bejegyzés elutasítása

Akkor gyorsan kell intézkedni, mert as hiánypótlás utáni elutasítás a legkellemetlenebb a cégre nézve, nincs javítási lehetőség.

Beszéltem az ügyvéddel, aki ezt az egészet rendezi, és így kiderült, hogy a hiánypótlásra még nyitva áll a határidő, csak azt a tagot, aki engem kérdezett, nem értesítette senki semmiről. Az ügyvéd azért, mert nem tudta, hogy külföldön él, a másik tag pedig nem érhető el telefonon.

Még egyszer köszönöm a hozzászólásokat és a segítséget!

Egyértelműen hiánypótlás kellett volna, de ebben az esetben ezzel a téves döntéssel járt jobban a cég: ha 8 napon belül hiánytalanul újra beadja a papírokat, nem kell sem illetéket, sem közzétételit visszafizetni, ha pedig nem nyújtja be, az illeték egésze és a közzétételi nagyobbik fele visszaigényelhető.

Hmm... Itt tényleg valami nem stimmel. Hiánypótlásra felhívó végzést kellett volna kiadnia a cégbíróságnak, ha az okiratok nem felelnek meg a jogszabály rendelkezéseinek.

Köszönöm a segítségeteket! Főleg a te hozzászólásaidat, Woodslave!

de sztem már az is tartalmi vizsgálat, meg előfordulhat, hogy a bank rontotta el stb. Érdekes azért

Igaz. Hacsak a vagyoni hozzájárulások megfizetését igazoló banki bizonylatokon nem szúrta ki a sasszemű cégbíró.

kizártnak tartom, hogy ne lett volna h(ázi) p(álinka) amikor ezt a szerződést csinálta :-)

Komolyan, ez nem elutasítási ok. A beérkezéskor azt vizsgálják, hogy a Ctv. mellékletében felsorolt iratokat csatolta-e a jogi képviselő. A társaági szerződést nem vizsgálják érdemben, ez a hiba meg csak akkor derül ki.
Valami nem tiszta...

Senki nem mondta, hogy az ügyvéd nem felel. Az ügyvéd ugyan megbízási jogviszonyban áll, ami gondossági kötelem - de az nincs kizárva, hogy épp az elvárható gondosság elmulasztása miatt kártérítést követeljenek tőle.
A konkrét ügyben felmerül, hogy az elutasításhoz vezető hiba elkövetésére a megbízó adott utasítást; azonban a nyilvánvalóan szakszerűtlen utasításra a megbízottnak fel kell hívnia a megbízó figyelmét.

Házi pálinka... :D Nem rossz!

Nem volt hiánypótlásra felhívás, és nem történt hiánypótlás sem.

Viszont azon gondolkodtam, hogy az ügyvéd nem tartozik felelősséggel az általa okozott kárért?
Neki észlelnie kellett volna a papírok beadásakor (és amúgy ő készítette a társasági szerződést is), hogy jogszabályba ütközik (Gazdasági társaságról szóló törvénybe), a törzsbetét összege nem éri el a 100.000 Ft-ot, és a bejegyzést így el fogják utasítani.
Az ügyvédekről szóló törvény 10. §-a szerint Ptk. szabályai szerint felel.

Márpedig nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Minek kell akkor ügyvédi közreműködés a cégbejegyzéshez, ha még a jogszabályba ütköző tényeket sem veszi észre az ügyvéd??

Vagy házi pálinka :)

hiánypótlás.

:) Tudom, hogy butus kérdés, de mi az a hp?

A közzétételi költséggel kapcsolatban 18.000 Ft-ot vissza lehet igényelni.

Az említett IM rendelet szerint a bejegyzés közzétételi költsége Kft. esetében 25.000 Ft.
A rendelet 4.§ (4) bekezdése alapján a bejegyzés elutasításának közzétételi költsége 7.000 Ft, és a 10.§ (2) bek. b) pontja alapján a 7.000 Ft közzétételi költséget meghaladó összeget meg kell téríteni. Vagyis 18.000 Ft-ot.

Reménykedtem abban, hogy a bejegyzés illetékére is lenne valami hasonló szabály...

ha volt hp, akkor nekem úgy rémlik, nem lehet visszaigényelni. Ezt hogy sikerült megoldani???

Sziasztok!

Az lenne a kérdésem, ha egy Kft. bejegyzését elutasították, mert az egyik tag a törzsbetétének összege nem érte el a 100.000 Ft-ot, akkor van lehetőség rá, hogy a bejegyzés illetéke ne ússzon el?
A társasági szerződés módosításával szeretnék a céget bejegyeztetni.

A közzétételi költség egy részét vissza lehet igényelni, ennek jogszabályi hátterét már megtaláltam a 22/2006. (V.18.) IM rendeletben, az illeték esetében is lenne mód rá?

Köszönöm