ObudaFan
2008.10.20. 16:27
Nincs mit.
alapítvány létrehozása
Cofka
#
2008.10.29. 15:01
Tisztelt Obudafan!
Olyan kérdéssel fordulnék hozzád, hogy létre szeretnénk hozni egy alapítványt. Célja az lenne, hogy egy bizonyos intézmény bizonyos szakán tanuló diákokat segítse. Pl: ösztöndíjakkal, publikásiós lehetőségekkel... Mint diákok szeretnénk létrehozni, ez mennyiben lehetséges és mi szükséges hozzá. Van e esetleg jogi akadálya, hogy "saját" segítésünkre is használjuk, tehát az elapító tagoknak is lenne lehetőségük publikálni, stb...
Válaszodat előre is köszönöm!
Cofka
#
2008.10.29. 15:02
Tisztelt Obudafan!
Olyan kérdéssel fordulnék hozzád, hogy létre szeretnénk hozni egy alapítványt. Célja az lenne, hogy egy bizonyos intézmény bizonyos szakán tanuló diákokat segítse. Pl: ösztöndíjakkal, publikásiós lehetőségekkel... Mint diákok szeretnénk létrehozni, ez mennyiben lehetséges és mi szükséges hozzá. Van e esetleg jogi akadálya, hogy "saját" segítésünkre is használjuk, tehát az elapító tagoknak is lenne lehetőségük publikálni, stb...
Válaszodat előre is köszönöm!
Cofka
#
2008.10.29. 15:02
Tisztelt Obudafan!
Olyan kérdéssel fordulnék hozzád, hogy létre szeretnénk hozni egy alapítványt. Célja az lenne, hogy egy bizonyos intézmény bizonyos szakán tanuló diákokat segítse. Pl: ösztöndíjakkal, publikásiós lehetőségekkel... Mint diákok szeretnénk létrehozni, ez mennyiben lehetséges és mi szükséges hozzá. Van e esetleg jogi akadálya, hogy "saját" segítésünkre is használjuk, tehát az elapító tagoknak is lenne lehetőségük publikálni, stb...
Válaszodat előre is köszönöm!
Kovács_Béla_Sándor
#
2008.10.29. 15:04
Az alapító nem kaphat támogatást az alapítványtól. Az azonban nem tűnik támogatásnak, ha valamely alapító "publikálhat" az alapítvány által működtetett vagy támogatott kiadványban. (Annyira nem, hogy jobb helyeken nem a publikálást lehetővé tévő, hanem az ingyen publikáló a támogató.)
zsanka
#
2008.10.30. 08:40
Kedves Szpiridon!
Ha nem Áfa-körös a szervezet akkor el kell olvasni az Áfa tv. 85 § (4) gh bekezdését. Ez ír a vezető tisztságviselők juttatásairól.
zsanka
ObudaFan
#
2008.10.30. 09:59
Az alapítvány alapítója viszont nem vezető tisztségviselő.
Szekekelyhon
#
2008.11.10. 08:04
Tisztelt Jogász Úr !
Következő kérdéseim lennének :
1, alípíthatok-e egyből közhasznú alapítványt ha minden, egyáltalán milyen feltételek kellenek a közhasznúsághoz ?
2, a közhasznú alapítvány a bírósghoz beküldött beadványok után mikortól valósulhat meg, tehát kb. mennyi idő a bírósági engedély megkapásáig eltelt idő ?
Válaszát elöre is köszönöm !
Kovács_Béla_Sándor
#
2008.11.10. 09:44
Ügyvédi segítség igénybe vételét javaslom...
ObudaFan
#
2008.11.10. 11:00
Lehet egyből közhasznú alapítványt alapítani. Meglehetősen sok feltétele van.
Textor Textrix
#
2008.11.10. 11:34
Üdvözletem!
Az 1 %-os adófelajánlásokat csak alapítványok vehetik igénybe?
Kiemelten közhasznú alapítvány ill. egyesület esetén a közhasznú feladatokból többet is lehetséges e felvenni a célok közé?
Mely állami intézménnyel kell ez esetben igazolni a közhasznúságot?
A közhasznú és kiemelten közhasznú egyesület ill alapítvány között mi a különbség a közhasznúság tekintetében?
Előre is köszönöm a segítséget, és további szép napot!
zsanka
#
2008.11.10. 13:08
Kedves Textor!
Természetesen nem csak alapítvány kaphat az szja 1 %-ából. - bővebben ezen az oldalon az 1 százalék-ban le van írva.-
Közhasznú tevékenységek közt annyit kell szerepeltetni amennyi van.
A területileg illetékes bíróság jegyzi be és fogadja el a közhasznú minősítést, igazoltatni nem kell sehol.
A közhasznú vagy kiemelten közhasznú minősítés tevékenységre vontatkozik és nem szervezeti formára.
Lehet közhasznú egy alapítvány, egyesület, polgárőrség, stb...
Textor Textrix
#
2008.11.10. 15:15
Ezt a bővebb kifejtést merre találom meg illetve milyen címen?:) Sokféleképpen kerestem de közvetlen nem akadtam rá.
Az 1997 évi CLVI. tv. 5 paragrafusának a pontja szerint: "közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia"
Ez a közfeladat lehet ugyebár oktatás, egézségügyi ellátás, rendvédelem egyes aspektusai mindösszesen 23 pontot sorol fel az idézett törvény szám szerint. Elviekben mindegyik szerepelhetne egyszerre egy adott szervezet profiljában?
Egyébiránt ha jól értelmeztem egy alapítvány esetén egy pénzösszeg felhasználásról van szó míg az egyesületnél a tagság együttes munkájának felhasználásáról de elvben ugyanazon célokért is küzdhetnek úgymond, csak más formában.
A szervezeti formán kívül tehát gyakorlatilag nincs különbség a két forma között?
Ismételten köszönöm a segítséget!
Kovács_Béla_Sándor
#
2008.11.10. 15:23
A szervezeti formán kívül tehát gyakorlatilag nincs különbség a két forma között?
ObudaFan
#
2008.11.10. 18:16
Ha az alapítvány az összes ilyen célt támogatja, illetve az egyesület a tagjai tevékenységét minden ilyen célra szervezi, akkor elvileg nem lehetetlen a törvény szerinti összes cél felsorolása az alapító okiratban.
Textor Textrix
#
2008.11.10. 20:20
Köszönöm a választ! Ha mondjuk 20 célkitűzést felvesz az egyesület a közhasznú feladatai közé akkor minden téren kell előrelépést elérni vagy csak egyes területeken?
Kovács_Béla_Sándor
#
2008.11.10. 22:01
Bizony. És ha a megjelölt területek legalább felében nem ér el haladást az egyesület, akkor a tagságot pénzbírsággal sújtják - de a vezetőséget be is börtönzik.
Textor Textrix
#
2008.11.11. 07:02
Köszönöm a választ!
Az egyesületek felelősségvállalásának kritériumai és szankcionálásának lehetőségei melyik törvényben (törvényekben) szerepelnek?
Kovács_Béla_Sándor
#
2008.11.11. 07:10
Ettől féltem. :(
Természetesen csak ironizáltam; valójában a kutyát nem érdekli, hogy "elér-e előrelépést" az egyesület a céljaiban vagy nem. A totális kudarcnak sincs semmiféle szankciója.
ObudaFan
#
2008.11.11. 09:19
Ha egy egyesület az alapszabály szerinti tevékenységei valamelyikét egyáltalán nem gyakorolja, akkor törvényességi felügyeleti eljárás keretében lehet őt kötelezni ennek a törlésére. Erre példát én még nem láttam. Ha azonban az alapszabály szerinti tevékenységei egyikét sem végzi, meg is szüntethetik; na erre már annál több példát lehet látni.
murof
#
2008.11.18. 20:10
Az alapító okiratban rögzíthető olyan formában a kuratórium elnökének személye, hogy ő és csakis ő láthatja el ezt a tisztséget, addig amíg munkáját a célkitűzéseknek megfelelően végzi? Vagy erre egyetlen lehetőség a határozatlan időre történő kinevezés?
Lehet-e akadálya esetleg a külföldön történő adomány gyűjtésnek, ha szem előtt van tartva az itthoni szabályozás (1997 évi CLVI. tv. 12. és 13. § )
Válaszukat köszönöm!!!
ObudaFan
#
2008.11.18. 20:26
Ki lehet kötni, hogy az alapító jogosult visszahívni a kuratóriumot, ha erre gondolsz.
A magyar jog nem tiltja, hogy magyar alapítvány külföldön adományt gyűjtsön. Nyilván az adott külföldi állam jogát is meg kell azért nézni.
murof
#
2008.11.18. 21:01
Nem, arra gondolok, hogy az elnök úgy vállalná a tisztséget, hogy ha "garantálva" van hogy míg megfelelően végzi a munkáját nem váltják le rövid határidőn belül. Ha határozatlan időre szól a kinevezése az alapítónak meg kell indokolnia az esetleges leváltást? Vagy éppen a határozott időre pl. 5 évre történő kinevezés lehet a megoldás?
ObudaFan
#
2008.11.18. 21:12
Lehet határozott időre is. Lehet feltételt is szabni.
ObudaFan
#
2008.11.21. 16:20
5/2006. Közigazgatási jogegységi határozat
az alapítvány kezelő szervének kijelöléséről
3. A Ptk. 74/C. § (1) bekezdése szerint az alapító - az alapító okiratban - kijelölheti a kezelő szervet, illetőleg ilyen célra külön szervezetet is létrehozhat. A kezelő szerv (szervezet) az alapítvány képviselője. Az alapító az alapító okiratban úgy is rendelkezhet - a (3) bekezdésben foglalt követelmény keretei között -, hogy a kezelő szerv (szervezet) vagy annak tagja kijelölése meghatározott időtartamra vagy feltétel bekövetkezéséig áll fenn. E rendelkezés azonban az időtartam lejárta, illetve a feltétel bekövetkezése esetén is csak az új kezelő szerv (szervezet), illetve az új tag kijelölésének bírósági nyilvántartásba vételével egyidejűleg válik hatályossá.
Az alapítvány kezelő szervével kapcsolatos rendelkezést tartalmaz a Ptk. 74/C. § (6) bekezdése is, amely szerint, ha a kezelő szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, az alapító a kijelölést visszavonhatja és kezelőként másik szervet (szervezetet) jelölhet ki.
A Ptk. idézett rendelkezései alapján az alapítvány kezelő szervének megváltoztatására két módon kerülhet sor. A Ptk. 74/C. § (1) bekezdése alapján az alapító az alapító okiratban meghatározhatja, hogy a kezelő szerv (szervezet) vagy annak bármely tagja kijelölése mely időtartamra vagy feltétel bekövetkezéséig áll fenn. Ebben az esetben az időtartam lejárta, illetve a feltétel bekövetkezése esetén lehetőség van nem csak új kezelő szerv (szervezet), hanem a kezelő szerven (szervezeten) belül egy vagy több új tag kijelölésére is. A Ptk. 74/C. § (6) bekezdése ugyanakkor egyértelmű rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy ha a kezelő szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, az alapító csak az egész kezelő szerv (szervezet) kijelölésének visszavonásáról rendelkezhet és nem egyes tagokéról. Ez utóbbi esetben ugyanis a Ptk. nem új tag vagy tagok kijelölésére jogosítja fel az alapítót, hanem arra, hogy kezelőként más szervet (szervezetet) jelöljön ki.
A Ptk. 74/C. § (1) bekezdésének utolsó két mondatát a 2001. évi CVI. törvény 3. § (1) bekezdése 2002. január 1-jétől iktatta be. A korábban hatályos szabályok nem tartalmaztak olyan lehetőséget, hogy az alapító a kezelő szerv egyes tagjainak kijelölését is visszavonhatja, hanem a Ptk. 74/C. § (6) bekezdésének megfelelően lehetett eljárni. A Ptk. hatályos rendelkezései alapján azonban lehetősége van az alapítónak arra, hogy az alapító okiratban rendelkezzen arról, hogy az egyes tagok kijelölése milyen feltételek bekövetkezése esetén vonható vissza.
