Tagi kölcsön

Nyújthat-e a cég tulajdonosa devizában tagi kölcsönt?

Nyújthat, más kérdés, hogy mostanában az APEH mindenkit igen szigorúan ellenőriz, aki tagi kölcsönt nyújtott valaha.

Deviza liberalizáció van 2002. január elseje óta. Tagikölcsön minden pénznemben nyújtható.

(a témához, de nem épp a devizához...)

az rt-nk számviteli beszámolójában olvasható: XY kft-től felvett az rt-nk 1,5 millió Ft "tagi kölcsönt".
De, a mi rt-nkben nincs kft-tagunk.
Hogy-hogy tagi?
Vagy lehet hogy elirás csak?

A részvénytársaság törvényesen nem tud tagi kölcsönt felvenni, mert a rt-nak nem tagjai, hanem részvényesei vannak. A "gazdasági manipulátorok" már ennyire lükkmakkok?

Aranyos!
Akkor ez most kinek a "tévedése"?
A könyvvizsgálóé? (aki ugye nem szankcionálható)
Az igazgatósági elnöké? (aki végsősoron egyszemélyi felelős lenne mindenért)
És vajon kit érdekelhet ez? A PSZÁF-ot, amely a pénzügyi tevékenységet, jelesül a hitelezést felügyeli?

Azt irod: "törvényesen nem tud..."
Milyen törvény tiltja, a Tpt? és azt ki felügyeli-szankcionálja?

elírás lehet, pláne hogy nem is tag a kölcsönt nyújtó.

pláne ahogy Attika mondta az Rt.-nek nem tagjai vannak.

Nem tagjai vannak, de a részvényes nyújthat kölcsönt.

Esetünkben nem részvényes nyújtotta a tagi kölcsönt!
Hanem egy konkrétan megnevezett kft
(nem tudom, miért kerülnek elferditésre a topic inditó információi... lásd: 2007.0710-it)

És hát pech, hogy a könyvvizsgálóval nem lehet könnyen tisztázni a kérdést. :)

Annyit azért szükséges tisztázni, hogy a "tagi kölcsön" nem a Ptk. által nevesített kölcsönforma. Erre a kölcsönre is az általános szabályok vonatkoznak. A különbség az adójogszabályok rendelkezése miatt van, a társasági adó alap tekintetében. A Tao. szerint, amennyiben a társaság tagja nyújtja a kölcsönt és a kölcsönszerződés szerint nincs kamat fizetési kötelezettség, vagy annak mértéke nem a piaci kamat, akkor a társasági adó alapot a piaci kamattal, vagy a különbözettel meg kell növelni.

(Dr.Attika: mindig felüdülés olvasni tárgyszerű hozzászólásaidat a kávéházikonrádok után!)

Az rt kamatra kapta a kölcsönt. 1.2 mFt-ot, amely után 44 eFt kamatot fizetett, - hogy ez miként viszonyul a piaci kamathoz, azt nem tudom.

Szokásos pénzkisíbolási módszer. Ha a kölcsön felvételét a társaság gazdasági helyzete nem indokolta, akkor felveti a hűtlen kezelés gyanúját (büntetőjogilag), és kártérítési igényt alapoz meg (polgári jogilag).

Ó, most látom: 44 ezer forint... Akkor nem mondtam semmit.

Az APEH szerint meg általában adócsalás.

Adócsalás nem a kölcsön felvétele, hanem a kölcsön "kamata" szerinti Tao. alap meg nem emelése.

Nemcsak ez az APEH problémája, hanem az a nagy népi társasjáték is, amikor a cég tagja nem az osztalékot veszi ki, hanem az állítólagosan befizetett tagi kölcsönt kéri vissza.

Tehát a meg nem fizetett kamat a társasági adóalapot növeli, de a tárgyévi nyereséget, így a saját tőkét/törzstőkét nem?

Azt önmagában az a tzény növeli, hogy nem kell levonni a meg nem fizetett kamatot. Egyébként társasági adó vonatkozásban is csak a saját tőke háromszorosát elérő tagi kölcsön adóalap-növelő tétel.

Ez nem így van. A tagi kölcsön ipso jure kapcsolt vállalkozási ügylet, amennyiben a kölcsön adó tag 25%-nál több részesedéssel rendelkezik a kölcsönbe vevő társaságban. Ebben az esetben a piaci kamat összegével meg kell növelni a tao. alapot, akkor is, ha a kölcsön kamatmentes, vagy a kamat a piaci kamat összege alatt lett kikötve.

Bocs, nem azt kérdeztem, hogy az adóalapot növeli-e, hanem hogy hova könyvelendő? Tárgyévi nyereség, aztán saját tőke?

A kölcsön nem nyereség és a saját tőkéhez semmi köze. A törzstőkét vagy emelik a tagok vagy leszállítják. E döntés nélkül nincs tőke változás.

Nem, idegen forrásként könyvelendő.
Attika, ha Tao. tv. helyet idézel erre, akkor elhiszem, anélkül nem. :)

Tao. tv. 18.§