Cégalapítás internetes közösség által - kérdések

kishal!

A bt. beltagság mellett lehetsz egy kft. tagja, sőt ügyvezetője is. Másik bt. beltagja, közkereseti társaság tagja, vagy egyéni vállalkozó nem lehetsz.

A harmadik személy nyilván csak akkor mérvadó, ha ért is valamit a vagyonértékeléshez. Ha meg ilyen harmadik személyt keresel, akkor a legbiztosabb akkor is könyvvizsgálóhoz menni, ha ez kft. esetén nem kötelező.

Sücy!

De, lehet.

2. Az ügyvezető nem lehet bt-beltag vagy e.v.

Természetesen nem akarjuk "lenyelni" az alapítási költségeket. Csupán az új cégbe fektetendő kezdeti pénzösszeget kívánjuk minimalizálni. Ez nem jelenti azt, hogy fogalmunk sincs néhány alapvető dologról. Persze volt/van néhány nyitott kérdés, amire választ keresünk. Ezért is indítottam ezt a témát.

Mindazonáltal köszönöm a válaszokat, már ezzel is előrébb vagyunk. Amit nem értek, az az, hogy miért nem lehetek egy bt. beltagja és emellett egy kft résztulajdonosa, mikor szinte mindennapos, hogy valaki több cég tulajdonosa egyidőben? Vagy a cégforma a döntő?

ObudaFan!

Ez alapján az lenne a kérdésem, hogy az esetleges apport valós értéke hitelesíthető-e egy harmadik fél által? Annak érdekében, hogy egy esetleges későbbi felszámolás során elkerüljük a vázolt szituációt.

A cégbíróság nem fogja vizsgálni alapításkor az apport értékét, csak azt, hogy benyújtjátok-e azt az elemzést, hogy mi alapján is számoltátok azt így ki. Ha viszont a cég felszámolására kerül sor, és bizonyítható, hogy az apport értékét túl magasan határoztátok meg, és nem lesz elég a cégvagyon a hitelezők kielégítésére,akkor a túlértékelésben részt vevő tagok saját vagyonukkal is felelnek a cég tartozásaiért.

1. Állj, állj! Amely készpénzt az alapításkor a társaság rendelkezésére bocsátatok, az ugyanúgy a törzstőke része, mint a tárgyi apport. Vagy kölcsön. Hacsak nem akarjátok az alapítási költségeket "lenyelni", nem számolni el a társaságnak. Ha viszont ez volt a gondolatotok, akkor hagyjátok a csudába a vállalkozást - nem nektek való az.
2. Például z adóhatóság, tag, tag jogutódja, hitelező...

Egyéni vállalkozó és másik bt beltagja nem lehetsz.

Ismét köszön a gyors választ!

1. Természetesen nem kölcsönnel indítanánk. Ha minden igaz fejenként olyan 100.000 HUF lenne az alapításra áldozható összeg. Ez viszont önnmagában nem elég 4-5 alapító tag esetén a törzstőkére és az összes járulékos költségre is. Ezért érdekes az apport a törzstőkét illetően.

1.a.: Az előbbihez kapcsolódva, de mégis ide tartozóan: Egy szoftver általunk meghatározott értékének valódiságát ki és főleg mi alapján kérdőjelezheti meg?

2. Jól értem, hogy megbízottként nincs járulékfizetési kötelezettség?

3. Értem.

4. Azt hiszem ez is világos.

Még egy kérdés felmerült: ha én jelenleg egy bt beltagja vagyok, akkor ennek van-e valami szerepe az alapítandó kft tekintetében? Gondolom a kettő nem zárja ki egymást.

1. Rögtön kölcsönnel akartok indítani? Az apport értékéről nyilatkozni kell, és büntető- illetve polgári jogi felelősségetek van a nyilatkozat tartalmának valódiságát illetően.
1/a. Az más. A szoftver felhasználásának joga lehet nem tárgyi apport.
2. Nem, lehet megbízott is.
3. Ha máshol heti legalább 36 órás munkaviszonyban áll, akkor nem.
4. Az APEH bejelentéskor nyilatkozni kell - de felülbírálhatják.

Ha már társaságot akartok alapítani, akkor a kft. a legcélszerűbb. De számítsatok rá, hogy a rezsi akkor sem nulla, ha nincs bevétel.

Köszönöm a gyors és kimerítő válaszokat!

A leírtak alapján most további kérdések merültek fel bennem:

1. Tisztában vagyunk azzal, hogy az alapítás járulékos költségei nem válthatók ki apporttal, a számítógépes példa kizárólag a törzstőkére vonatkozott. Ezek szerint, a törzstőke vonatkozásában élhetünk ezzel a lehetőséggel. A kérdésem ezzel kapcsolatban már csak annyi lenne, hogy a számítógépek árát milyen módon kell igazolni és ki felé?

1.a: A személyes munka abban az esetben sem lehet apport, ha történetesen egy már korábban elkészült keretrendszer-szoftverről lenne szó? Tehát nem a kft alapítása után kezdene rajta dolgozni a leendő tag. Tulajdonképpen egy kész termékként is értelmezhető, de mivel magánszemélyként eddig nem tudta értékesíteni, csak hobbiból fejlesztette ki, így piaci ára sincs jelenleg, azt esetleg mi határoznánk meg.

2. Értem. A kérdés: szükséges-e legalább egy ügyvezető alkalmazottként történő foglalkoztatása a kft-ben? Mivel mindannyiunknak van jelenleg munkahelye és csak egy közös jogi platformot szeretnénk a közös munkához, ezért ez gondot okozhat.

3. Az előbbi kérdéssel összefüggésben itt az nem tiszta, hogy végülis akkor kell-e egy személynek legalább a minimálbér (kétszerese?) járulékait fizetni?

4. A vállalkozási adóelőleget egy induló vállalkozás esetében mi alapján számítják ki? Illetve ki számítja ki? Nekünk kell meghatározni, vagy az apeh állapítja meg? Az első évben várhatóan nem lenne számottevő bevétel.

A fentieken túl felmerült bennem, hogy nem éppen egy kft alapítása a megfelelő választás nekünk. Így tehát lenne egy olyan kérdésem is, hogy ha szeretnénk megfelelő jogi hátteret biztosítani egy bizonytalan kimenetelű közös munkához, akkor milyen formában tudjuk ezt hatékonyan megtenni? Lényegében arról szól a dolog, hogy a közös ötletekből eredő potenciális bevételeket szeretnénk egy közös helyre irányítani, mert azt nem tartjuk jó megoldásnak, hogy közülünk egyvalaki számlájára kerüljenek a közös munkából származó bevételek.

1. A törzstőke elvileg lehet teljes egészében tárgyi apport, de a gyakorlatban az alapítás költségeit csak pénzben lehet leróni. Sem a alapítós szerződést készítő ügyvéd, sem a cébgíróság, sem a Cégközlöny nem fog elfogadni egy-egy számítógépet.
1/a. A személyes közreműködés, saját munka továbbra sem lehet apport.

2. Nem és nem. A tag nem szükségképpen ügyvezető, és az ügyvezetőnek sem kell tagnak lennie.

3. Nem.

4. Egy becsült vállalkozási adóelőleget már a működés első évében is fizetni kell. Azt hiszem a tárgyi apport után ÁFA-kötelezettség is keletkezik.

Segítséget szeretnék kérni cégalapítással kapcsolatban!

Az elmúlt néhány hónap alatt alakult az interneten egy kisebb közösség azzal a céllal, hogy egymást segítsük az "internetes vállalkozás" szerteágazó és igen összetett témakörében. Sokmindenről volt már eddig szó, kezdve az alapvető HTML ismeretektől, a különböző kisebb pénzkereseti lehetőségeken és hatékony marketing stratégiákon át egy-egy komplett projekt-ötlet megvitatásáig.

Nemrég azonban elértünk arra a pontra, hogy érdemes lenne a sok terv és ötlet alapján ténylegesen is megvalósítani egy-egy közös elképzelést. Mivel a központi témánk alapvetően egy sikeres online vállalkozás felépítéséről szól ezért célszerűnek tartanánk egy kft közös alapításával biztosítani a megfelelő jogi hátteret a közös munkához.

Ugyanakkor, mint minden internetes vállalkozás esetében mi sem tudhatjuk biztosan, hogy sikerre tudjuk-e vinni a különböző elképzeléseinket. Így aztán a kft-t szeretnénk minimális befektetéssel, egyelőre csupán a jogi háttér biztosításának érdekében megalapítani és fenntartani.

Sajnos azt egyikünk sem engedheti meg magának egyelőre, hogy mindent feladva, főállásként dolgozzon a közös cégünkben.

A következő kérdésekre keressük a választ:

1. Úgy tudjuk, hogy az új cégtörvény értelmében a kft alapítható kizárólag apporttal is és ha minden igaz az apport értékéről is csak nyilatkozni kell. Ezt kihasználva megtehetjük-e, hogy az alapító tagok a saját számítógépükkel szállnak be a törzstőkébe? Ez 5 alapító tag esetén 100.000 Ft-os PC-kkel pont 500.000-re jön ki. A másik kérdés ezzel kapcsolatban a szellemi termékekre vonatkozik. Van olyan tagunk, aki weboldal készítéssel (illetve ennek értékével) tudna beszállni. Ezt megteheti, vagy a szellemi termék erre az esetre nem alkalmazható?

2. A kft alapító tagjai egyben ügyvezetők is lesznek? Vagy ügyvezető csak egy lehet, akit mi választunk ki magunk közül?

3. Az alapító tagokat be kell-e jelenteni a kft-be alkalmazottként, illetve kell-e valamilyen formában magunk után bármilyen járulékot/adót rendszeresen fizetni.

4. Mivel a kft-nek az első évben jó eséllyel nem lesz számottevő bevétele (ennyi idő kell a projektek kidolgozására, magára a munkára), ezért felmerül a kérdés, hogy ha nincs bevétel, akkor kell-e valamilyen adót rendszeresen fizetni?

Röviden és tömören talán úgy tudnám összefoglalni, hogy ha alapítunk 4-5-en egy kft-t, akkor milyen kötelezettségeknek kell eleget tennük és ezeknek nagyságrendileg milyen anyagi vonzata van. Illetva a munkakörökre, pozíciókra vonatkozó kötelezettségeinket szeretnénk tisztán átlátni.