Fórum magánjog régebbi elöl     új hozzászólás


Bírói gyakorlat polgári peres ügyekben

rigoz # e-mail 2018.12.26. 09:06

Tisztelt !

Sajnos hatásos perelhárító eszköz erre nincs.

Ebből vagy büntetőügyet lehet csinálni, feljelentéssel az elkövetés helye szerint illetékes rendőrkapitányságon és polgári jogi igénnyel élni vagy polgári pert indítani.

Ez annak a függvénye, ahogy drbjozsef is kifejtette, hogy egyáltalán nem történt teljesítés, illetve a megállapodástól eltérő teljesítés történt-e.

Mert ha utóbbi, az nyilván önmagában nem bűncselekmény, hanem polgári jogi jogvita, szerződésszegés.

drbjozsef #   2018.12.25. 09:20

Adam,

Ha a vállalkozó nem is végzett semmi munkát, és többszöri próbálkozásra is elérhetetlen, akkor feltételezhető, hogy nem is akart munkát végezni, ez, és csak ez esetben csalásnak minősül(het) az eset, tehát a rendőrségre kell menned, és feljelentést tenned.

Ha végzett munkát, csak a szerződéstől eltérő időben, mennyiségben, minőségben, vagyis valamilyen vitátok van a munka és a szerződés viszonylatában, akkor az polgári jogi vita, és a bíróság az illetékes.

Nincs más lehetőség, igazából olyan se, amivel akár csak kellemetlenkedni tudnál neki (NAV, ÁNTSZ, helyi építésügyi hatóság a polghivban, estleg Munkaügyi Felügyelet).

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.12.24. 13:04

Olyan felügyeleti szerv, amely visszaszerzi a pénzedet, nincs. (Az iparkamara éppenséggel inkább érdekvédelmi szervezet, mint felügyelet.)

www.kbs-ugyved.hu

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.12.24. 12:04

2014-ben kérdezte. Akkoriban a perfelvételi szakaszról legfeljebb összehasonlító eljárásjogi tanulmányokban lehetett olvasni.

www.kbs-ugyved.hu

rigoz # e-mail 2018.12.24. 00:10

Tisztelt zzzzzzzz!

A perfelvételi tárgyalás lezárulta előtt keresetkiterjesztéssel élhet (ha új Pp., azaz a 2016. évi CXXX. törvény hatálya alá tartozik az ügy), illetve a régi Pp. hatálya alá tartozás esetén a tárgyalás berekesztéséig az elsőfokú eljárásban erre vonatkozóan keresetváltoztatással élhet.

Fontos az egyesítés kapcsán tudnia, hogy a bíróság az egyesítés körében akkor köteles mindenképpen dönteni, ha a felek közösen kérik, ez esetben a kérelmet elutasító határozat önállóan fellebbezhető, egyébként az egyesítést a bíró akkor rendeli el, ha azt szükségesnek látja, azaz szabad mérlegelési joga van e tekintetben.

A bíró a nem közös, ilyen irányú kérelem mellőzését vagy elutasítását legkésőbb az ítéletben, annak hiányában az eljárást megszüntető végzésben indokolja.

Egyébként a két kereseti kérelem tárgyalását el is különítheti hasonlóképpen, melyet nem köteles indokolni sem és ami nem támadható fellebbezéssel, legfeljebb az ítélet vagy annak hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben kifogásolható.

rigoz # e-mail 2018.12.24. 00:06

Tisztelt kalapkirály!

1. Igen, bevett dolog, hogy ugyanaz a tanács, bíró tárgyalja újra az ügyet, célszerűségi megfontolásból.

Ezt az előírást rendszerint a bíróságok ügyelosztási rendje tartalmazza is.

2. A bizalomvesztés önmagában másik bíró kijelölésére nem ok.

Más bíró akkor kerülhet kijelölésre, ha:

  • kizárási ok merült fel (elfogultság, jogvitában közvetlen (félkénti vagy annak képviselőjekénti eljárás, akár a per korábbi szakaszában is) érintettség, érdekeltség, tanúként kell kihallgatni, perújítási eljárás esetén a megelőző eljárásban részvétel, jogorvoslati eljárások esetében az elsőfokú eljárásban, illetve felülvizsgálati eljárás tekintetében a másodfokú eljárásban való részvétel)
  • bíróság működésében (túlterheltség, szakosodás), illetve az adott bíró körülményeiben (tartós távollét, betegállományban lét) felmerült objektív okból (Büsz. 32. §)

Kizárási indítványt bíró ellen a bíróság elnökéhez kell előterjeszteni, címezni, aki azt megvizsgálja és amennyiben a bíró azt beismeri, akkor maga jelöl ki más bírót az új eljárásra, ez esetben arról külön határozatot nem hoznak.

Egyébként arról a bíróságnak ugyanazon a fokon (törvényszéken ugyebár I. és II. fokú eljárás is folyhat) másik tanácsa vagy bírája határoz, tárgyaláson kívül, végzéssel (tanács kizárásáról tanács, bíró kizárásáról bíró).

A kizárási indítványt elutasító végzés az ügy érdemében hozott döntés elleni fellebbezésben kifogásolható, ugyanakkor ez nem érinti a fél kizárási indítvány előterjesztéséhez fűződő jogát, azt ismét előterjesztheti.

A Büsz. 32. §-a szerinti átosztásra hivatalból kerülhet sor, de a Panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény 1. § (2)-(3) bek.-eire figyelemmel az Alkotmány XXV. cikke alapján kezdeményezhető a fél részéről is, szintén a bíróság elnökénél.

Fontos tudnia, hogy a nyilvánvalóan, illetve az ugyanabban az ügyben, ugyanazon bíróval szembeni, ugyanazon okból fakadó alaptalan kizárási indítvány előterjesztője pénzbírsággal sújtható.

kalapkirály # e-mail 2015.07.02. 16:46

Másodfokon új elsőfokú eljárást rendelt el az ítélőtábla.
Szokott, elfogadott dolog, hogy ugyan az a bíró tárgyalja a megismételt eljárást?
Elvárható-e objektív ítélet tőle, ha eljárási hibák sora miatt utalták vissza az ügyet?
Van mód új bíró kijelölésre? Nincs bizalmam.

Köszönöm a választ.

zzzzzzzz # e-mail 2014.12.19. 11:51

Szép napot!
Segítséget kérek. A párom elindított a gyermektartásdíj megállapítása iránti pert, de megállapodásunk ellenére nem adta be a válókeresetet. Ebben az esetben, ellen kérelemként benyújthatom-e ebben a perben? Vagy külön válópert kell, indítsak és kérnem kell a perek egyesítését?
Köszönöm a megtisztelő választ!

denever # e-mail 2014.11.28. 14:52

MacskaJancsi!

Privátban, nem tehetek fel kérdést? Ön áll "legközelebb"
hozzám!

MACSKAJANCSI # e-mail 2014.11.04. 18:46

én ezt tudom, hogy soha nem is volt és pontosan ez a lényege és hát az előnye, hiszen laikusként másképp szemlélheti, más benyomásokat szerezhet a felekről és az ügyekről. ez az előnye.

a hátránya viszont mégiscsak az, hogy nincs tisztában bizonyos alapfogalmakkal, alapintézményekkel, így a rálátása darabos lehet.
ezt úgy értem, hogy nyilván megérti azt amihez nem kell a jogi tudás, de amihez viszont kell(ene) ott a hiány.

elnézést de én ezt így érzékelem.
jó pár bírósági eljáráson túl vagyok, és hát az ülnökök jórészt zavartalanul nagyokat szundítanak...
azon ritka esetben, amikor a bíróság egy hétköznapi kérdést tett fel nekik, nem tudtak rá válaszolni.
megismétlem, nem jogkérdésre, hanem hétköznapi kérdésre, pl. hogy lehet egy hosszabb műszakos munkát teljesíteni így és így, vagy eddig-addig kibírni szünet nélkül ilyesmi, vagy ők ez hogy látják?
a válasz: NEM TUDOM.
szóval én úgy gondolom jól lenne ha lenne véleménye a hozzá intézett kérdésre, mert az ilyen hétköznapi gyakorlati kérdésekre adott válasszal mégiscsak valamilyen bizonytalansági tényező kerülne esetlegesen helyére.
de ezt csak az én meglátásom, hogy ha már vannak ülnökök, akkor lehetnének hasznosak is.

denever # e-mail 2014.11.04. 15:56
  • soha nem is volt, azért nevezték (népi) ülnököknek.

Emlékszem:20-25 éve ,egyszerű gyári munkás egy hétig
járt a bíróságra,naponta.Most "büntetőbe" egy ügyben
az ítéletig kettő ülnök van (mert csak ott kell).
Informálódni lehet.
Polgári per az egy kicsit más. Ott hallottam
tapasztaltam,amit előzőleg leírtam egy esetről.
Magán kérdésem lehet itt a fórumon. Titoktartási
kötelezettség van.

MACSKAJANCSI # e-mail 2014.11.03. 20:44

Én csak az nem értem, hogy miért nem követelmény az ülnöknél a jogi végzettség?

hasznos lenne, mert nyilván vannak akik, önszorgalomból informálódnak, így valamilyen szinten tájékozódnak a jog területén, s legalább az alapvető fogalmakkal tisztába kerülnek.

na de ülnökként ez igazán elvárható lenne? mármint valamilyen szintű jogi tudás, (legalább alapszintű) attól még maradhat laikus. az ülnök "jogi közegben" forog 10 éve?
azért tényleg, bizonyos alapfogalmakkal és alapintézményekkel már tisztában kellene lennie (pl. tanú)
sajnos tényleg semmi értelme nem lehet az ülnökök részvételének az ítélkezésben

elnézést kérek, de nekem ez a véleményem, remélem nem veszed rossz néven denever.

Sherlock # e-mail 2014.11.03. 20:28

Az ilyen hozzászólások jól szemléltetik, hogy mennyi értelme van a laikus részvételnek az ítélkezésben.

www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2014.11.03. 17:44

Márpedig ez büntetőben is pont így megy. Ha három tanú egymástól függetlenül, de egybehangzóan állítja, hogy a néhai neki azt mondta egy nappal a halála előtt, hogy Jóska vágta fejbe a fejsze fokával, akkor Jóska aligha ússza meg a börtönt.

www.kbs-ugyved.hu

denever # e-mail 2014.11.03. 17:34

Tisztelt.KBS!

  • lehet,hogy nem,de tíz éve ülnök vagyok,igaz büntetőbe

nem Pp-be.Egy pár kihallgatás végig hallgattam,meg
szembesítéseket.Miért? Mit kellene még róla tudni?
Élő ember az biztos....De ne is forszírozzuk.Jogász
nyelvet nem tudom érteni... Üdv:

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2014.11.03. 17:02

Te nem tudod, nem érted, mi az, hogy tanú.

www.kbs-ugyved.hu

denever # e-mail 2014.11.03. 16:29
  • hát akkor a felperesi tanúkat már meg sem kellett volna

hallgatni,mert hogy az elhunyttal ki mit beszélt az senki nem tudja nem látta nem hallotta.Sem a felperes,
nem hogy még a felperes tanúk,akik az se tudják hogy ki volt a jogelőd!Azért mondtam,hogy a felperes tanúk vallomása semmis volt a bíró szemébe!Nem értem azt,
hogy én az örökösöket pereltem nem a jogelődöt.Hát
persze, hogy az örökösök nem tudtak semmit.És akkor
amit a felperes beszélt a jogelőddel,hogy melyik terület is az övé(fákat ültetett oda)még most is ott vannak,
bizonyítható! A bíró azt már nem fogadta el.De lehetne
sorolni az egyoldalúságokat......

Egyjogász #   2014.11.03. 12:37

Polgári perben minden tanú a hamis tanúzás büntetőjogi jogkövetkezményeire való bírói figyelmeztetést követően tesz tanúvallomást.

Ezért a bíróság a tanúvallomást ellenkező bizonyításáig valónak fogadja el, a polgári bíróság nem nyomoz az után, hogy a tanú igazat mondott-e. (Ezt nekem konkrétan egy bíró mondta, amikor finoman utaltam rá, hogy nehezen hihető amit a tanú mond.)

Természetesen ha az ellenérdekelt fél hitelt érdemlően bizonyítja, vagy más módon egyértelműen kiderül, hogy a tanú hazudott, akkor a bíró él szignalizációs jogával (jelzi az illetékes hatóságnak, hogy a peres eljárás során a tanú bűncselekményt valósított meg).

Az ugyanakkor, hogy az egyik tanú másként emlékszik valamire, mint a másik, vagy hogy az ellenérdekű fél szerint a tanú nem mond igazat, még nem ad okot az ilyen szignalizációra.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2014.11.03. 12:12

Azon kívül, hogy neked hátrányos, miért ne alapozhatna a bíróság három tanú egybehangzó vallomására ítéletet? Hány tanú kellene hozzá szerinted?Eddig is értettük.

Egyébként nincs ezen mit ragozni. Ha első fokon hozott ítélet, akkor fellebbezd meg, ha másodfokon, akkor kérj felülvizsgálatot - ha szerinted jogszabálysértő.
(Megjegyzem, felülvizsgálatban a bizonyítékok mérlegelését nem lehet eredményesen támadni.)

www.kbs-ugyved.hu

denever # e-mail 2014.11.03. 10:33
  • lehet,hogy nem jó a "hamis tanúzás" kifejezés?
  • lehet,hogy nem egyenlő, a nem tudom vagy nem úgy tudom,vagy én így hallottam kifejezéssel.

Az vita tárgyában, a fórumozóknak sajnos nincs betekintése az ügy irataiba,így csak általánosságról beszélhetünk.
"denever"az egyenlő bánásmód,pártatlanság biztosítását
sérelmezte.Felperesi tanúk, az elbirtoklás hosszú ideig tartó nyugodt használatra tanúskodtak. Az alperesnek jogcímet kellett "szerezni" ahhoz,hogy ne valósuljon meg az elbirtoklás.Mivel sem írásban sem szóban nem volt megállapodás,csak tanúkkal próbálta érvényesíteni a jogcímet.Az "ingyenes" használat (szóban)is csak egyenes ági családtagoknak adható,nem családtagnak, másoknak meg csak írásban (mit,miért, meddig). Ez nem állt fent!
Az örökösök tanúi(a sógor a szántó bérlője,a házastárs, a közös használó) az elhunyt jogelőddel,a felperes szívességi használatáról beszéltek (külön-külön) egyenként.Laikusként, denever úgy észlelte,
nincs biztosítva az egyenlő bánásmód. Bíróságnak
jobban kellett volna észlelni az érdekeltséget,a meg
nem történt, vagy megtörtén, eseteket, iratokat
értékelni.A "jog nem kíván beavatkozni egy olyan
állapotban, melyet hosszú ideig tartó nyugodt
gyakorlat szentesít".A bíróságnak, az igazság érvényre juttatását kell támogatni.

MACSKAJANCSI # e-mail 2014.11.02. 18:51

szerintem meg te nem akarod érteni...

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2014.11.02. 11:07

Szerintem már te sem érted, hogy mit írsz.

www.kbs-ugyved.hu

MACSKAJANCSI # e-mail 2014.11.01. 22:28

denever konkrét ügyét és a részleteket nem tudjuk.

én itt elsősorban a te hozzászólásodra reagáltam.

a bírság nem hozhat döntést a hite alapján, tehát hogy a bíróság kinek hisz, az csak a magánvéleménye lehet, magánemberként.

bíróságként kötve van:
a felperesi kérelemhez és főként kötve van a törvényi szabályozáshoz.
kizárólag ezek alapján hozhat döntést, amit meg kell indokolnia, tehát, hogy az adott döntést mi alapján hozta meg.

ha és amennyiben hibás a döntése, akkor ez előbb-utóbb a fellebbezés során helyére kell kerüljön.

ha és amennyiben ezek nem jutnak érvényre, akkor bizony bajok vannak, amit nem szabad ráhagyni.
én elsősorban az ezzel kapcsolatos felvetésre reagáltam.
ebben benne lehet a denever problémája is, de nem tudjuk a konkrét ügyet, a körülményeket, ezért mondom azt, hogy benne lehet.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2014.11.01. 21:57

Attól tartok, valamit nem értettél meg.
Azokról a hamis tanúkról denever állítja, hogy hamisak, másból ez nem derül ki. Szerinted tehát ezt a bíróság köteles elhinni denevernek. Elárulnád, hogy miért pont denevernek higgyen a bíróság és nem az ellenfelének? (Akinek pedig tanúi is vannak.)

www.kbs-ugyved.hu

MACSKAJANCSI # e-mail 2014.11.01. 21:40

a bíróság kötve van:

  • a felperesi kérelemhez és
  • a törvényi rendelkezéshez.

a rendelkezésre álló bizonyítékok tekintetében mérlegelési lehetősége van a meggyőződése szerint elfogadni azt.
azonban a bizonyítékok elfogadása vagy figyelmen kívül hagyása tekintetében indokolási kötelezettség terheli a bíróságot.

Ezért kedves Kovács_Béla_Sándor már ne is haragudj, de a lenti mondatod nem az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó közbizalmat erősíti, éppen ellenkezőleg:
"Akár igaza is lehet, hogy az ellenérdekelt fél hamis tanúkkal verte meg. De erről a jog és a bíró mit tehet?"

Bizonyosan vannak esetek és helyek, ahol ez előfordul, sőt mi több így szokás.

NEM SZABAD EBBE BELENYUGODNI, HOGY EZ ÍGY LEGYEN, MINDEN EGYES ILYEN DÖNTÉST MEG KELL TÁMADNI, MERT VÉGSŐ SORON ÚGYIS AZ IGAZSÁGNAK KELL GYŐZNIE, AMIT ILYEN ESETEKBEN NYILVÁNVALÓAN JOGI ESZKÖZÖKKEL KELL KIERŐSZAKOLNI!!!
Beleértve azokat a szándékosan bevetett hivatali trükköket is amellyel az indokolatlan időhúzást generálja a igazság elfedését szorgalmazó fél jogi képviselője.