Bírói gyakorlat polgári peres ügyekben

Rexor írta: "Szerintem inkább a rágalmazást lehet erre ráhúzni, de ezt is csak akkor, ha más előtt teszed. ha csak a szemébe mondod az illetőnek még mindig nincs bűncselekmény."

Azért gyorsan tegyük hozzá, hogyha csak az elkövető, és a sértett van jelen, és a sértett szemébe mondanak valami dehonesztálót, attól még a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 138.§-a szerinti becsületsértés szabálysértése megvalósul (ami valóban nem bűncselekmény ugyan, de azért mégiscsak egy szabálysértés).

Továbbá, ha a tény valósnak bizonyul, az büntethetőséget kizáró ok (tehát ha tényleg ronda a frizurája, akkor így járt...).

Na, azért ez nem teljesen igaz. Ugyebár becsületsértés büntetőjogilag akkor valósul meg, ha valaki munkakörrel, közmegbizatás teljesítésével összefüggésben és nagy nyilvánosság előtt becsület csorbítására alkalmas kifejezeést használ, vagy ilyen cselekményt tesz (pl. pofonvágja). Hol van itt a munkakör vagy a közmegbizatás? Hol a bűncselekemény?

Szerintem inkább a rágalmazást lehet erre ráhúzni, de ezt is csak akkor, ha más előtt teszed. ha csak a szemébe mondod az illetőnek még mindig nincs bűncselekmény.

A régi KBS újra megmutatja oroszlánkörmeit.

1. Ha egy tényállításnak elérakod, hogy "szerintem", az attól még nem válik véleménnyé. (Ne keverd a 'vélekedéssel' - az ugyanis bizonytalan ugyan, de tényállítás.)*
2. A becsületsértés bűncselekményi tényállását úgy is meg tudod valósítani, hogy egyetlen szót sem szólsz.

*A példa kedvéért: ha azt mondom, Iucundusnak ronda a frizurája - az vélemény. Ha elérakom, hogy "szerintem", ha nem.
Ha azt mondom, szerintem Iucundus büdös, mosdatlan bunkó - az tényállítás. Hiába a "szerintem.

LOL
KBS azt hiszi, hogy böntetőjogi felelősséget lehet megállapítani véleménynyilvánítás tényállással ...

LOL
Iucundus azt hiszi, hogy a "szerintemmel" mentesülni lehet a rágalmazás vagy becsületsértés miatti marasztalás alól.

Kedves Aranybanya,

lehet, hogy nem jó, amit mondok, de következő tárgyaláson, az ilyen beszólásoknál szó szerinti jegyzőkönyvezést kérnék. Akkor lesz nyoma is. Ha ez már megvan, utána szerintem meg lehet próbálni az elfogultság miatti kizárás kezdeményezését.

A bírságolást én annyiban pontosítanám, hogy a Pp. szerint a nyilvánvalóan alaptalanul tett kizárásra irányuló bejelentést, VAGY ugyanabban a perben ugyanazon bíró ellen ismételten alaptalanul tett bejelentést bírságolják.

Szóval benne van a pakliban, hogy az elsőre is bírságolhatnak.

Az ügyvéd nem fog tenni semmit, ld. Péterapó - a valóságot élethűen leíró - korábbi bejegyzéseit. Az ügyvédváltás sem segít.

Ez egy általános probléma, amit úgy látszik csak a civil világ képes megoldani, mert aki a belső jogból ellenvéleményt fogalmaz meg, az le van írva és nem lesz nyert pere, nem tud jogászként elhelyezkedni, mert a homlokára nyomják az igazság elkövetésének bűnét.

A modern technika - kamerák, konvergens informatika - ezen problémára egyszerű megoldást kínálnak, mégsem alkalmazzák. Vajon miért nem?

KBS,

"a második poszt" nem meríti ki az ide vágó (aki mást...azzal vádol) bűncselekmény tényállását. Ott van a "szerintem"...

valószínűleg,ha így történt,az ügyvéded tudja,h mit lehet vagy kell tenni

Bírságolni a második megalapozatlan elfogultsági indítvány után lehet.
De amit a második posztodban megengedtél magadnak, az már valószínűleg bűncselekmény.

Dehogynem származik károm belőle! Szinte meg se szólalhattam a tárgyaláson és nálam olyan dolgokon lovagolt a biró, ami már nevetséges, az ügyvédemet is leugatta... Az ellenfelet bezzeg meghallgatta. És a végén mondott valami nagyon degradáló dolgot is felém, de addigra már teljesen ki voltam készülve, ezért nem tudom pontosan felidézni, de nagyon fájt. Egy fiatal csajról (biró) és egy pénzes alfa-himről van szó, szerintem minimum lefizette, de lehet meg is d..ta.

Na szóval azt tanácsoljátok, ne firtassam az egészet? Akkor ajánljatok egy vagy több nagyon jó ügyvédet (családjog, Bp.), mert ezek után nagyon szarul állok, persze nem tudom meg tudom-e fizetni.

Kösz!

Az hogy esetleg ismerik egymást, abból mind ez idáig bizonyíthatóan károd- hátrányod bizonyára nem történt, és vélhetően nem is fog történni. (Az emberek ismerhetik egymást különféle dolgokból - ennyi.)

Bírságolni nem fognak, csak mint kbs írta: ...

Ez szarul hangzik... de legalább megbírságolni nem fognak vajon? Mert szerintem ezt is megtehetik.

Kiröhögnek. (De csak diszkréten, mert tudn ak viselkedni.)

Üdv mindenkinek!

Él még ez a fórum?
Arra lennék kiváncsi, hogy milyen következménye lehet annak, ha új birót kérek arra hivatkozva, hogy a tárgyaláson az ellenféltől elhangzott egy olyan kijelentés, amiből arra lehet következtetni, hogy személyesen ismerik egymást.

Köszönöm!

Csak onnan, hogy valaki erre panaszkodott. Feltehetőleg tévesen.

Kedves Péterapó !

Tetszik az ars'poetikád !
Sajnos gyakran kell megérnünk, hogy alattvalóként kezelnek bennünket, főleg a jogaink érvényesítésére nincs kihez fordulnunk...
Megkérlek ha időd engedi, olvasd el

http://www.jogiforum.hu/forum/20/6569

az alábbi Polgári/elévülés topikban előadott ügyemet, ahol úgy érzem nem csak az igazság/jog-szolgáltatáshoz fűződő jogom sérült, de számomra a jogi képviselők tevékenysége is csalódást okoz, továbbá a Bíróság sem látta el az Alkotmány által rá rótt kötelezettségét.
Kíváncsi vagyok a véleményedre.
Üdvözlettel!
Cyrano

Az, hogy a bírói munka "veszélyes üzem", az írva is vagyon, ... tehát itt a "veszélyes üzem" ~jogi kategóriát jelöl?
(Hol van ez rögzítve?, Miből fakad?)

Tisztelt Péterapó!

Köszönöm szépen a segítséget.

Kedves Péterapó!

Szeretnék kérdezni tőled.
2006.04.06-i írásodban (e topicban) írod, hogy: „Amennyiben ügyvéd nélkül jársz el....keményebb dolgokat is megtehetsz.”

Kérdezni azt szeretném, h pl. miket?
Kérdezésem oka: jogi képviselő nélkül járok el egy ügyben, és ... erősen kiváncsi lennék.

Ha teheted, légyszi - kérem szépen - válaszolj. (akár e-mailben)

Köszönöm.

T. mucuska !

Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény kihirdetéséről
szóló 1993. évi XXXI. törvény

6. Cikk - Tisztességes tárgyaláshoz való jog

1. Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott f ü g g e t l e n és p á r t a t l a n bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában,....
+++

Pp. 1. § Ennek a törvénynek az a célja, hogy a természetes személyek és más személyek vagyoni és személyi jogaival kapcsolatban felmerült jogviták bíróság előtti eljárásban való pártatlan eldöntését az e fejezetben meghatározott alapelvek érvényesítésével biztosítsa.

A bíróság feladatai a polgári perben
2. § (1) A bíróságnak az a feladata, hogy - összhangban az 1. §-ban foglaltakkal - a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse.

(2) A per befejezésének ésszerű időtartama a jogvita tárgyát és természetét, valamint az eljárás lefolytatásának egyedi körülményeit is figyelembe véve határozható meg. Nem hivatkozhat a per ésszerű időn belül történő befejezésének követelményére az a fél, aki magatartásával, illetve mulasztásával a per elhúzódásához maga is hozzájárult.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésének elmulasztása esetén a fél - az alapvető jogait ért sérelemre hivatkozással - méltányos elégtételt biztosító kártérítésre tarthat igényt, feltéve, hogy a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható. Az igény elbírálása során a bíróság soron kívül jár el. A kártérítés megállapítását nem zárja ki, ha a bíróság nevében eljárt személynek az okozott jogsérelem közvetlenül nem volt felróható.
+++

Hivatali visszaélés
Btk. 225. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

+++
Bíró elkövető esetén a nyomozás Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal hatáskörébe tartozik
Cím: 1066 Budapest, Zichy Jenő u. 14.
Postacím: 1368 Budapest 5., Pf.: 251.

+++

Ez után kénytelen elismerni az elfogultságot/kizárási ok.

Üdv.

P.

T.mucuska!

A személyesent úgy értem írj egy elérhetőséget...egyet -mást esetleg...
e-mail címemre
Üdv

Kedves Péterapó

a pp.114-et most megnéztem. Az nem csak per közbeni panaszra szolgál? Vagyis a per lezárulte előttire? De én megszüntető pontosabban keresetlevelet elutasító végzést kaptam, vagyis lezárt ügy van. A második végzésnek még nem telt el a 15 napja, vagyis ami a fellebbezést utasította el olyan indokkal (sejthető indokkal), hogy nem is lehetett volna fellebbezni (pp.237).

Ha egy bíró sorozatban minden kifogásnak, panasznak, fellebbezésnek ellenáll, a fellebbezést nem terjeszti fel, vagyis minden papírt megállít saját magánál, nem lehet valahogy átlépni rajta? A fellebbezést nem lehet az akarata ellenére a feletteseinek továbbítani? Ha egy bíró a fejébe veszi, hogy minden pepír nála és csak nála köt ki, és mindet elutasítja, akkor hogyan lehet pert indítani? Ha egy bíró a fejébe veszi, hogy márpedig ebből nem lesz per, akkor hogy lehet pert csinálni?

Kedves Péterapó

Nagyon szépen köszönöm a gyors válaszodat, tényleg.

A szóbeli előadásmódra az a probléma, hogy az eljárást gyakorlatilag megkezdeni sem tudjuk, mert tárgyalás kitűzése nélkül (idézés kibocsátása nélkül) utasította el a keresetet. Nem volt személyes kontaktus, és nem is bírunk ilyet elérni.

Csak levelezgetünk.

Van ügyvédem, de tanácstalannak tűnik, vagy csak velem nem közli egyelőre, ha vannak is konkrét tervei.

A személyes találkozással az a probléma, hogy egy déldunántúli kisvárosban lakom, és itt folyik (folyna, ha sikerülne végre megindítanunk) a per.

Nem lenne esetleg valami konkrét javaslat, vagy ötlet? Át lehet nyúlni a bíró feje felett? Nem lehet az ügy fellebbezését (mintegy véletlenül, tévedésből) megküldeni a megyei bíróságra is? Vagy Megyei Bíró Elnökének fogadó napjára besétálni?

Egyáltalán a pp.130 alapján megszüntetett (el sem indult) eljárás végzése pp. 227-be tartozik? Vagyis eljárhatna a bíró a saját keresetlevél elutasító végzése ügyében? Ezt tekintheti pervezető végzésnek? A pp.233 szerint ez nem a pervezető végzések közé tartozik, mármint a miniszteri indoklás szerint (pont ezért van ellene fellebbezés). Létezik, hogy a pp.227-nél más a felosztás, mi a pervezető és mi nem? Felülbírálhat egy bíró keresetlevél elutasító végzést saját hatáskörben? Nem köti a bíróságot a határozata ebben az esetben?

Köszönöm szépen.