tejivó
2014.09.08. 09:19
ObudaFan, mint civil szakértőnek, kérhetem a válaszod?
Köszönöm előre is.
alapítvány létrehozása
tejivó
#
2014.09.09. 05:30
ObudaFan, szeretném befejezni az Alapító okiratot, kérhetem a válaszod?
Köszönöm
Sir Gabriel
#
2014.09.10. 05:33
Tejivó, szerintem használd kiinduló pontként a civil tv. 37. § (4) bekezdését:
„(4) Az egy tagból (személyből) álló döntéshozó szerv esetén a döntéshozatalt megelőzően e tag (személy) köteles - a személyi kérdésekkel kapcsolatos döntéseket kivéve - a felügyelő szerv, valamint a felelős személyek véleményének megismerése érdekében ülést összehívni, vagy írásos véleményüket beszerezni. Az írásos vélemények, illetve az ülésről készült jegyzőkönyvek nyilvánosak.”
A kurátor önmagával ülést nem tud tartani, de így tud, aztán pedig határozatot hoz egyedül, ezt írásba foglalja, és bevezeti a Határozatok Tárába, illetve le is fűzi akár. Innentől el tud fogadni beszámolót és közhasznúsági jelentést is, amit a könyvelő készít (nyilván a kurátor megbízásából). Ha pedig van FB, illetve más felelős személyek, akkor előtte ki kell kérni a véleményüket. Annyi szerintem még hasznos lehet, hogy a kurátor határozatainak indoklási részében mindig szerepeljen, hogy hogyan ismerted meg a törvényben meghatározott személyek véleményét, vagy az, hogy ilyen személyek nem voltak, így a döntést milyen körülmények mérlegelésével hozta a kurátor.
Az alapító okiratban pedig így nem az fog szerepelni, hogy évente egyszer legalább kuratóriumi ülés van, hanem az, hogy a kurátor legalább évente egyszer határozati formában döntést hoz az alapítvány ügyvitelével kapcsolatos lényegi kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 37.§ (4) bekezdésében foglaltak szerint. A szabályokat pedig akár át is veheted az AO-ba, úgy jobban is néz ki.
Szerintem... ;)
tejivó
#
2014.09.10. 08:14
Sir Gabriel, nagyon köszönöm. A probléma az, hogy felügyelő bizottságot nem álítunk fel, tehát van egyik oldalról az alapító, és van a kurátor. Az alapító nem felelős személy...
Egyszóval, szerinted felügyelő bizottságot kell kijelölni? Nincs más megoldás?
köszönöm még egyszer.
ObudaFan
#
2014.09.10. 14:27
Szerintem nem szükséges. A törvény külön rögzíti, hogy mikor kell, nincs közte az az eset, amikor egyszemélyes döntéshozó szerv van.
tejivó
#
2014.09.10. 16:45
Köszönöm, ObudaFan.
A Sir Gabriel által beidézett civil trv. viszont kötelező vé teszi vagy a felügyelő biz. vagy a felelős személy véleményének kikérését:
„(4) Az egy tagból (személyből) álló döntéshozó szerv esetén a döntéshozatalt megelőzően e tag (személy) köteles - a személyi kérdésekkel kapcsolatos döntéseket kivéve - a felügyelő szerv, valamint a felelős személyek véleményének megismerése érdekében ülést összehívni, vagy írásos véleményüket beszerezni. Az írásos vélemények, illetve az ülésről készült jegyzőkönyvek nyilvánosak.”
Te mit írnál az alapítóba?
köszönöm.
Sir Gabriel
#
2014.09.10. 18:06
ObudaFan-nak is igaza van ám, a törvény csak azt írja le, hogy egyeztetni kell a felelős személyekkel, ha vannak. Azt is leírja a törvény, hogy mikor kötelező pl. felügyelő bizottságot létrehozni, ez alapján tehát egyértelmű, hogy nem mindig kötelező. Azaz a kurátor lehet egy személyben felelős személy, ha az alapítványnál nincs más, a döntésbe bevonható felelős személy.
Ezért írtam én is azt eredetileg, hogy a kurátor határozatainak indoklásába fogalmazd bele azt, hogy a döntés meghozatalában egyéb felelős személyek hiányában a kurátor saját mérlegelési jogkörén belül döntött.
Mondjuk ha túl precíz akarsz lenni, akkor azt is megteheted szerintem, hogy az alapító okiratba eleve belefoglalod, hogy a kurátor egyszemélyi döntéshozó, és amíg az alapítványnál nincs FB, vagy más olyan felelős személy akinek az adott döntésben felelőssége volna, akkor a kurátor a határozati döntést egyedül, saját jogkörén belül, önálló mérlegeléssel hozza.
Vagy valami hasonló szöveget.
Szerintem.
tejivó
#
2014.09.10. 21:00
Sir Gabriel, Obudafan, köszönöm a problémamegoldó válaszokat.
Sir Gabriel
#
2014.09.11. 02:18
Igazán nincs mit, bár én kibic vagyok a pályán, a valódi szakértő ObudaFan. :)
tejivó
#
2014.09.11. 06:03
Még néhány kérdésem lenne:
Szerepeljen-e az alapító okiratban, hogy:
- Az egyszemélyes kurátor az évi 1 alkalommal hozott határozatait bevezeti a Határozatok könyvébe?
- Az egyszemélyes ügyvezető kurátor döntési jogköre szükségszerűen kiterjed az előző évről készített beszámolójelentés elfogadására; (A saját beszámolóját elfogadhatja?)
- Az egyszemélyes ügyvezető kurátor döntési jogköre szükségszerűen kiterjed A következő évi költségvetés elfogadására. (A saját költségvetését elfogadhatja)
- Illetve ObudaFan szerint beírhatom az alapítóba, hogy az egyszemélyes kurátor tiszteletdíját az alapító határozza meg. Ezt a törvényszék el fogja fogadni?
köszönöm.
ObudaFan
#
2014.09.11. 15:35
Az új szabályok miatt biztosat mondani nem lehet, de szerintem:
- Igen.
- Igen.
- Igen.
- Igen.
tejivó
#
2014.09.12. 17:32
Köszönöm a választ, ObudaFan
tejivó
#
2014.09.12. 17:43
Még egy:
Ha a kurátor döntést hoz, azt nyilvánosságra kell-e hozni a honlapon, vagy a székhelyen?
köszönöm
ObudaFan
#
2014.09.14. 11:13
HA közhasznú szeretne lenni az alapítvány, akkor valamilyen formában meg kell teremteni a nyilvánosságot. HA nem, akkor nem szükséges.
tejivó
#
2014.09.14. 16:25
S még kérdések:
- Az alapítóba bele kell-e írni, hogy az alapítvány tartós célra jött létre?
- A nyilvántartásba vételi űrlap "Az alapítványhoz való csatlakozás lehetősége" rovattal kapcsolatban a tájékoztató azt írja, hogy ide azt kell írni, nyílt vagy zárt alapítvány. Szakértők szerint ezek a fogalmak az új Ptk. révén megszűntek, s az alapítványhoz vagyoni juttatás révén lehet csatlakozni. Mit javasolsz, ide mit írjak?
- az alapítvány nem lesz közhasznú. Az év végi beszámolót, amellett, hogy letétbe helyezzük, nyilvánosságra kell-e hozni pl. a honlapon?
köszönöm
ObudaFan
#
2014.09.14. 19:56
- Nem.
- Ami az alapító okiratban a csatolakozásról szerepel.
- Nem.
tejivó
#
2014.09.15. 11:46
köszönöm ObudaFan a válaszokat.
vigrobi
#
2014.10.11. 05:11
Tisztelt Óbudafan!
Felmerült még egy kérdés:
Lehet-e a három tagú kuratórium elnöke az alapító testvére, ha a kuratórium másik két tagja az alapítótól független személy?
köszönöm
A fenti bejegyzést találtam az oldalon, de nem találtam meg a választ.
Tudja valaki, hogy mi a válasz erre a felvetésre
vigrobi@gmail.com
ObudaFan
#
2014.10.13. 09:41
A korábbi joggyakorlat alapján nem lehetett volna. Az új törvény szerint, ha csak a szövegét nézem, éppen lehet. Hogy milyen joggyakorlat alakul erre ki a jövőben, az meg még kérdés.
osztrovszkij
#
2015.01.13. 18:09
Tisztelt fórumozók, mennyi mostanában az elvárt alapítói összeg? olyan pletykákat hallottam, hogy a 100 ezer forint már nem elég erre.
drhalasz
#
2015.01.14. 09:46
A pletykákat tekintsd pletykának!
drhalasz
ObudaFan
#
2015.01.14. 15:05
Attól függ, hogy az alapító okirat szerint milyen tevékenységet szeretne végezni az alapítvány.
Egyébként az új Ptk. szerint az alapítói vagyon is két részből állhat: külön a működés megkezdéséhez szükséges vagyon, és külön a működéshez szükséges vagyon, és csak az előbbit kell rögtön az alapításkor szolgáltatni.
gurulolo
#
2015.02.17. 18:46
Kedves ObudaFan!
Egy kft ügyvezetője vagyok és szeretnék egy alapítványt létrehozni!
A kft is hozhat létre, vagy csak magán személy?
A kuratórium tagjai kik lehetnek, lehetek-e, az élettársam, esetleg kiskorú gyermekem?
A kft szolgáltatást biztosít, és pályázat útján lehetne a szolgáltatásunk egy részére pályázni, amit adományokból szeretnénk fedezni, az összeg másik fele önrész lenne!
Lehetséges ez?
Válaszát előre is köszönöm!
gurulolo
ObudaFan
#
2015.02.18. 11:09
Egy alapító az alapítvány működésének megkezdéséhez szükséges pénzösszeget biztosítja, meghatározza az alapítvány alapító okiratát, kinevezi a tőle többségében független kuratóriumot és a székhely szerint illetékes törvényszéktől kéri az alapítvány nyilvántartásba vételét.
feketetooni
#
2015.02.21. 20:39
Tisztelt ObudaFan!
Az ügyben érdeklődöm Önnél, hogy Ön szerint probléma-e, ha nincsenek törvényi hivatkozások az Alapító Okiratban?
Ez szolgáltathat-e hiánypótlás okaként?
