnek csak egy részét fizeti a néninek. Férjemmel gondoltuk, hogy átvesszük tőlük az eltartást, de ők nem szeretnének megválni ingatlantól.

A kérdéseim az alábbiak lennének:
Ha a házaspár nem fizet vagy csak részben fizet, milyen úton kerülhet vissza a néni nevére az ingatlan? A néninek (nekünk) van-e valamilyen kártérítés fizetési kötelezettségünk a házaspárral szemben (pl. eddig a néni számára kifizetett összeg visszafizetése, és ha igen, akkor csak a „tőkét”, vagy 15 év kamatait is meg kell-e fizetnünk?) Ha ez az ügy csak peres úton oldható meg, érdemes-e belevágni (a néni 93 éves), átruházható-e ránk a néni házaspárral szembeni követelése?

Válaszukat várva köszönettel és tisztelettel,
M. Katalin

Konradd: a haszonélvezettel a haszonélvező halála esetére nem tud rendelkezni; újabb eltartási szerződést meg akkor tudna kötni, ha lenne tulajdona. A haszonélvezet nem tulajdon.

Még egy olyan kérdésem is volna hogy a vénasszony haszonélvezete tovább örökíthető-e. Lehetséges-e, hogy a halála után nem mi rendelkezünk majd a lakással a továbbiakban? Köthet-e mással eltartást úgy, hogy abban a lakás bármilyen formában szerepeljen és ha igen, akkor ez a másik személy elbirtokolhatja-e valahogyan tőlünk ezt a lakást?

Köszi ismét a válaszod!
Az eltartási szerződést nem velem kötötte a vénasszony, hanem édesapámmal, ezért én nem gondolnám, hogy e téren velem kellene pert kezdenie.
Édesapám adja az eltartást abban a városban, ahol ő él és dolgozik, ennek fejében a vénasszony adja a lakása tulajdonjogát. Ez áll a szerződésben.
Arra nem emlékszem pontosan, hogy az benne szerepel-e, hogy azért kötöttük, mert szerettük volna azt is, ha nekem van hol laknom az egyetemi évek alatt.
Ehhez kapcsolódik még, hogy abban a városban, ahol édesapám lakik, vettünk egy lakást, aminek a tulajdonjoga az én nevemen van, de ott is a vénasszony a haszonélvező. Eltartani a szerződés szerint ott vagyunk kötelesek, abban a lakásban. (Ez azért van, mert így neki is és nekünk is könnyebb lett volna, bár ő sosem élt semmilyen eltartással, amit mi nyújtottunk: édesanyám főzött rá egy teljes hétig és az ennivaló ott rohadt meg a lakásban, mivel sosem volt ott a vénasszony.)
Ennek fényében sem okafogyott a pereskedés?

Ha jól látom, a kereset nem csak a távozásodra irányul, hanem az eltartási szerződés felbontására is. Abban a részében a per nem válik okafogyottá.

A tulajdonjogi igények soha nem évülnek el. (És a haszonélvező még csak el sem birtokolhat.)

Köszönöm a választ!
Tanácsodat megfogadva már kerestem is új helyet magamnak, amit most szombaton fogok megtekinteni és szeretnék mielőbb átköltözni. 5 és fél év után felüdülés lesz banyamentesen...
Viszont lenne még 1-2 kérdésem, ha szántok rám ennyi időt.
Ha elköltözöm, március 31-én mi fog történni a tárgyaláson? Hiszen elköltözöm addigra és már nem lesz szükség jogi lépésre, hogy ne lakjam ott. (Amúgy sem laknék olyannal, aki bármikor csak úgy gondol egyet és beperel.)
Elévülhet a tulajdonjoga édesapámnak a lakás felett, ha bizonyos idő eltelik?
Válaszaitokat előre is köszönöm!

A haszonélvező jogosult az ingatlant kizárólagosan birtokolni, használni, hasznosítani, hasznait szedni.
Örülj, hogy eddig ott lakhattál, és most már pakolj.

Segítségeteket szeretném kérni ügyemben:

"X, felperes - meghatalmazott jogi képviselőm útján - előadom, hogy Y elsősorban édesanyám kérésére - tekintettel arra, hogy gyermekeim nincsenek - és abban bízva, hogy idős koromban segíteni fognak tartási szerzősét kötöttem 2003.10.21-én. Ezen szerződéssel Y-ra ruháztam [...] lakásingatlanom, holtig tartó haszonélvezeti jogom fenntartásával a tartás fejében. A tartási szerződésben foglaltak közül azonban sem eltartó, sem családja semmit nem teljesített. A lakásba beköltözött eltartóm fia, aki velem él immár 4 éve, aki ugyancsak semmilyen tartást nem nyújt és nem nyújtott a részemre.
Én korábbi lakásomból egy hideg, köves konyhába szorultam, ahol aludhatok. Eltartóm fiával az együttélés lehetetlenné vált.
Eltartóm fia a lakást hozzájárulásom nélkül albérlőnek is kiadja.
Eltartóm fia éli a fiatalok életét, társasági élet, partyk, állandó zajongás, amikor én ki sem merek menni a szobámból. Mindez fenntarthatatlan és ezért, hogy a pert elkerüljem 2010 év végén ügyvédi felszólítást küldtünk eredménytelenül. Most kénytelen vagyok pert indítani a tartási szerződés megszüntetésére, illetve a haszonélvezeti jogom gyakorlására, a lakás kiürítésére."

Ezt az idézést kaptam a bíróságtól, én lennék az eltartó fia. Egyetemista vagyok. Kutatást is végzek az egyetemen, ezért keveset tartózkodom a lakásban, csak enni és aludni járok haza. Nem bulizok, barátnőmmel színházba járok, sziklát mászom, túrázok, zongorázni szoktam.
5 és fél év alatt, amióta valójában itt lakom, ellentétben az idézésben megjelölt időtartammal, egyetlen zajos összejövetel volt, amit előre megbeszéltem a nénivel, aki az eltartott. Ezután több ilyen összejövetelre nem került sor, mivel igyekeztem megőrizni a jó viszonyt.
A néni egy korábban konyhaként funkcionáló helységet saját maga választott, hogy ott szeretne lakni, mi nem kényszerítettük erre, sőt eleinte szorgalmaztuk, hogy az egyik üres szobát foglalja el, hogy konyhát tudjunk berendezni a konyhából, most a folyosón rendeztünk be konyhát.
Az eltartást csak úgy tudtuk megvalósítani, hogy azon a településen, ahol szüleim laknak, egy ingatlant vásároltunk, amin a néninek szintén haszonélvezete van és én vagyok a tulajdonos. Itt szintén a konyhában alakított ki magának lakrészt, a többi helységet is kizárólag ő használja, mivel benne porosodnak a bútorai, egyéb tárgyai. Ezt egyébként bezáratta úgy, hogy nekem nem adott kulcsot. Ezt vajon megteheti?
A felszólításban megjelölt lakásban a közös helységeket én takarítom.
Mivel abban a lakásban, ami az én tulajdonomban van, nem tartózkodik, csak havonta 1-2 alkalommal benéz oda, ezért csak kezdetben vittünk oda ennivalót. Abba a lakásba, ami az idézésben szerepel, néhány alkalommal, főleg ünnepekkor, vittünk élelmet, mivel minden egyebet elutasított szóban. (Most, hogy beperelt, már az ide hozott élelem sem kell neki, visszateszi az ajtóm elé.)
Albérlő nincs a lakásban, szívességi lakáshasználóként ismerősöket fogadtunk be, akik a rezsihez járultak hozzá, mivel az igen magas volt ahhoz, hogy egyedül fizessük. Tehát nem adom ki albérlőnek. A néni nem fizet semmit a rezsibe vagy egyéb költségbe, ennek ellenére gyakorlatilag együtt lakik velem, sőt többet van itt, mint én. A lakás tulajdonosa édesapám, akivel a néni az eltartási szerződést kötötte.
Az eltartás arra a településre vonatkozik, ahol édesapámék élnek, ezért kellett az a lakás, ami az én nevemen van.
Egyébként a néninek már említettem, hogy el fogok költözni innen nyáron, amint vége a tavaszi félévnek és a vizsgáimnak, de ő ezt képtelen volt megvárni.
Egyébként éjjelente zavartságában felhangosítja maxra a TV-jét és néha benyit hozzám és az ágyamhoz lopakodik. 2 hónapja minden este zárom az ajtómat, hogy ez ne legyen.

Úgy érzem, méltatlan hozzám, hogy oda kelljen mennem, ahol valódi bűnözőket ítélnek el, csak azért, mert ő beidézett a bíróságra.
Én mindössze szeretném az energiáimat a tanulásra és a kutatásra fordítani a jó hírem megőrzésével. A környezetem nem gonosztevőként ismer. Nincsenek ellenségeim. Mindenkivel, de főleg az ilyen emberekkel szemben vagyok toleráns, mivel ha végeztem, orvosként mindennapos feladatom lesz kezelni hozzá hasonló embereket, bár velük nem állok majd ilyen kapcsolatban, sőt soha többet senkivel.

Szerintetek mennyi esélye van, hogy ezeket a számomra alaptalannak tűnő vádakat bizonyítani tudja az öregasszony?
Lehetséges-e gondnokság alá helyeztetése?

Várom megtisztelő válaszaitokat!

Köszönöm szépen válaszukat!

„Azt szeretném kérdezni Öntől, hogy az eltartási szerződés akkor is érvényes, ha nem az a fél gondozza akire rábízták, hanem be akarják adni az idősek otthonába?”

Érvényesnek érvényes, de természetesen az eltartott követelheti a szerződésszerű teljesítést, vagy ha az eltartók ettől végképp elzárkóznak, akkor bíróságon a tartási szerződés megszüntetését.

Tehetsz feljelentést, mint bárki más.

Jó napot kívánok!
Nagynénémmel (aki szellemileg sérült) és 90 éves édesanyjával az egyik rokonuk eltartási szerződést kötött, azóta az idős néni meghalt és nagynéném magára maradt. Azt szeretném kérdezni Öntől, hogy az eltartási szerződés akkor is érvényes, ha nem az a fél gondozza akire rábízták, hanem be akarják adni az idősek otthonába?
Valamint azt szeretném megtudni, hogy én laikus mit csinálhatok, kihez fordulhatok, hiszen szerintem verik a nagynénémet, teli van kék- zöld foltokkal (ugyan bizonyítani nem tudom) és nagyon rosszul bánnak vele.
Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!

Nem rizikósabb, hanem más, másra való.

A kalapáccsal szöget verünk be, az amerikánerrel lyukat fúrunk. Nem alternatíva. (Még akkor se, ha a kalapáccsal - és egy szöggel - is lehet lyukat csinálni, és az amerikánerrel is be lehet ütni azt a szöget, ha nagyon muszáj.)

Egyrészt megváltoztathatja a végrendeletet, másrészt végrendelet esetén kötelesrész is jár a törvényes örökösöknek.

A végrendelet az eltartási szerződéssel szemben...mivel az eltartásit csak úgy nem mondhatja fel, csak abban az esetben ha az eltartó is beleegyezik...közös megegyezéssel...
A végrendeletet meg a más tudta és beleegyezése nélkül is megváltoztathatja... ezáltal ha nem kötünk eltartási szerződést csak végrendeletet ír és megváltoztatja a tudtomon kívül, így kútba eshet X évi munkám és gondozásom... ebben akartam hogy valaki megerősítsen vagy cáfoljon...jól gondolom-e

Minél rizikósabb? És kinek a számára?

Nagyon szépen köszönöm a választ!

Amennyiben kikerülendő ez az eltartási szerződés és a néni végrendeletben rögzíti hogy ránk hagyná az ingatlant, akkor se tudják megtámadni majdan a gyermekei?
Ha végrendeletet ír a néni ügyvéd közreműködésével, de ha teszem azt meggondolja magát vagy ilyesmi a tudtom/tudtunk nélkül is megváltoztathatja igaz?-Gondolom ez miatt rizikósabb a végrendelet..

Köszönöm..

Csaba

Ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a természetben való tartás lehetetlenné vált, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés végleges vagy az említett körülmények megszűntéig tartó átváltoztatását életjáradéki szerződéssé, ha pedig a szerződés célja ilyen módon sem valósítható meg, a szerződés megszüntetését. A bíróság a szerződést a felek megfelelő kielégítésével szünteti meg.

„ * Testvéremet és engemet milyen módon érint a jelenlegi szerződés?”

Annyiban, hogy amíg az eltartott vissza nem szerzi az elidegenített vagyontárgyait, addig arra legfeljebb azzal a feltétellel tud tartási szerződést kötni, hogy azokat abban az esetben ruházza át, ha sikerül visszaszerezni. Az pedig nem egy nagy biztosíték.

Tisztelt Uram/Hölgyem!

Az alábbi problémával kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni.
Édesanyám és édesapám eltratási szerződésk kötöttek kb. 15 évevel ezelőtt nagyszüleimmel(nagyszüleimnek kertes házuk van).
Édesanyám nemrég elhunyt, testvéremmel vagyunk a legközelebbi hozzátartozók.
A nagyszüleim apámat és testvéremet ki akarják zárni az örökségből, velem és feleségemmel akarnak eltartási
szerződést kötni.

A felmerülő kérdések a következőek:

• Milyen módon lehet semmisség nyilvánítani a jelenlegi eltartási szerződést, ha apám nem akarja önszántából

felmondani? (Mellesleg a jelenlegi szerződésben vállalt kötelezettségeket nem teljesítették soha.)

• Testvéremet és engemet milyen módon érint a jelenlegi szerződés?

Köszönettel,

Zsolt

4millióig 2%, az afölötti részre 4%. Kérhetsz részletfizetést, halasztást. Ha az után sem fizetsz az esetleges részletfizetésnek, halasztásnak megfelelően, akkor késedelmi pótlékkal együtt végrehajtják, de ettől még nem lesz érvénytelen a szerződés.

Köszönöm szépen a gyors választ Obudafan!

Közben még felmerült még kérdés..ha aláírjuk a szerződést hónapokon belül be kell fizetni az illetéket... lehet tudni hogy mekkora ez az illeték? Az ingatlant úgy 10-15 millióra saccoljuk kb.
Ill lehet-e ezt az illetéket részletben fizetni, mi történik ha nem tudom határidőre befizetni?-érvénytelen a szerződés?-vagy kamatot számolnak fel?

Köszönöm ismételten előre is a segítséget!