Amennyiben nem veszteséges a társaság, a kizáerás szabályai az alábbiak:
Alapvető rendelkezés, hogy a gazdasági társaság tagjának kizárására csak a társaságnak a tag ellen indított keresete alapján kerülhet sor, abban az esetben, ha a tagnak a társaságban maradása a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyeztetné.
Értelemszerűen nem változtat a törvény az 1997. évi Gt. azon szabályán, amely szerint részvényes ellen nem indítható kizárási kereset, továbbá kimondja, hogy kétszemélyes korlátolt felelősségű társaságból nincs kizárás, és a stratégiai többséggel, tehát 75 százalékkal rendelkező tagot sem lehet kizárni.
A törvény szerint a társaság legfőbb szerve változatlanul csak a kizárásra irányuló perindításról dönt, háromnegyedes többséggel. A legfőbb szerv határozata alapján a társaságnak 15 napos (tehát igen rövid) jogvesztő határidőn belül kizárási pert kell indítania az érintett tag ellen. A keresetindítás jogalapja: a tagnak a társaságban való maradása a társaság céljainak elérését nagy mértékben veszélyeztetné. A társaság érdeksérelmének tehát jelentősnek kell lennie, kismértékű tagi mulasztás kizárási jogcímül nem szolgálhat.
Jelentős érdek szól amellett, hogy a kizárási perek gyorsan bonyolódjanak le, ezért a törvény számos gyorsító jellegű szabályt állapít meg e perekre nézve. Így
- a bíróságnak soron kívül kell eljárnia, a tárgyalást a keresetlevél bírósághoz érkezésétől, illetve a választottbírósági tanács megalakulásától számított 15. napra kell kitűzni,
- a kizárásra irányuló taggyűlési határozatot külön nem lehet megtámadni, hanem csak a kizárási perben lehet vitatni,
- a kizárási kereset más keresettel nem kapcsolható össze, keresetváltoztatásnak, viszontkeresetnek, továbbá szünetelésnek, felfüggesztésnek, bírósági meghagyás kibocsátásának nincs helye,
- a jogerős ítélet ellen sem felülvizsgálat, sem perújítás nem kezdeményezhető.
A kizárási per alatt speciális helyzet áll fenn. Az érintett tag változatlanul tag marad, és ha a bíróság tagsági jogait nem függeszti fel, azokat teljes körűen gyakorolhatja. A társaság is teljes értékűen működhet, de ha a társaság kérelmére az érintett tag tagsági jogait a bíróság felfüggeszti, úgy a felfüggesztés időtartama alatt a társasági szerződés nem módosulhat, a társaság nem alakulhat át, illetve nem hozható döntés a társaság megszűnéséről. Ez alatt az idő alatt újabb tag kizárását sem lehet kezdeményezni. A törvény új szabálya a 48. § (4) bekezdésének azon rendelkezése, mely kimondja, hogy ha az alperes tagsági jogait az eljárás során felfüggesztik, a felfüggesztés időtartama alatt keletkezett tartozásokért az érintett tag nem felel.
