rt alapitás ingyen részvényekkel?

Normál esetben úgy van, hogy a projektre, tervezett vállalkozásra részvényeket bocsátanak ki, és aki hisz a kibocsátó igéretében, megveszi a részvényt, az érte befizetett pénzből lesz az alaptőke. A kibocsátó (vállalkozó?) ezután belefog a projektbe, az összegyűlt pénzt befekteti, hogy abból nyereség, a részvényeseknek osztalék legyen.

Esetünkben a részvényeket nem pénzért adták, hanem kárpótlási jegyekért.
Amikor befejeződött a jegyzés, megalakult az rt, és csodák-csodája, ott volt a cégnél a sok pénz.

Hogyan lehetett ez?
Létezhet induló rt alakulásához befizetett alaptőke részvényjegyzésen kivül?
Létezhet, hogy "valaki" befizeti az alaptőkét, megalakitja az rt, és UTÁNA bocsátja ki a részvényeket?

Nem. Azt viszont megteheti, hogy alapít egy részvénytársaságot - aztán eladja a részvényeket. Akár kárpótlási jegyért is.

Másrészt, amennyire én tudom, a jegyzett részvények ellenértékének legalább egy része értékpapírban sőt apportban megfizethető.

De, nyilvános részvénytársaságnál az alapítóknak is van vagyoni hozzájárulása. Igaz, hogy ők (és csak ők) apportként is teljesíthetnek, de pénzben is befizethetik a részvényeik jegyzési értékét.

Nekem úgy „rémlik”, hogy a részvényt jegyző az alaptőkerészének min.25%-át kell kp-ben befizetnie, az rt-hez megkövetelt 20 milliós alaptőkéből pedig min. 10 milliót kell kp-ben befizetni kereskedelmi banki számlára.

Esetünkben a normál részvények kibocsátása, jegyzése kárp.jegyért történt. A szavazatelsőbbségi, ún. B-sorozató részvények jegyzése történhetett kp-ért, szerény számitásaim szerint 1 db 1000 Ft névértékűt 238.000 Ft-ért jegyezhettek, ebből jöhetett össze a sok-sokmillió alaptőke. Érdekes azonban, hogy az alakulási okmányokban nem ez a hatalmas összeg szerepel már, hanem csupán a részvények névértékének az összege. Könyvelési hiba? Vagy mi lehet?

KBS gondolata világos: előbb pénzes jegyzéssel kell rt-t alapitani, majd az rt elinditja a vállalkozás-projektet. Felvásárolja a kárp.jegyeket és azokat hasznositja. Esetünkben a két lépcső összemosódik, mert már a részvényjegyzéskor megvan a kp-ben lévő alaptőke és megtörténik a vállalkozás megvalósitása is, a kárp.jegyek felvásárlása.

Ez úgy történik, hogy az elsőbbségi részvények pénzes lejegyzéséből képződött kp-vel az rt megveszi saját magától az rt normál részvényeivel begyűjtött kpjegyeket. A kpjegyesektől ugyan aligha veszi, mert ők egy fillér kp-t nem látnak. A csavar a kifinomult technikában van: a normál részvények „lejegyzése” (miért nem felvásárlása?) adásvételi szerződés keretében megy. Az rt papiron megveszi a kpjegyet, de a kpjegyesnek mintegy kötelezően viszontvásárolnia kell az rt (normál) részvényét. Ezzel a kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad. Mert, az rt-ben van is pénz meg nincs is, a kárpótlási-jegyes meg kap is pénzt meg nem is. Ha a későbbi fejleményeket nézzük, akkor inkább az utóbbi történt: mert az rt-ben nincs pénz, és a kárpótlási-jegyesek azóta sem láttak egyetlen fillért sem. Hát, ezt bizony Rodolfó is megirigyelhetné...

De, térjünk vissza kissé a jogi dolgokhoz. A kérdés akkor úgy szól, hogy az a kitétel, miszerint jegyzéskor a részvényt lejegyzők az alaptőkerész min.25%-át kp-ben kötelesek teljesiteni, vajon hogyan értendő? Hogy minden egyes részvényesre vonatkozik-e? Vagy az összes részvényesre „en bloc”, - beleértve a normál sorozatot jegyzőket is? Mert azok nem kp-vel teljesitettek. Akkor az nem is tekinthető jegyzésnek?

Egyszerűbb hipotézis is van!
Az alapitó lejegyezte az ÖSSZES részvényt, kp ellenében. Aztán, fogta a részvényeket és azokkal fizetett a kpjegyekért, készpénz jelenléte nélküli adásvételi szerződésben.

A normál sorozatú részvénytulajdonosok (a kpjegyeiket becserélők) így viszont már nem elsődleges részvényjegyzők, hanem másodlagosan jutottak a részvényekhez.
És ezután került sor az alakuló közgyűlésre! Az persze nincs a Gt-ben, hogy a kézen-közön részvény birtokába jutott részvényesek, akik NEM a részvényt-lejegyzők!, ott lehetnek-e az alakuló kgy-en. És az sem, hogy az alakuló kgy ELÕTT az alapító máris üzletelhet a lejegyzett részvényekkel.

De mégis, ez így lehetséges?

(akkor válaszolok magamnak..., hátha másnak is érdekes lesz)

Tehát: valódi pénz nélkül nem lehet részvényt jegyezni és rt-t alapitani!
Benne van a Gt-ben, már jegyzéskor le kell tenni a 10%-át kp-ben.

A kárp.jegyes rt-k azonban mégis megcsinálhatták! Kárp.jegyért lehetett részvényt jegyezni. Aminek az volt a technikája,hogy papiron (nemlétező pénzért) az alapitó ügynökei megvásárolták a kpjegyet, aztán ugyanazzal a művelettel a részvényjegyző a nemlétező pénzzel lejegyezte a részvényt.

Az alapitó berakott valami pénzt a számlára, hogy legyen valódi kp is alaptőke gyanánt, majd kisidő múlva ki is vonta. Mert a célja az volt, hogy ingyen megszerezze a kpjegyeket, - és ez sikerült is.

A kpjegyes-részvényjegyzőknek meg a kezükben maradt a semmit nem érő részvény.

„A kpjegyes-részvényjegyzőknek meg a kezükben maradt a semmit nem érő részvény. ”

S amikor a színlelt szerződést kötötték, akkor mégis mire számítottak?

Kik?!
Kik mire számitottak?
A részvénykibocsátók arra, hogy ingyen megszerzik a kpjegyeinket, - sikerült!

Mi meg biztunk az rt igéretében: "Önt 1996-ban osztalék illeti...!"

És ez a bizalom akkora volt, hogy erre alapozva simán aláírtatok valótlan tartalmú szerződéseket és bizonylatokat. Bízva benne, hogy a partner csak másokat (pl. az államot) akarja becsapni, de titeket nem.
Na mindegy, ez már nem a jog...

Nemcsak mi irtuk alá, hanem a kibocsátó-értékesitő is.
(pardon, egy közbe-kérdés: Téged még sosem csaptak be? Te minden helyre viszed magaddal a Gt-t, meg a Ctv-t....?)

A kibocsátónak is van felelőssége, - és itt van a "kutyus elásva"! Merthogy: ki és miképp engedélyezhetett ilyen sumák részvénykibocsátást?! Ez pedig a kibocsátó feletti "rétegekhez" vezet...

Dehát, ezt már sokan megirták!
Hogy a kárp.jegyekért az állam semmit nem adott, legalábbis nekünk kis-kárpótoltaknak. A kárp.jegy-begyűjtő társaságok valódi funkciója pedig a kárp.jegyek "semlegesitése" volt, - ez az eset itt csak egy jogi adalék, hogyan is történt.

Megint ott vagyunk a világméretű összeesküvésnél...

Áh, ez még nem világméretű...!
Csak a pszáf, amelyik ezt a kamu kibocsátást engedélyezte.
Aztán a "törvényalkotó", aki a Gt végére belerakta a 10x-es szavazattöbbszörözési határ alóli felmentő kiskaput.
Aztán a CB, amelyről minden kérés és panasz lepereg.

Csak ennyi.