Köszönöm!
Egyébként, az ilyen papir-cégek gondoskodnak ügyvédi képviseletről, ami szépen fedezi őket a CB és minden felé. (Az sem tilos, persze.)
OFF
"monománia" - ilyet nem ismer sem a Gt, sem a Ctv.
Talán az orvosiforum.hu oldalon...
ON
Vajon az a néhány százezer bt., amelyik arra jön létre, hogy valamelyik tagja a titkárnői tevékenységét, vagy hasonlót társaságként számlázhasson, hol tartja az ügyfélszolgálatát? :)
OFF
Kezded mutatni a monománia jeleit.
ON
A CB reagálásait, az ittenieket átolvasva tehát a világ legtermészetesebb dolga, hogy a telephelyként bejegyzett helyen a cégiroda állandóan zárva, a vezető tisztségviselők pedig semmilyen módon nem elérhetők.
És hogy ennek ellenkezője, mármint hogy létezzen egy valóban működő cégiroda, nem is vezethető le a Ctv rendelkezéseiből.
Csak legyen egy postafiók, ahol a cég cimére érkező tértivevényeket valaki, valamikor átveszi.
Hát ez szuper!
Megvan a csak papíron létező társaságok burjánzásához az igazi jogalap!
A fellebbezéshez kötelező a jogi képviselet. Mondjuk a bírság csak az egyik intézkedési forma, egyáltalán nem kötelező kiszabni, de az ítélőtábla ezt másként is láthatja.
Szabályosan lett indítva, 5e Ft illeték befizetve, válasz is jött, de bírság kérésre egyáltalán nem tért ki a cégbíró, - el sem utasította, azt sem indokolta, miért nem foglalkozik a kéréssel.
Az itélőtábla fellebbezéshez ügyvédi képviselet kell?
Kifogással, panasszal éltünk a kollégiumvezető-helyetteshez, pénzbírság kérésre egyáltalán nem tért ki válaszában (elutasítás sincs benne)
Amennyiben az egy szabályos törvényességi felügyeleti kérelem volt, arról alakszerű határozatot kell hozni - így annak elutasításáról is. az elutasító határozat ellen fellebbezhetsz az ítélőtáblához. Ha nem hoz a cégbíróság határozatot belátható időn belül, akkor meg az eljárás elhúzódása miatt kifogással élhetsz.
ObudaFan
„Na látod, az ilyenért megint lehet bírságolni a vezető tisztségviselőt”
És mit tegyünk, hogy a CB is lássa?
Már többször kértük a CB-t, állapítsa meg a vez.tisztségviselő felelősségét, szabjon ki birságot.
Semmi reagálás.
Az léphet tőzsdére, amelyik nyilvánosan működik, de a tőzsdei működés nem feltétele a nyilvánosan műkődő rt-vé minősítésnek.
Nem csak az a nyílt rt, amelynek részvényeit forgalmazzák a tőzsdén? Vagy ez fordítva van: az léphet a tőzsdére, amelyik nyílt?
Na látod, az ilyenért megint lehet bírságolni a vezető tisztségviselőt.
De bizony!
(ez nem hit kérdése, hanem a tényeké)
Nem hinném, hogy egy nyílt részvénytársaságról van szó.
Kell, kell, kellene...
Persze.
De nem teszi a cég.
Sem országos, sem más lapban.
Sem az ajtajára nem szögezi ki...
Sem a neki tértivevénnyel küldött kérésre sem küldi meg.
Pedig, ott van neki a részvénykönyvben bejegyezve a részvényesek lakcíme, azokra is kiküldhetné.
Azt sem teszi.
Az elvárható gondosság hibádzik.
Egyáltalán, mi az elvárható?
Ugye, két szabály van (ha nyilvánosan működő rt-ről van szó):
Egyrészt a közgyűlés napirendjére tűzött ügyre vonatkozóan az igazgatóság köteles minden részvényesnek a közgyűlés napja előtt legalább nyolc nappal benyújtott írásbeli kérelmére a szükséges felvilágosítást megadni.
Itt elég egy postafiók címet megadnia a cégnek, ahova beérkezhetnek a kérdések, és ezután megjelölni egy időpontot ,és helyszínt, ahol szóban válaszolnak, vagy írásban válaszolni.
Másrészt a nyilvánosan működő részvénytársaság a számviteli törvény szerinti beszámolónak és az igazgatóság, valamint a felügyelőbizottság jelentésének lényeges adatait, valamint a napirenden szereplő ügyekkel kapcsolatos előterjesztések összefoglalóját és a határozati javaslatokat a részvénytársaság hirdetményeinek közzétételére vonatkozó alapszabályi rendelkezések szerint, a közgyűlést megelőzően legalább tizenöt nappal nyilvánosságra hozza. Az alapszabály rendelkezhet úgy is, hogy a részvénytársaság hirdetményeit a részvénytársaság honlapján teszi közzé.
Itt meg, ugye az alapszabály szerint vagy országos napilapban, vagy honlapon kell közzétenni az információkat.
ObudaFan:
A közgyűlési anyagok előzetes közzétételét, részvénykönyvbe betekintést stb-t kérdeztem.
Az hogyan, miképp valósul meg állandóan zárt cégiroda esetén?
A cégnek nincs honlapja.
Nincs székhely-funkcióra felkért ügyvédi iroda sem.
A honlap meg az ügyfélszolgálat az két külön dolog.
Szívesen.
Kösz.
49/2007. (XI. 14.) IRM rendelet
Picitalp; szerintem az a "külön jogszabály" még nem készült el. Hacsak nem értik alatta az ügyvédi törvényt.
ObudaFan:
„hogy egy cégnek legyen ügyfélszolgálata, egyáltalán nem kötelező.”
Akkor mondjuk hogyan teszi közzé a közgyűlési anyagokat a kgy előtt (A Gt. 304. § (1) bekezdés egyértelmű kötelezettséget ír elő a társaság számára a közgyűlési anyagok előzetes közzététele vonatkozásában.)? a részvényesek hogyan tekinthetnek bele ha a cégnek nincs internetes honlapja? hogyan tekinthetnek be a részvénykönyvbe? stb.
Minden ilyen kéréssel forduljanak a CB-hez, hogy rendeljen el törvényességi felügyeleti eljárást?
Van olyan ügyvéd itt, akinek irodája vállal székhely szolgáltatást? (Lehetőleg Budapesten)
Ha igen, mennyiért vállalná?
Köszönöm!
7/A. § A cég székhelyeként a cégjegyzékbe annak az ügyvédnek (ügyvédi irodának) a székhelye is bejegyezhető, amely - a külön jogszabályban foglaltak szerint - a cég megbízásából gondoskodik a cég üzleti és hivatalos iratainak átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről (székhely szolgáltatás).
A cég székhelyének pontosan az a funkciója, hogy ott a postai küldeményeket átvegyék, ezt a Ctv. módosítása meg is erősítette. Ezen kívül a Ctv. ismeri még a központi ügyintézés helyét, mint fogalmat, a központi ügyintézés viszont csak a munkaszervezet irányítását jelenti. Az, hogy egy cégnek legyen ügyfélszolgálata, egyáltalán nem kötelező. Az más kérdés, hogy a vezető tisztségviselő köteles a cégről információt adni a részvényes kérésére, ha ezt nem teszi, erre a cégbíróság kötelezi. De erre nem kötelező egy irodát fenntartani.
A cég bejegyzett címén a cégiroda állandóan zárva, telefont soha nem veszik fel, semmilyen módon el nem érhetők, így cégiratokba betekinteni nem lehet, információt kérni nem lehet, vezetők sem elérhetők.
A CB azt veti ellen, hogy a cégnek küldött tértivevényeket átveszik, a cég és cégiroda tehát működik mondja. Hiába állítja akár 100 részvényes eskü alatt, hogy az iroda nem működik, a CB hárit: jelen esetben csupán OKIRATI bizonyításnak van helye.
A Ctv-ben egy szó sincs tértivevényről.
Valójában nem is az állandóan zárva tartó cégirodában, hanem a postahivatal postafiókjába történik a kézbesités, - a cég eleve azt kérte a postától, hogy ki se vigyék az irodai cimre.
Hogyan lehetne megdönteni a CB tértivevény-rögeszméjét?
Milyen ellentétes tartalmú okirattal lehetne bizonyítani?
Kitől lehetne mondjuk egy helyszini szemlét kérni, amelyről felvett jegyzőkönyvet be lehetne nyújtani a CB-nek?
Minek hisz a CB?