számviteli praktikum?

Első fokú - fellebbezés miatt - nem jogerős ítéletben szereplő marasztalást kell-e szerepeltetni az előző évi mérlegben, ha a marasztaló ítéletről a marasztalt cég a mérlegfordulónap és a mérlegkészítési időpont között tájékoztatást nyert (az ítéletet e köztes időben kézbesítették) ?

Kell-e rá céltartalékot képezni?

A számtivetli tv. 15.§ (8), 41.§ (1), (9) szerint úgy tűnik - a válasz igen.
Kérdés, mekkora baki, ha ez elmulasztódik?

A kérdezett esetben ('ofkorsz') nem képeztek céltartalékot, és a mérlegbe sem került be.
Ha be kellett volna tenni mégis, mi az az irat (ha van) amelyikből kiderül(ne), hogy ki a 'ludas' a dologban?
(Adtak le jóváhagyó könyvvizsgálói záradékot. Rémlik olyasmi, hogy mérlegkészítéskor nyilatkoztatni kell a cégvezetőt az időközi kockázatokról. Erről, ha tudna vki valamit...)

Köszönet előre is!

Kell rá céltartalékot képezni. (Ha már jogerős, akkor, ugye, nem céltartalékot kell.)

A megerősítő választ köszönöm.

• --- ---

További kérdésként:

Mégis, mekkora baki, ha nem képeztek (céltartalékot, nemjogerős ítéleti marasztalásra) ?
Illetve ... mekkora baki, ha ez a mérlegből nem derül ki ? (Ott legalább is nem szerepel.)

Személy szerint - ha van - ki a felelős ?

Ügyvezetőnek kell-e írásban nyilatkoznia a függő követelésekről a mérlegkészítéskor ? S ha igen, mi alapján ?

Ügyvezető és a könyvelés, illetve az ügyvezető és a könyvvizsgáló közötti infó-áramot mi szabályozza, és az hol érhető el ?

• --- ---

Megfordítva és továbbgondolva a kérdést:

Ha a céltartalék megképzése szerepeltetve van a mérlegben (pontosabban: onnan tudható, hogy van céltartalék) ... az mekkora garanciát jelent az összeg meglétére ?
Ha mégis szublimálódik a cégvagyon, kinek a felelőssége, ha a céltartalék-összeg is szertefoszlik, és nem lelhető fel ? (Esetleg? hogy lehet megállapítani, hogy ilyen esetben ki a (lehetőleg személyi) felelős?)

Ha emiatt a cég nem tudja a kötelezettségét teljesíteni, az mindenképpen az ügyvezető felelőssége.

T. Obudafan!

A cég (nemjogerős) marasztalása kb. 7,6 millió Ft + kamat.

A cég adózás előtti és utáni eredménye (2006-ra) kb. 6 millió Ft.

Céltartalékot nem képzett (mérleg szerint).

Ilyen esetben biztosítási intézkedésnek milyenek lehetnek az esélyei ?
(Fenti adatok elegendőek-e ahhoz, hogy a szükséges jövőbeli kifizetési-veszélyeztetettséget meg lehessen beőle állapítani? Ha kell még valami hozzá, tudnál példát írni, hogy mi? Kösz.)

Másodfok előtt mi a jobb (biztosabb) megoldás, ha mulasztották a céltartalékot:

• biztosítáősi intézkedést kérni, vagy
• cégbíróságon törvényességi felügyeleti eljárást?

(Légyszi olvasd még el az alábbi szöveget is. Kösz.)

Véleményem szerint biztosítási intézkedéshez mindenképpen elég. A törvényességi felügyeleti eljárást is meg lehet próbálni emellett is akár. Ezzel együtt a biztosítási intézkedés maga is célra vezethet.

Hát az a helyzet, hogy első fokon nem volt elég (a céltartalék hiánya a biz.int. elrendeléséhez).
Szerinted a másodfokon elég lesz?

Mire kell hivatkozni, hogy elég legyen?
(bíróság tud mérleget olvasni? értelmezni)

Kellene, hogy tudjon.

Köszi, de:
1)
Mire kell hivatkozni, h elég legyen?
2)
sZÁMVITELI STANDARDOK mennyire kötelezőek?
(Mennyiben hiba, ha nem tartják be őket?)

Azért is kérdem, mert a könyvvizsgálói szakvélemény, záradék ki is tér rá a sztenderd jóváhagyószövegben, hogy kb. "az érvényes nemzeti számviteli standardoknak megfelelően" ellenőriztem, stb, stb, minden OK.

Szóval, ha nem is a nemzetközi, de legalább a nemzeti (hazai) számviteli standardok mennyiben, s mi alapján kötelezőek - ha egyáltalán? (Ha meg nem, miért hivatkozik rá a könyvvizsgálói jelentés, vagy záradék?)

Pl. van ilyen, hogy:
„"Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (a Nemzetközi Számviteli Standardokkal és Értelmezésekkel egybefoglalva)”"
Azokon belül, pl. hogy:
„"IAS 37 Nemzeközi Számviteli Standard,
Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések”"
Az ilyenek mennyire 'játszanak' ?

(Fölteszem cél EU-szerte az egységesített piac felé az egységesített számvitel, egységesített mérleg, tehát gondolom egyre csekélyebbek a különbségek EU-n belül, vagy legalább is ez a tendencia, - s akkor meg légyegében lassan-lassan az EU-n belül elfogadott nemzetközi (-hez kezd idomulni) a hazai is.)

Köszönöm, ha esetleg kicsit bővebben tudnál válaszolni.

Hivatkozz a standardokra is, persze, de szerintem a Számv.tv. is kötelezővé teszi a céltartalékképzést.
Ugyanakkor biztosítási intézkedéshez nem is kell bizonyítani azt, hogy bármi hiba, vagy szabálytalanság lenne, csak azt, hogy nem biztosított a követelés behajthatósága.

OK, de azt írja az elutasító véghzés, hogy a kettő között semmi összefüggés. (!!!)
Ez igaz lenne?
Te véleméyned?

(„"Céltartalék megképzett volta”", meg „"a későbbi kifizetés veszélyeztetettsége”" között van összefüggés? Ha igen, mi? Az triviális? Ha nem, miért nem? (Mármint, ha nincs összefüggés, akkor mi annak az oka, hogy a két fogalom 'nincs köszönőviszonyban'?)

(alábbi kérdés elsőfokú ítélet, és a másodfokú tárgyalás közti időre vonatkozik)

Az, hogy pl. nem biztosított a követelés behajthatósága, azt bizonyítja, vagy alátámasztja a céltartalék-képzés mellőzése szerinted?
(tegezésért bocs, de ugye mehet?)

Szerintem alátámasztja. Akkor nem támasztja alá, ha olyan mértékű eredménytartalék van, ami többszöröse a követelésnek, szerintem.

OK, de azt írja az elutasító véghzés, hogy a kettő között semmi összefüggés. (!!!)
Ez igaz lenne?
Te véleméyned?

(„"Céltartalék megképzett volta”", meg „"a későbbi kifizetés veszélyeztetettsége”" között van összefüggés? Ha igen, mi? Az triviális? Ha nem, miért nem? (Mármint, ha nincs összefüggés, akkor mi annak az oka, hogy a két fogalom 'nincs köszönőviszonyban'?)

Szóval ... indokolni mivel érdemes? (Hogy a döntéshozó is lássa, sőt ha eddig nem látta, hogy most meglássa az összefüggést?)

Pontosan ezért kell fellebbezni, mert ezt írta az elutasító végzés. Aztán másodfokon majd egy háromfős bírói tanács elgondolkodik rajta. Hidd el, egy olyan ügyben, amiről csak ennyit tudok, nem tudok többet mondani.

OK, meg persze köszi,

csak ... fura annyit írni egy fellebb-be, hogy ... az elsőfokon elbíróló szerintem téved, vagy tévesen értékeli a dógokat.

Azé köszi, mindenképp.

HA tudnád, hány ilyen fellebbezést írtam már. :)

Kettő kérédés:

IAS-37, meg ilyesmi (nemzetközi számviteli standardok) mennyit játszanak a dologban? Úgy értem, mennyiben hivatkozhatók, mint részletesebben szabályozo körülmények?

Könyvvizsgáló ludas-e a dologban, ha nincs céltartalék, s leokézta a beszámolót?

(és a harmadik, de tán legfontosabb:)
Ügyvédnek ! van-e legális jogi lehetősége arra, hogy egy első fokú hatályos ítélettel (ítéleti marasztalással) szemben olyan álláspont figyelembe vételét javasolja az ítéletben marasztalt cég vezetésének, hogy a hatályos, de még nem jogerős ítélet úgyis ("rossza",) meg van támadva fellebbezéssel, s ezért azt (az ítéleti marasztalást) ne vegyék figyelembe mint céltartalékképzendőségi alapot?

Teljesen mindegy az ideiglenes intézkedés szempontjából, hogy a könyvvizsgáló hibás-e. Annak eldöntése, hogy kell-e céltartalékot képezni, nem az ügyvéd feladata, az ügyvéd viszont saját szakmai álláspontját ismertetheti a könyvelővel. Más kérdés, hogy szerintem ilyenkor is kell céltartalékot képezni. Hivatkozási alap lehet a nk. számv. standard is.

De hát éppen a hazai szabályozásban is utalásszerűen felhívott nemzetközi számviteli standard idevágó része (IAS 37) mondja azt, hogy az adós cég jogi meglátásokra alapozott véleménye függvénye az, hogy mennyire ítéli úgy a helyzetet, hogy annak rendezése számára ~ anyagi javak kiáramlását ígényeli, és ez az a céges vélemény, amin (a számviteli standard szerint) alapulnia kell annak a döntésnek, hogy képeznek, vagy sem céltartalékot.
Ebben a véleményben viszont nagyon kérdéses az, hogy az ügyvéd jogi képviselővel eljáró cég (adós) tekintheti-e - a céltartalékképzési szempontból - az elsőfokú ítéletet olyannak, melynek jogerőre emelkedése valószínűtlen.
Ügyvéd(ség) szempontjából ez hogy fest?
Valamilyen - de legalább is a céltartalékképzési szükségesség szintjét elérő - mértékben nem kötelező az ügyvédnek elismerni az elsőfokú (de bármilyen hatályos) ügydöntő bírói döntést?
Hogy van ez?

Válaszaidat persze kösz.

Az ügyvédnek ebben a kérdésben elég nagy a szabadsága.