A vagyonosodási vizsgálatok fő célpontjai között szerepelnek azok, akik tagi kölcsönt nyújtottak az elmúlt években.
Tagi kölcsön
- 1
- 2
Nemrég hallottam a Kossuth rádióban egy APEH-est nyilatkozni a vagyonosodási vizsgálatokról. Ebben megemlítik, hogy egy cég ellenőrzésekor vizsgálják aztis, hogy a tag miből finanszírozta a tagikölcsönt és ennek nagyságához képest a taggal szemben vagyonosodási vizsgálatot kezdhetnek..
szota
_________
amit itt leírtam saját véleményem jogilag nem biztos, hogy helytálló: nem vagyok jogász.
A Tao. tv. 18.§ (1) bek. b.) pont alkalmazhatósága esetén sem kell növelni az adóalapot. A törvényjavaslat miniszteri indoklásából számomra ez derül ki, de lehet hogy tévedek.
1%-nál is lehet elvileg a szavazateltérítés lehetősége miatt, csak a gyakorlatban nem tipikus.
A közvetlen és közvetett befolyás miatt a 25%-nál többségi tulaj már lehet kapcsolt vállalkozás.
Csak hogy kicsit pontosítsunk.
- A kölcsön összege számviteli szempontból kötelezettségként könyvelendő
- Alultőkésítésnél nem a kölcsön az adóalapnövelő, hanem a saját tőke átlagos állományának háromszorosát túllépő kötelezettség után fizetett köklcsön kamataának arányos része.
- Kapcsolt vállalkozásnál tényleg az 50%-os szabály az irányadó, ugyanakkor árnyalja a kéept olyan kitétel is, ha a vezető tisztségviselők többséhének ki8nevezésére jogosult egy tag, akkor is kapcsoltank minősül (ergo 50%-os szabály ellenére is)
- Ha kapcsolt vállalkozásról van szó és a tag kamatmentes/vagy piaci kamt alatti kölcsönt nyújt nem kell növelni az adóalapot (sőt a piaci kamat összegével csökkenteni lehet az adóalapot).
A Tao.tv. 4.§ 23. pont többségi befolyásról rendelkezik, ami legalább 50%-os részesedést jelent.
Tao.tv. 4.§ 23. pont
És szerinted 25%-kal hogy lesz kapcsolt vállalkozás?
Tao. tv. 18.§
Nem, idegen forrásként könyvelendő.
Attika, ha Tao. tv. helyet idézel erre, akkor elhiszem, anélkül nem. :)
A kölcsön nem nyereség és a saját tőkéhez semmi köze. A törzstőkét vagy emelik a tagok vagy leszállítják. E döntés nélkül nincs tőke változás.
Bocs, nem azt kérdeztem, hogy az adóalapot növeli-e, hanem hogy hova könyvelendő? Tárgyévi nyereség, aztán saját tőke?
Ez nem így van. A tagi kölcsön ipso jure kapcsolt vállalkozási ügylet, amennyiben a kölcsön adó tag 25%-nál több részesedéssel rendelkezik a kölcsönbe vevő társaságban. Ebben az esetben a piaci kamat összegével meg kell növelni a tao. alapot, akkor is, ha a kölcsön kamatmentes, vagy a kamat a piaci kamat összege alatt lett kikötve.
Azt önmagában az a tzény növeli, hogy nem kell levonni a meg nem fizetett kamatot. Egyébként társasági adó vonatkozásban is csak a saját tőke háromszorosát elérő tagi kölcsön adóalap-növelő tétel.
Tehát a meg nem fizetett kamat a társasági adóalapot növeli, de a tárgyévi nyereséget, így a saját tőkét/törzstőkét nem?
Nemcsak ez az APEH problémája, hanem az a nagy népi társasjáték is, amikor a cég tagja nem az osztalékot veszi ki, hanem az állítólagosan befizetett tagi kölcsönt kéri vissza.
Adócsalás nem a kölcsön felvétele, hanem a kölcsön "kamata" szerinti Tao. alap meg nem emelése.
Az APEH szerint meg általában adócsalás.
Ó, most látom: 44 ezer forint... Akkor nem mondtam semmit.
Szokásos pénzkisíbolási módszer. Ha a kölcsön felvételét a társaság gazdasági helyzete nem indokolta, akkor felveti a hűtlen kezelés gyanúját (büntetőjogilag), és kártérítési igényt alapoz meg (polgári jogilag).
(Dr.Attika: mindig felüdülés olvasni tárgyszerű hozzászólásaidat a kávéházikonrádok után!)
Az rt kamatra kapta a kölcsönt. 1.2 mFt-ot, amely után 44 eFt kamatot fizetett, - hogy ez miként viszonyul a piaci kamathoz, azt nem tudom.
Annyit azért szükséges tisztázni, hogy a "tagi kölcsön" nem a Ptk. által nevesített kölcsönforma. Erre a kölcsönre is az általános szabályok vonatkoznak. A különbség az adójogszabályok rendelkezése miatt van, a társasági adó alap tekintetében. A Tao. szerint, amennyiben a társaság tagja nyújtja a kölcsönt és a kölcsönszerződés szerint nincs kamat fizetési kötelezettség, vagy annak mértéke nem a piaci kamat, akkor a társasági adó alapot a piaci kamattal, vagy a különbözettel meg kell növelni.
És hát pech, hogy a könyvvizsgálóval nem lehet könnyen tisztázni a kérdést. :)
Esetünkben nem részvényes nyújtotta a tagi kölcsönt!
Hanem egy konkrétan megnevezett kft
(nem tudom, miért kerülnek elferditésre a topic inditó információi... lásd: 2007.0710-it)
- 1
- 2
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02