Tartozó cég utólagos kifogásolása

Mondtuk, hogy friss módosítás. :)

Köszönöm kbs!
Be kell látnom én hibáztam, nem a jogiforumban lévő törvénytárat néztem, hanem egy régebbi változatot.
Ez így teljesen egyértelmű.

27. § (1) „A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. [...]
(2) A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha

1. szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette [...]”

Nem vitatott vagy elismert. Elismert a szerződésen alapuló tartozás, ha az adós kifejezetten nyilatkozott; nem vitatott, ha nem tett ellenkező értelmű nyilatkozatot. Nem a bíróságnak - hanem korábban a felek egymás közti viszonyában.

(3) [...] „A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az adós vitatásának legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban van helye. ”[...]

Vagyis a felszólító levél kézhezvétele után, sőt már annak napján is elkésett a vitatás, a felszámolás elrendelését azzal megakadályozni nem lehet.

Köszönöm kbs, és elnézés, ha kötözködének tünik, de én nem olvasom ki a 27.-ból.
Azt írja, hogy "elismert tartozásást", de az adós valószínűleg nem fogja elismerni a tartozást, mert (mint írtam a korábbiakban) a félvé utáni ügyvédi felszólításra ellen követelést jelentett be válaszlevelében, még ha nem is kokrétum alapján, csak (szerintem) azért, hogy erre hivatkozhasson a bíróság felszólítására.
A kérdés az, hogy ha ezt írja válaszként a bíróságnak, elfogadja-e a bíróság az utólagos, késedelmes, és ténnyel alá nem támasztott kifogását az adósnak.
Mert, ha jól tudom a beadásnál leróvandó illeték vissza se kérhető, ha a bíróság visszautasítja a fizetésképtelenség megállapító kérelmet.

27. §.

Köszönöm, de mi a száma, mert én az 1991. évi XLIX. törvényben nem találtam konkrétumot erről.
A 24.§ (3) bekezdése azt írja: "...Ha az adós a kérelemben foglaltakat elismeri..."
Ha az adós azt válaszolja a bíróságnak, hogy a féléve fennálló tartozása azért van mert kifogásolja a munka egy részének minőségét, amit be is jelentett az ügyvédi felszólításra válaszolva, a bíróság ezt figyelembe veszi? Mert ha igen, akkor bármilyen kifogást kreálhat az adós.
Hol található az az idei, nyári módosítás, melyre hivatkozik pár segítő hozzászóló?

Törvény. A csődeljárásról és felszámolásról szóló törvény.

Köszönöm ObudaFan a gyors választ.
Melyik az a rendelet, mi a pontos száma, stb. amiről a hozzászólásokban, mint az új "módosítás"-ra hivatkozik pár hozzászóló.

Megállapítja a fizetésképtelenséget.

Nagyon köszönöm a segítséget Mindenkitől.
Tehát ha jól értem, a féléve lejárt fizetési határidőre se fizet az adós, csak a felszólítást követően, félév múlva "talál" ki minőségi próblémát, akkor el lehet indítani a fizetésképtelenség megállapítási kérelmet?
És ha a bírósági nyilatkoztatásra azt válaszolja az adós, hogy a fizetési felszólításra Ö, bár utólag, de kifogásolta a hibátlan teljesítést, a bíróság az adós tények, konkrétumok nélküli elismerés megtagadását hogyan értékeli?

Ugyanaz az értelme, mint sajtóperben a felszólításnak. Hogy ne forduljon snki rögtön bírósághoz akkor is, ha esetleg a másik fizetne, csak figyelmetlen.

Nekünk is mindig megadták a 30 napot, amikor nem húztuk el mással az eljárást hónapokig. :)

amúgy a módiosítással megint semmi értelme a felszólításnak
kötelező ugyen de a vitatásnak csak az számít amit a felszólítás átvétele előtt megtettek szóval akkor minek felszólítani ha ott már nincs más lehetőség csk fizetni...

nekünk mindig adtak 30 nap haladékot
1 sorra is

Annál is inkább, mert kialakulni látszik egy olyan bíróségi gyakorlat, hogy akkor sem rendelik el azonnal a felszámolást, ha annak a csődtörvénybeli feltételei egyébként fennállnak. 8 napos határidővel nyilatkoztatják az adóst, és ha kinyikvánítja hajlandóságát a fizetésre, akkor adnak neki 30 nap haladékot.

A felszólító levelet az új szabály szerint akár úgy is lehet postázni, hogy esedékesség utáni nap megérkezzen. Viszont a felszámolási eljárások nem gyorsultak fel, így valóban van mg ideje az adósoknak bőven.

Akkor kissé eltér a principálisaink ügyfélköre. :)
Ha a hibás teljesítés már a számal esedékességét követő 15 napon belül felismerhető, akkor nincs akadálya, hogy a kötelezett kifogást emeljen. Ha pedig 6 hónapon belül derül ki, a bizonyítási teher miatt akkor is viszonylag előnyös helyzetben van, ha a számlát már kifizette.
S mivel ezekben az esetekben praktikusan tényleg azt kell a jogalkotónak eldöntenie, ki várjon évekig a pénzére - valóban méltámyosabbnak érzem, hogy ez a teljesítési határidőt szó nélkül elmulasztó adós legyen, mint a hibátlan teljesítés tudatával élő hitelező.

Megjegyzem: ha jobban megnézzük, nem is az esedékességtől számított 15 nap áll nyitva az adósszámára a tartozás vitatásához. Hiszen mindaddig nem késett el vele, amíg kézhez nem vette a felszólító levelet.

Én főleg adósi oldalról látok mostanában elég sok felszámolási eljárást, és hát így biztosan elfogult vagyok, de azért a törvényes 15 napot összevetve pl. azzal, hogy 6 hónapig hivatkozhatna még a cég hibás teljesítésre pl., és így csak évek múlva kapja vissza a pénzét... Hát szóval nincs jó megoldás. :)

Ahogy mondod. Épp ezért ez a módosítás azon kevesek egyike, amelyeket az utóbbi időben jószívvel helyeselni tudok. Trehány adósok nyilván másképp gondolják. :)

Persze, csak nem mindegy, hogy egy 2-3 éves hibás teljesítési per ideje alatt kinél van a pénz.

Ugyanakkor, ha most mégis fizetne - elkerülendő a felszámolást -, az nem tekinthető tartozáselismerésnek, és polgári perben visszakövetelheti az összeget. Pl. hibás teljesítésre alapozva.

Az új szabályok szerint már el lehet indítani a felszámolást.

Tisztelt ObudaFan!
Tanácsot kérnénk az alábbi problémára.
Az idén februárban aláírt teljesítés igazolás alapján beadott 30 napos lejáratú másfél milliós számlánkból a lejárat után két héttel megrendelőnk kifizetett 700ezer forintot, azóta semmit.
Többszöri felszólítás után ügyvédi felszólítást küldtünk, hogy amennyiben nem fizeti ki féléve fennálló tartozását, felszámolást fogunk ellen kezdeményezni. A határidő letelte utáni küldött levelében félév után bejelentette, hogy mivel 8 db kapcsoló mozog (összértéke: 36ezer ft), és a tulajdonos töle minőségi levonást tett, a munkákat nem vette át csak jóval később, egy millós kárigénye keletkezett.
El lehet-e indítani a felszámolást a cég ellen, ha nyilvánvaló mondvacsinált ürüggyel utólag kifogásolja a korábban hibátlanul átvett munka ellenértékének több mint felének, 800ezer forintnak kifizetését.