Bírói gyakorlat polgári peres ügyekben

Jelenleg a bírói függetlenséget összetévesztik a korlátlan felelőtlenséggel.

Egy "mezei" polgár, ha hanyagul , netalán törvénysértő módon végzi a munkájátkomoly következményekkel számolhat.

Egy vállalkozó teljes vagyonával,vagy annak jelentős részével vállal felelősséget munkája minőségéért.

Sajnos jelenleg semmi tényleges következménye nincs a bíró sorozatos selejt termelésének.

A Bírói munka

v e s z é l y e s ü z e m

tehát kell, hogy TÉNYLEGESEN legyen lehetőség a felelősség megállapítására.
A károsultak, sértettek automatikus kárpótlására.

Jelenleg csak keveset tehetsz a bírói önkény, hivatali helyzetével visszaélő, esküjét semmibe vévő bíró ellen.

+++

Kifogás t tehetsz az eljárás szabálytalansága ellen.
( Pp.114. § A fél az eljárás szabálytalanságát a per folyamán bármikor kifogásolhatja.
Ha a kifogást szóval adja elő, azt jegyzőkönyvbe kell venni. Ha a bíróság a kifogást figyelmen kívül hagyja, ezt lehetőleg nyomban, de legkésőbb az eljárást befejező határozatában megindokolni köteles.)

Amennyiben ügyvéd nélkül jársz el....keményebb dolgokat is megtehetsz.
Az ügyvéd ugyanis naponta jár a Bíróságra...és egy icipici bíróka is be tud neki tartani.
+++
A bíróság feladatai a polgári perben
Pp. 2. § (1) A bíróságnak az a feladata, hogy a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse...
Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésének elmulasztása esetén a fél - az alapvető jogait ért sérelemre hivatkozással - méltányos elégtételt biztosító kártérítésre tarthat igényt, feltéve, hogy a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható. Az igény elbírálása során a bíróság soron kívül jár el. A kártérítés megállapítását nem zárja ki, ha a bíróság nevében eljárt személynek az okozott jogsérelem közvetlenül nem volt felróható.

Egyéb lehetőségekről személyesen Üdv

Még annyit az ügy lényegéhez, és az első végzéshez, hogy az nem deríthető ki, hogy a pp. 130-on belül melyik pont jöhet számításba, mert nem szerepel a végzésben. Az is csak valószínű, hogy pp. 130 és nem pp. 157, bár ez sem derül ki a keresetlevél elutasító végzésből. Szerintem és az ügyvédem szerint is egyik pontjába sem illik bele a pp. 130-ban az ügy.

Kedves Péterapó, Óbudafan, vagy bárki jogvégzett ember mondjátok el a véleményeteket erről, én nem vagyok jogvégzett.

jajj, még egy hiba

hibásan:

"miniszteri indoklása szerint a keresetlevél idézés nélküli kibocsátása nélküli elutasítás tételesen szerepel"

helyesen:

miniszteri indoklása szerint a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítás tételesen szerepel

Álmos vagyok már, elírtam

hibásan:

"Eljárást a bíró keresetlevél kibocsátása nélkül megszüntette végzéssel"

helyesen:

Eljárást a bíró IDÉZÉS kibocsátása nélkül megszüntette végzéssel

hibásan:

"a miniszteri indoklás szerint fellebbezéssel élhető a keresetlevél idézés kibocsátása elutasítása ellen"

helyesen:

a miniszteri indoklás szerint fellebbezéssel élhető a keresetlevél idézés kibocsátása NÉLKÜLI elutasítása ellen

Kérdésem lenne. Látszólag távolról indulok, de talán így tudom megvilágítani legjobban.

Ha van egy bank, annak biztonságára a berendezések több lépcsőben vigyáznak. Számolnak azzal, hogy valamely biztonsági rendszerét a rablók kiiktatják, tehát a kiiktatás elleni plusz védelmet is beépítenek. De azzal is számolnak, hogy a plusz védelmet is kiiktatják, tehát a védelem védelmét is védik.

A bankok ajtaján zár van. A zárak feltörése ellen elektromos riasztó berendezés. Az elektromos riasztóberendezések védelmére (ha kiiktatás képpen levágnák az elektromos hálózatról az egész bankot) szünetmentes áramforrás. Ha ezen is keresztül menne a rabló, akkor mozgásérzékelők, kamerák, vagyis minden sokszorosan túl van biztosítva. Egy bankba csak akkor lehet betörni, ha sorozatosan megsemmisítik a védelmi mechanizmusokat, és a védelem védelmeit is.

A polgári perrendtartás is ilyen. Ha a bíró hibázik egyszer (ne firtassunk hogy véletlenül vagy nem), annak kiküszöbölésére védelmi mechanizmusok vannak. Ha a védelmi mechanizmus során is hibázik, annak a védelmi mechanizmusnak is van védelmi mechanizmusa. Ha viszont sorozatban az egymásra épülő védelmi mechanizmusok mindegyikét megsérti, akkor lehet, hogy nem érvényesül a jog és a jogbiztonság.

A konkrét történet:

Eljárást a bíró keresetlevél kibocsátása nélkül megszüntette végzéssel, pp. 130. Indoklás nincs. Fellebbezés lehetőségéről nem tájékoztat. A pp. 233 (1) ennek a hibának a kijavítására szolgálna, a miniszteri indoklás szerint fellebbezéssel élhető a keresetlevél idézés kibocsátása elutasítása ellen. Igen ám, de ez ismét a bíró kezébe jutott, és nem terjesztette fel, hanem saját hatáskörben bírálta el (pp. 257 pp. 227), mert pervezető végzésnek titulálta. Ilyen esetben is csak akkor bírálhatná el ő, ha egyetértene a fellebbezéssel, egyébként fel kéne terjeszteni másodfoknak a fellebbezést. De megint megsértette a pp-t. Õ bírálta el, nem értett egyet a fellebbezéssel és elutasította a fellebbezést anélkül, hogy a beadvány megjárta volna a megyei bíróságot. Indoklás nincs, utal mindössze arra, hogy pp. 237 szerint olyan ellen lett fellebbezve, ami ellen nem lehet élni fellebbezéssel. Ez nyilván nem igaz, hiszen a pp. 233 (1) miniszteri indoklása szerint a keresetlevél idézés nélküli kibocsátása nélküli elutasítás tételesen szerepel azok között, amik ellen lehet fellebbezéssel élni.

Egy darab bíró sorozatos pp. szegései a védelem védelmének védelmét is áthágják. Gyakorlatilag nem lehet keresztüllépni a bírót, nem létezik, hogy bárki más kezébe eljusson az ügy, mert a fellebbezés is az őkezén megy keresztül, és megakasztja, nem terjeszti fel, a felterjesztés megakadályozása nyilván ismételt törványszegés.

(remélem nem lehet rágalmazást a nyakamba varrni, mert nem beazonosítható sem a bíró, sem az ügy, nincs konkrét személy ellen semmi itt)

Kérdés, mit lehet tenni ilyen esetben?

Már két végzés van ugyanattól a bírótól, nem indít eljárást ki tudja miért (nincs indoklás), és nem hajlandó a fellebbezést elfogadni, bár nem szabadna, hogy ő bírálja azt el. Indoklás megint nincs.

Van-e értelme a második végzést is megfellebbezni?

Felülvizsgálati kérelem?

Mit lehet tenni ilyen esetekben, találkozott-e már valaki hasonló esettel?

..ha érdekel a módszer..egy tipp:
www.furedinfo.hu ....fórum...amire kiváncsi vagy...A Tiszafüredi rendeletek titkosítva...
Lujzika közérdekű adatkérés a Legfelsőbb Bíróságtól+ keresetlevél...

T. bellicus , kispali2...többiek!

A jogbiztonság KÖZÉRDEK, a bírósági gyakorlat megismerése úgyszintén.
Jogállamokban a bírói gyakorlat közérdekű adat, .mindenki által hozzáférhető.
Magyarországon az esetek csekély töredékét jelentetik meg különböző erősen szelektált döntvénytárakban, melyeket csak kevesek tudnak megfizetni..

1/1994. LfB utasítás a Legfelsőbb Bíróság ügyviteli szabályzatáról

A bírósági gyakorlat nyilvántartása
A nyilvántartás anyaga
70. § (1) A bírósági gyakorlat 1992-ig a Legfelsőbb Bíróság számítástechnikai adatbázisából ismerhető meg.
(2) A nyilvántartás tartalmazza

1. a Legfelsőbb Bíróság testületi döntéseit
2. a „Bírósági Határozatok”-ban megjelent valamennyi döntést;
3. a megyei bíróságok (Fővárosi Bíróság) testületi ülésén megfogalmazott véleményt, álláspontot, javaslatot vagy javaslattervezetet.

(3) A (2) bekezdés c) pontjában írtakat a Legfelsőbb Bíróság nyilvántartása csak akkor tartalmazza, ha a testületi ülés jegyzőkönyvét a megyei bíróság a Legfelsőbb Bíróság részére megküldte, és annak nyilvántartásba vételét a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetője elrendelte.
(4) A Legfelsőbb Bíróság dokumentumára részére meg kell küldeni

1. a Legfelsőbb Bíróság teljes ülésének jegyzőkönyvét;
2. a Legfelsőbb Bíróság kollégiumi ülésének jegyzőkönyvét;
3. a Legfelsőbb Bíróság vezetői értekezletének jegyzőkönyvét.

Van jogi lehetőség a közérdekű adatok kiadására kötelezni az adatbirtokost....
Gondolom ismeritek a módszert???

Kedves Péterapó, az írást részemre kösz(önöm).

Kedves Legistrator, a Ptk. miniszteri indokolása, pl. Parlamanti könyvtár, hozzáférhetőnek tűnik, ... még ha külön is kell bogarászni, megvan.
Vagy, ... arra gondolnál, hogy van ami ... vmi jogalkotási egyeztetési metódus jkv-ja, vagy ilyesmi? (bocs az okoskodó kérdésért)

Legislator !
Miből gondolod,hogy a Ptk indokolása nem nyilvános?

Meglepő, de a Ptk. miniszeri indokolása sem nyilvános.

Vannak ún, nem nyilvános BH-k.

Kedves kispali 2

az elektronikus információszabadságról szóló
2005. évi XC. törvény szerint
A Bírósági Határozatok Gyűjteményében digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, díjmentesen hozzáférhetőek a törvényben meghatározott bírósági határozatok.

A gyűjteményben közzé kell tenni a Legfelsőbb Bíróság és az ítélőtáblák által az ügy érdemében hozott határozatokat.
A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetének alkalmazásával az ügy érdemében hozott határozatokat, ha a felülvizsgált határozatot egyfokú eljárásban hozták, és a bíróság határozata ellen nincs helye rendes jogorvoslatnak.

A közzétett bírósági határozathoz kapcsolva, azzal egyidejűleg közzé kell tenni mindazon bírósági és más hatósági vagy egyéb szerv által hozott határozatok anonimizált digitális másolatát is, amelyeket a közzétett bírósági határozattal felülbíráltak vagy felülvizsgáltak.
A gyűjteményben közzé kell tenni a jogegységi határozatokat, az elvi bírósági határozatokat, kollégiumi véleményeket, elvi döntéseket és kollégiumi állásfoglalásokat.....

A határozatot az azt meghozó bíróság elnöke a határozat írásba foglalásától számított harminc napon belül teszi közzé a gyűjteményben.

Sajnos 2007. július 1-ig még várnod kell.

Üdv

Fokozatosan, előbb az LB, aztán a táblák, aztán a megye, legkésőbb talán egyszer a helyi is.

Mikortól lesznek hozzáférhetőek a bírósági ítéletek? (nyilvánosak, megismerhetők, az információszabadságról szóló tv. alapján a gyakorlatban is)

Hurrá!
Mikortól?

1. Olaszországban pl. csak a resume-t hozzák nyilvánosságra, amiből aztán az következik, hogy teljesen ellentétes tartalmú resume-k is megjelennek, és sensnki nem tudja, mi is volt az eset a maga valóságában. A hazai bírói gyakorlatról jó a tapasztalatom, a bírók elolvassák a hivatkozott teljes BH-t, sőt, el is mernek attól térni, ha az adott esetben az abszurd eredményre vezetne, akkor is, ha nagyon hasonló a tényállás.
2. Jelenleg, tudomásom szerint, csak ügycsoportokra nézve van statisztika, az viszont igen tág kategória. Maga a bírói gyakorlat is nehezen megismerhető. Ezen azonban segíthet az elektronikus információszabadságról szóló tv., amely szerint majd a bíróságok ítéleteit - kivéve a személyes adatokat - nyilvánosságra kell hozni.

~Rövid 'betoléakodás', egy fölvetés; és egy kérdés Obudafan-hez, ha szabad.

1.) Szerintem gyakorta előfordul, hogy a T. Ügyvédek csaka ~resumé-ját olvassák el, és hivatkozzák meg az adott BH-nak, s elő-előfortdul, hogy annak telejs szövege akár egészen más következtetés levonására ad alapot abban az ügyben, amelyikben hivatkoztak egy adott BH-ra. (Látam olyat is, hogy a BH szám szerinti hivatkozása mellett némi 'elírással' (?) idézték a ~resumé szövegét, s ha vki nem nézi végig úm. tiszta forrásból, vagy nem olvassa végig ... az végülis talán tévútra is kerülhet, szerintem. (Érdekelne, h vajon a bírák végigolvassák-e az előttük meghivatkozott BH-szövegek egészét.)

2.) T. Obudafan, azt szeretném kérdezni, hogy ... van-e a praxisban olyan, vagy arra precedens, vagy mód, hogy - bártmelyik bíróságtól, vagy OIT(H)-tól infót lehet kapni arra vonatkozólag, hogy pl. egy adott jogszabályi rendelkezésre ~alapítva, vagy abból folyó jogosultsággal kapcsolatosan - úm. 'statisztikailag' - akár az elmúlt 5, 10 évben, vagy az elmúlt 1, 2 évben hány per volt, s volt-e egyáltalán.
Azért kérdezem, mert vannak - szerintem - a bírói gyakorlatban viszonylag ritkán, vagy éppen elvétve előforduló jogszabályok (vagy azokon alapuló esetek), amikre néha mintha nem lenne kiforrott a joggyakorlat, ... s hát ezt érdekes lehet tudni az érintetteknek.
A másik meg az, hogy egyes ügytípusokban - elvben - elképzelhető (szerintem a gyakorlatban is), hogy pl. kialakul egy joggyakorlat, ám akár annak kialakulta/beállta után előkandikál egy elfeledett jogsazbály, vayg egy újabb érvelés, ami felszínre hozza esetleg a kialakult, és beállott joggyakorlat ... legalább is visszázsságait. Ilyen esetben is érdekes adat lehet az akár országos szinten egy adott ilyen témában lefolyt perszám nagyságrendi ismerete, ... hiszen részben abból lehet bemérhető, hogy egy adott - esteleges - konzekvens tévedésláncolat a már beállt bírói gyakorlatban sacc/kb. mekkora kárféleséget okozhatott (if any, ... de azért szerintem van ilyen).
Hát, ... ha írnál rá légyszíves.

Türelmet köszönve, betolakodásért bocsánat.

Én sajnos úgy találkoztam evvel, hogy ellenfelem ügyvédje hivatkozott rá, de már a megfogalmazásból gyanítottam, nem passzol a mi jogesetünkre a dolog. Hát az igazság az, hogy nem néztem utána.
A bíróság végülis nem vette figyelembe ellenfelem hivatkozását.
Kösz a tájékoztatást.

Azért ehhez tegyünk annyit hozzá, hogy ezek a publikált esetek egyrészt alapos szelekción, másrészt némi tömörítésen mennek át. Nem is a tömörítéssel van a bajom, hiszen - ellentétben pl. az olasz mintával - a magyar BH-k viszonylag részletesen és korrekten írják le az esetet. Viszont a százezres-milliós nagyságrendű bírósági határozatból néhány száz jelenik meg, amelyek elvi jogkérdésekben mutatnak irányt. Ugyanakkor pl. az egyes bűncselekményekre kiszabott büntetések, vagy pl. a megítélt tartásdíjak mértéke, amelyek nem egy-egy esetből látszanak, hanem döntések sokaságából, jelenleg nem elérhetőek , annak ellenére, hogy a bíróság munkája főszabály szerint a nyilvánosság előtt zajlik. Az elektronikus információszabadságról szóló törvény idővel ezt a problémát is meg kívánja oldani, de ez még a jövő zenéje. És ha meg is oldja, ekkora határozat-mennyiségben csak jogász fog tudni jól eligazodni. És jelenleg is nagy előny, ha valakinek az adott területen már van szakmai gyakorlata, illetve - tekintettel a bírák specializációjára is - ez adott esetben azt is jelentheti, hogy épp az ügyben eljáró bíró néhány korábbi ítéletéről is tudomása van az illető ügyvédnek, hiszen részt vett a perben.

Létezik egy kiadvány amely a publikált bírósági határozatokat tartalmazza. A cd jogtárak is általában tartalmazzák. A KJK-Kerszöv Complex jogtára pedig külön is kereshető.

Az egyszerű - úgy értem: nem jogvégzett - ember gyakran kerül olyan helyzetbe, hogy ellenfelének ügyvédje bírói vagy bírósági gyakorlatra hivatkozik.
Hol lehet utánanézni, hogy adott esettel kapcsolatban mi a bírói gyakorlat?