rt alapitás ingyen részvényekkel?

Áh, ez még nem világméretű...!
Csak a pszáf, amelyik ezt a kamu kibocsátást engedélyezte.
Aztán a "törvényalkotó", aki a Gt végére belerakta a 10x-es szavazattöbbszörözési határ alóli felmentő kiskaput.
Aztán a CB, amelyről minden kérés és panasz lepereg.

Csak ennyi.

Megint ott vagyunk a világméretű összeesküvésnél...

Nemcsak mi irtuk alá, hanem a kibocsátó-értékesitő is.
(pardon, egy közbe-kérdés: Téged még sosem csaptak be? Te minden helyre viszed magaddal a Gt-t, meg a Ctv-t....?)

A kibocsátónak is van felelőssége, - és itt van a "kutyus elásva"! Merthogy: ki és miképp engedélyezhetett ilyen sumák részvénykibocsátást?! Ez pedig a kibocsátó feletti "rétegekhez" vezet...

Dehát, ezt már sokan megirták!
Hogy a kárp.jegyekért az állam semmit nem adott, legalábbis nekünk kis-kárpótoltaknak. A kárp.jegy-begyűjtő társaságok valódi funkciója pedig a kárp.jegyek "semlegesitése" volt, - ez az eset itt csak egy jogi adalék, hogyan is történt.

És ez a bizalom akkora volt, hogy erre alapozva simán aláírtatok valótlan tartalmú szerződéseket és bizonylatokat. Bízva benne, hogy a partner csak másokat (pl. az államot) akarja becsapni, de titeket nem.
Na mindegy, ez már nem a jog...

Kik?!
Kik mire számitottak?
A részvénykibocsátók arra, hogy ingyen megszerzik a kpjegyeinket, - sikerült!

Mi meg biztunk az rt igéretében: "Önt 1996-ban osztalék illeti...!"

„A kpjegyes-részvényjegyzőknek meg a kezükben maradt a semmit nem érő részvény. ”

S amikor a színlelt szerződést kötötték, akkor mégis mire számítottak?

(akkor válaszolok magamnak..., hátha másnak is érdekes lesz)

Tehát: valódi pénz nélkül nem lehet részvényt jegyezni és rt-t alapitani!
Benne van a Gt-ben, már jegyzéskor le kell tenni a 10%-át kp-ben.

A kárp.jegyes rt-k azonban mégis megcsinálhatták! Kárp.jegyért lehetett részvényt jegyezni. Aminek az volt a technikája,hogy papiron (nemlétező pénzért) az alapitó ügynökei megvásárolták a kpjegyet, aztán ugyanazzal a művelettel a részvényjegyző a nemlétező pénzzel lejegyezte a részvényt.

Az alapitó berakott valami pénzt a számlára, hogy legyen valódi kp is alaptőke gyanánt, majd kisidő múlva ki is vonta. Mert a célja az volt, hogy ingyen megszerezze a kpjegyeket, - és ez sikerült is.

A kpjegyes-részvényjegyzőknek meg a kezükben maradt a semmit nem érő részvény.

Egyszerűbb hipotézis is van!
Az alapitó lejegyezte az ÖSSZES részvényt, kp ellenében. Aztán, fogta a részvényeket és azokkal fizetett a kpjegyekért, készpénz jelenléte nélküli adásvételi szerződésben.

A normál sorozatú részvénytulajdonosok (a kpjegyeiket becserélők) így viszont már nem elsődleges részvényjegyzők, hanem másodlagosan jutottak a részvényekhez.
És ezután került sor az alakuló közgyűlésre! Az persze nincs a Gt-ben, hogy a kézen-közön részvény birtokába jutott részvényesek, akik NEM a részvényt-lejegyzők!, ott lehetnek-e az alakuló kgy-en. És az sem, hogy az alakuló kgy ELÕTT az alapító máris üzletelhet a lejegyzett részvényekkel.

De mégis, ez így lehetséges?

Nekem úgy „rémlik”, hogy a részvényt jegyző az alaptőkerészének min.25%-át kell kp-ben befizetnie, az rt-hez megkövetelt 20 milliós alaptőkéből pedig min. 10 milliót kell kp-ben befizetni kereskedelmi banki számlára.

Esetünkben a normál részvények kibocsátása, jegyzése kárp.jegyért történt. A szavazatelsőbbségi, ún. B-sorozató részvények jegyzése történhetett kp-ért, szerény számitásaim szerint 1 db 1000 Ft névértékűt 238.000 Ft-ért jegyezhettek, ebből jöhetett össze a sok-sokmillió alaptőke. Érdekes azonban, hogy az alakulási okmányokban nem ez a hatalmas összeg szerepel már, hanem csupán a részvények névértékének az összege. Könyvelési hiba? Vagy mi lehet?

KBS gondolata világos: előbb pénzes jegyzéssel kell rt-t alapitani, majd az rt elinditja a vállalkozás-projektet. Felvásárolja a kárp.jegyeket és azokat hasznositja. Esetünkben a két lépcső összemosódik, mert már a részvényjegyzéskor megvan a kp-ben lévő alaptőke és megtörténik a vállalkozás megvalósitása is, a kárp.jegyek felvásárlása.

Ez úgy történik, hogy az elsőbbségi részvények pénzes lejegyzéséből képződött kp-vel az rt megveszi saját magától az rt normál részvényeivel begyűjtött kpjegyeket. A kpjegyesektől ugyan aligha veszi, mert ők egy fillér kp-t nem látnak. A csavar a kifinomult technikában van: a normál részvények „lejegyzése” (miért nem felvásárlása?) adásvételi szerződés keretében megy. Az rt papiron megveszi a kpjegyet, de a kpjegyesnek mintegy kötelezően viszontvásárolnia kell az rt (normál) részvényét. Ezzel a kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad. Mert, az rt-ben van is pénz meg nincs is, a kárpótlási-jegyes meg kap is pénzt meg nem is. Ha a későbbi fejleményeket nézzük, akkor inkább az utóbbi történt: mert az rt-ben nincs pénz, és a kárpótlási-jegyesek azóta sem láttak egyetlen fillért sem. Hát, ezt bizony Rodolfó is megirigyelhetné...

De, térjünk vissza kissé a jogi dolgokhoz. A kérdés akkor úgy szól, hogy az a kitétel, miszerint jegyzéskor a részvényt lejegyzők az alaptőkerész min.25%-át kp-ben kötelesek teljesiteni, vajon hogyan értendő? Hogy minden egyes részvényesre vonatkozik-e? Vagy az összes részvényesre „en bloc”, - beleértve a normál sorozatot jegyzőket is? Mert azok nem kp-vel teljesitettek. Akkor az nem is tekinthető jegyzésnek?

De, nyilvános részvénytársaságnál az alapítóknak is van vagyoni hozzájárulása. Igaz, hogy ők (és csak ők) apportként is teljesíthetnek, de pénzben is befizethetik a részvényeik jegyzési értékét.

Nem. Azt viszont megteheti, hogy alapít egy részvénytársaságot - aztán eladja a részvényeket. Akár kárpótlási jegyért is.

Másrészt, amennyire én tudom, a jegyzett részvények ellenértékének legalább egy része értékpapírban sőt apportban megfizethető.

Normál esetben úgy van, hogy a projektre, tervezett vállalkozásra részvényeket bocsátanak ki, és aki hisz a kibocsátó igéretében, megveszi a részvényt, az érte befizetett pénzből lesz az alaptőke. A kibocsátó (vállalkozó?) ezután belefog a projektbe, az összegyűlt pénzt befekteti, hogy abból nyereség, a részvényeseknek osztalék legyen.

Esetünkben a részvényeket nem pénzért adták, hanem kárpótlási jegyekért.
Amikor befejeződött a jegyzés, megalakult az rt, és csodák-csodája, ott volt a cégnél a sok pénz.

Hogyan lehetett ez?
Létezhet induló rt alakulásához befizetett alaptőke részvényjegyzésen kivül?
Létezhet, hogy "valaki" befizeti az alaptőkét, megalakitja az rt, és UTÁNA bocsátja ki a részvényeket?