cégiroda nem működése

Nekem nem ez a tapasztalatom, hogy úgy irtózna, de ezt a konkrét ügyet természetesen nem ismerem.

KÉT év alatt egyetlen levélre, egyetlen kérdésre sem. A közgyűlés előtt irásban, majd a közgyűlésen szóban feltett egyetlen kérdésre sem.

A CB-t kértük, hogy a Gt-ben biztositott lehetőségénél fogva "kötelezze felvilágosításra" a céget: küldje meg a CB az rt-nek a kérdéseinket válaszadási kötelezéssel. A CB állitólag ki is küldte nekik, arra sem válaszoltak.
Minek is válaszolnának?
Hiszen, a CB semmiféle szankciót nem alkalmaz, pénzbirság kiszabásától úgy irtózik, mint ördög a tömjénfüsttől...

Attól, hogy a cég bizonyos notórius levélírók minden levelére nem válaszol, még nem feltétlenül elérhetetlen egyébként.

Nincs olyan jogszabályi előírás, hogy a részvénytársaságoknak ügyfélszolgálatot kell működtetniük a részvényesek számára.
A gazdálkodás eredményességéről ők is és minendnki más is a cégbíróságon leadott mérlegek alapján tájékozódhatnak.

„Ha állandóan zárva az ajtó, telefon nem működik, akkor vajon miért én kajtassam fel a levélre sem válaszoló igazgatót meg a "hivatalból" engem mint részvényest képviselő felügyelőbizottsági elnököt, aki dettó elérhetetlen?”
Mert te társultál velük saját, szabad elhatározásból, és te akarsz tőlük valamit.

U.i.: És mekkora legyen a kebelmérete annak a titkárnőnek?

"Ha cégbírósági megkeresésre válaszolnak, akkor az a cég bizony MÛKÖDIK."
Mármint, a CB szerint.
Szerintem meg nem.
(hogy miért gondolom ÉN igy, azt az inditóban leirtam)
De, ismétlem, szeretném elkerülni itt az egyéni értelmezgetéseket és feltételezgetéseket...

Mivel 2x felvetettétek, hogy miért is érdekel engem a cégiroda működése, próbálok erre röviden válaszolni:
a közgyűlés meghirdetése után pl. szeretnék infót kapni erről-arról, aztán a közgyűlés előtt szeretném leadni személyesen a napirendhez vonatkozó irásbeli kérdéseimet (hogy miért? mert az rt a postán beküldötteket hetekig utaztatja a postafiókok között, nehogy át kelljen vennie és igy válaszolnia kelljen a közgyűlésen), - egyszóval: "a részvényesi jogok gyakorlása" miatt. Mármost, szerintem nem normális, ha én mint a cég tulajdonosa (a részvényeim erejéig) soha nem találom nyitva az irodát, meg nem kérdezhetem, hogy na fiúk, most hogy megy az üzlet, mit is csináltok egyáltalán? Mert ha rendesen fizetnének osztalékot, akkor biztos meg lennék elégedve, csakhogy alapitása óta 10 év alatt soha egyetlen fillért nem fizettek.

Visszatérnék az eredeti kérdésre, most kaptam ügyészi felvilágositást, ami konkrétabb:
"...a központi ügyintézés nem csak a posta átvételének biztositását jelenti: ott a cégnek (képviselőjének) is elérhetőnek kell lennie. ...A Közigazgatási Döntvénytárban 2001.9. és 247.sz alatt is közzétett eseti döntés stb. alapján nem alakulhat ki törvényesen olyan állapot, hogy cég képviselője folyamatosan elérhetetlen legyen. (azonban:) az eljárás során kizárólag okirati bizonyitásnak, valamint az ügyben érintettek személyes meghallgatásának van helye. (de hiába mert:) ...a postai küldeményeket átveszik, a képviselő elérhetetlenségéről nyilatkozni tudó személyek meghallgatásának nincs helye."
Hogy miért nincs, azt nem közli.
Dicti.

A kihelyezett cégtábla semmit nem jelent (legfeljebb annyit, hogy megfel az rt a Ctv jogszabályhelyi követelményének: "jelölni kell")

Egy normális cégnél ott kezdődnek a dolgok, hogy van porta, vagy titkárnő, meg munkatársak akik láthatóan dolgozgatnak, aztán van egy szoba és rajta irva "Igazgató" és a titkárnőtől lehet kérni időpontot, - szóval láthatóan élet van az irodában. (...ha ezeket firtatjátok, arra kell gondolnom, soha nem láttatok még valóban működő cégirodát)

Ha állandóan zárva az ajtó, telefon nem működik, akkor vajon miért én kajtassam fel a levélre sem válaszoló igazgatót meg a "hivatalból" engem mint részvényest képviselő felügyelőbizottsági elnököt, aki dettó elérhetetlen?

„A központi ügyintézésnek a jelenleg nincs jogszabályi meghatározása, de nincs is rá szükség, mert a Ctv. a székhelyet határozza meg a központi ügyintézési helyének, amit meg cégtáblával kell megjelölni.
A székhely az, ami lényeges és nem a központi ügyintézés meghatározása.”

Na ez az, ami szeptember 1-től nem lesz igaz.

Laptopot wifivel vigyél. ;)

De, majd igen.

OFF
Te soha nem mégy szabadságra? :)
ON

A szept. 1-től hatályos módosítás éppen engedékenyebb: eltérő lehet majd a bejegyzett székhely, ahol csak leveleket kell átvenni, sé a központi ügyintézés helye. Bár, ha eltér, akkor ez utóbbit is tartalmaznia kell a cégjegyzéknek.

Ugyanakkor a cégbíróság nem fog kimenni a helyszínre és meggyőződni arról, hogy a központi ügyintézés helyén van-e központi ügyintézés. És az is igaz, hogy nem feltétlenül ekll egy cégnek ügyfélfogadást tartania. HA pedig a cég nem válaszol a levelekre, peres úton lehet a követeléseket behajtani. A cégbíróság ugyanis nem követelésbehajtásra való.

Miért kéne mindent jogszabályban meghatározni? Pl azt is, hogy mi bal meg jobb? Hogy nehogy eltérően értelmezzük a KRESZT...

Egyébként a Gt. - vagy a Ct. - legutóbbi módosítása ad meghatározást, de az még nem hatályos.

KBS
Éppen azt szeretném megtudni, hogy mi a jogszabályi meghatározása a "központi ügyintézésnek". (lásd: inditó kérdés 1.)
Találgatni meg filozofálni persze lehet, de én valami hivatalosan rögzitett kritériumot, meghatározást szeretnék.

Fpetike:
nincs elektronikus elérhetősége, de fax sincs. Csak a postai cim, meg a nem működő telefon.
Vezető tisztségviselőknek hiába irunk, válasz nincs.
Csak, ha a CB ir nekik, arra válaszolnak kényszeredetten.
Pontosabban, nem is ők, hanem a megbizott ügyvédi iroda. Manapság már úgy látszik, lehet fiktív céget "legálisan" működtetni, csak egy ügyvédi irodát kell hozzá megbizni, amelyik tartja a frontot és lerázza a részvényeseket...

Tapasztalataim szerint, ha a cég székhelyén a küldemények átvétele biztosított (azaz a CB nem kapja vissza a tértivevényt "ismeretlen" vagy "elköltözött" jelzéssel), akkor tovább nem nagyon fog foglalkozni a kérdéssel, az egészen biztos, hogy a cégbíró nem fog kimenni a helyszínre ellenőrizni, hogy "ügyintézés" címszó alatt mi történik a cég székhelyén.

Miért ne lehetne úgy intézni az ügyeket (központilag), hogy nem fogadnak ügyfeleket?

Azt hiszem már kérdeztem: tulajdonképpen mit szeretnél?

A Ctv. 7. § (1) bekezdése szerint
„A cég székhelye a központi ügyintézés helye”

De mi van akkor, ha a cégiroda állandóan zárva, tényleges ügyintézés nem folyik, telefont nem veszik fel?

Mert a mi rt-nk cégirodája ilyen!
A honlapon az áll, hogy ügyfélfogadás előzetes időpont egyeztetéssel. És mellette a telefon, - amit soha senki nem vesz fel. Tértivevényre küldött időpontkérésre semmi válasz. Ez tehát fából vaskarika...

Bejelentettük a CB-nek. Amire a válasz: a bejegyzett telephelyen a leveleket átveszik, a cégigazgatót nyilatkoztatta a CB és ő azt nyilatkozta, hogy a cégiroda rendben működik.
(...és ezt a CB készséggel elhiszi).

A CB értelmezése szerint minden oké, ha a tértivevényes leveleket a cimen átveszik. Azonban, a Ctv-ben ilyen kritérium nem szerepel hogy "tértivevényes küldemény átvétele a cégiroda működésének bizonyitéka".

Kérdésem a tisztelt fórumozókhoz:

1. mi a jogszabályi kritériuma, leirása hogy a "cégiroda a központi ügyintézés helye"? Mitől tekinthető létezőnek, valóságosnak a központi ügyintézés?
2. hogyan dönthető meg a CB merev és leszűkitett tértivevényes értelmezése?

   Hogyan bizonyitsuk a CB számára is elfogadhatóan hogy a cégiroda nem működik, ott nemhogy központi ügyintézés nem folyik, de semmit nem lehet elintézni...?