kft vezetője, mint alkalmazott

Tisztelt ObudaFan!

Önnnek szól elsősorben a kérdésem, mert úgy vettem észre NAGYON tájékozott minden jogi kérdésben és még sok ideje is van...

Szóval, ha egy kft.-ben tulajdonos vagyok fele részben, lehetek-e alkalmazottja a kft.-nek? Én vagyok az ügyvezető. A volt alkalmazott (jelenleg is tulajdonos, ő másik "fele rész") jobb ajánlatot kapott, kilépett. A kft-nek szakértők, tervezők alkalmi megbízással szerződéssel dolgoznak. A szeptemberi módosított Társasági törvényben vmit olvastam a lehetőségről, de az én végzettségem más irányú, lehet másként értelmeztem.

köszönettel...

„és még sok ideje is van...”

Ne túlozzunk.

Lehet.

Bocsánat, úgy gondoltam a jogi tanácsadásra, de nyilván ez passzió is....
A jogszabály a 2007. 09. 01. LXI. 35. §. (2). A GT. 22. §. (2) ???
A könyvelő tamáskodik. Az szja. miatt nem mindegy számomra.
Köszönettel!!!

Tulajdonképpen nincs szükség törvényi hivatkozásra, hiszen nincs olyan norma, amely tiltaná, hogy az ügyvezető munkaviszonyban lássa el a megbízatását.
A könyvelő meg könyveljen, ne adjon jogi szakvéleményt. Mi se szólunk bele a számlatükör kialakításába.

Szóval azt mondja a könyvelő iroda számfejtő? beosztottja, hogy a kft. ügyvezetői megbízásom nem munkaviszony, mert nincs más alkalmazott. Az ügyvzetés megbízás.
A cégbírósági végzés szerint: képviselet módja: önálló
társaság irányítása: jelentős befolyás
Képviselő: az ügyvezető

Erre mondta - helyesen - KBS, hogy a könyvelő ne jogászkodjon.

Lehet ügyvezető és ez tuti biztos. :)

Meggyőztem a könyvelőt!!!

Hurrá, köszönöm.

Na, azért nem csak a könyvelők tájékozatlanok:)

http://www.apeh.hu/…007/k18.html

Én úgy tudom, hogy az új Gt. szerint csak 75% alatti részesedés esetén lehet munkaviszonya.

Én meggyőzhető vagyok. Hozd a jogszabályhelyet, amelyből ez a korlát következik.

A link alatti oldal tartalmát 2007. márciusa óta nem frissítették. A munkaviszonyban ügyvezetősködés (ismét) lehetővé módosítás 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba.

Keresem én, de nem találom :(

Egyébként ez egy előadáson hangzott el...
Máshol meg azt olvasom, hogy munkaügyi ellenőrzésnél az ellenőr szerint 50%.

De a GT-ben én sem találtam erről semmit.

Tisztelt Jogvégzett Urak/Hölgyek?!

2007. 09. 01. hatálybalépés
2007. LXI. 35. § (2) GT. 22. § (2) vmi ilyesmi

ADÓNET.HU

Hírek, információk

GT. VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK - ISMÉT MUNKAVISZONYBAN
2007. november 12. 22:44 Forrás: ADÓnet

A módosítás következtében 2007. szeptember 1-jétől kezdődő hatállyal megszűnt tehát a társasági jogi jogviszony – mint a vezető tisztségviselő és a gazdasági társaság között e tisztségre tekintettel létrehozott, a megbízással tartalmilag azonos jogviszony – kizárólagossága és ismételten lehetséges a vezető tisztségviselői jogviszony munkaviszony keretében történő ellátása.

2007. szeptember 1-ején lépett hatályba a 2007. évi LXI. tv., amelynek módosító rendelkezései az alig egy esztendeje hatályba lépett, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. tv. (a továbbiakban: Cégtörvény) előírásainak csaknem egyharmadát érintették. A Cégtörvény módosításának a jogalkotó által hangsúlyozott célja egyfajta „gazdaságélénkítés” - a vállalkozások alapításának gyorsabbá, egyszerűbbé és nem utolsó sorban költségtakarékosabbá tétele révén.
A 2007. évi LXI. tv. által megfogalmazott módosítások – ugyancsak a deklarált jogalkotói cél irányába mutató módon – számos kapcsolódó törvényt is érintettek. Így módosultak a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. tv., az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv., a Polgári Törvénykönyv, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. és a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. (a továbbiakban: Gt.) egyes előírásai is.

A Cégtörvényhez hasonlóan alig egy esztendős Gt-t érintő módosítások körében találjuk meg a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőit érintő módosításokat.

Társasági jogi jogviszony vagy munkaviszony

„A vezető tisztségviselőt ezen minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre az e törvény szerinti társasági jogi jogviszony az irányadó azzal, hogy az így nem szabályozott kérdésekben a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Vezető tisztségviselő ezen megbízatását munkaviszonyban nem láthatja el” – rendelkezett 2006. július 1-ejétől 2007. augusztus 31-éig hatályos szövege szerint a Gt. 22.§ (2) bekezdése.

A Gt. 334.§ (1) bekezdése pedig a 2006. június 30-án fennállott vezető tisztségviselői munkaviszonyok tekintetében ezek megszűnéséig, de legfeljebb a vezető tisztségviselővé választástól számított öt évig átmenetileg megengedte az új előírásoktól való eltérést, azaz az említett munkaviszonyok fennmaradását.

2007. szeptember 1-ejétől kezdődő hatállyal a Gt. 22.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépett, és a 22.§ új (3) bekezdéssel egészült ki [egyidejűleg a (3)-(5) bekezdések sorszámozás (4)-(6) bekezdésre módosult]:
„(2) A vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre – a törvényben meghatározott eltérésekkel –

1. a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony) vagy
2. a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat

kell alkalmazni.
(3) A vezető tisztséget – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja.”

Értelemszerűen a jogalkotó hatályon kívül helyezte a vezető tisztségviselők 2006. június 30-án fennállott munkaviszonyaira vonatkozó átmeneti szabályt [Gt. 334.§ (1) bekezdése] is.

Miért történt a módosítás?

A Gt. 22.§ (2) és (3) bekezdésének jelzett módosításai eredetileg nem szerepeltek az igazságügyi és rendészeti miniszter által 2007. március 14–én az Országgyűlés elé beterjesztett T/2480 számú törvényjavaslatban, hanem négy kormánypárti képviselő 2007. május 14-én benyújtott módosító javaslatának (T/2480/49) elfogadását követően kerültek be a megszavazott törvényszövegbe. A módosítás előterjesztői szerint az új rendelkezések illeszkednek a törvényjavaslatnak a cégek adminisztratív terheinek csökkentését célzó egyéb célkitűzései körébe. (Mondván, hogy a módosítás feleslegessé teszi a cégek szerződéses állományának felülvizsgálatát és ezek módosítását.)

A képviselők módosító javaslatának indokolása szerint az eredeti Gt. helyes célkitűzése volt, hogy jogdogmatikai szinten rendezze a vezető tisztségviselők jogviszonyát/jogviszonyait.” A módosítás azonban” – folytatja az indokolás -, „amely kizárta a vezető tisztségviselői feladatok munkaviszonyban történő ellátásának lehetőségét, gyakorlati és jogalkalmazási problémához vezethet. Bár elfogadható, hogy a munkaviszony elemei részben nem egyeztethetőek össze a vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokkal, szükségtelennek látszik egy társaságon belül az ügyvezetési, és egyéb irányítási feladatot ellátók jogviszonyának mesterséges szétválasztása.”

Kell-e módosítani a társasági szerződést?

A módosítás következtében 2007. szeptember 1-jétől kezdődő hatállyal megszűnt tehát a társasági jogi jogviszony – mint a vezető tisztségviselő és a gazdasági társaság között e tisztségre tekintettel létrehozott, a megbízással tartalmilag azonos jogviszony – kizárólagossága és ismételten lehetséges a vezető tisztségviselői jogviszony munkaviszony keretében történő ellátása.

Különösen azoknak érdemes az új szabályozásra odafigyelniük, akik a 2006. július 1-ejétől 2007. augusztus 31-ig terjedő időszakban hatályban volt kógens szabályozás alapján – társasági jogi jogviszonyban – lettek vezető tisztségviselők. 2007. szeptember 1-eje óta ők is jogosultak e tisztségükre munkaviszonyt létesíteni a gazdasági társasággal. Fő szabályként ehhez szükségtelen a társasági szerződés módosítása. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor a vezető tisztséget az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja látja el munkaviszony keretében. A jogalkotó ezekben az esetekben a munkaviszony létesítéséhez kötelező feltételként írja elő a társasági szerződés (alapító okirat) megfelelő módosítását is. Tehát a társasági szerződés (alapító okirat) ezekben az esetekben is rendelkezhet a vezető tisztségviselők e minőségében fennálló munkaviszonyáról!

Következmények

Megállapítható, hogy a vezető tisztségviselők jogviszonyának megválasztása tekintetében a jogalkotó a döntést rábízta az alapítókra, és csak kisegítő jelleggel – eltérő alapítói szabályozás hiányában -, és csak a fentebb említett esetekben zárja ki munkaviszony létesítését.

Előbbiekre figyelemmel valószínűleg felülvizsgálatra szorul a betéti társaságnak az üzletvezetésre egyedül jogosult egyedüli beltagjával való munkaviszony kizártságáról szóló polgári jogegységi határozat, illetve az állami adóhatóságnak az egyes gazdasági társaságok tagjainak a társasággal létesített jogviszonyával kapcsolatos szakmai álláspontja.

A vezető tisztségviselők társadalombiztosítási megítélése szempontjából változatlanul lényegesek a Gt. azon előírásai, amelyek szerint

• „… ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe.”[Gt. 21.§ (1) bekezdése] Tehát nem azonosítható az ügyvezetés és a napi operatív irányítás.
• „Nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása, valamint a munkaviszonyban, illetve polgári jogi szerződés alapján történő munkavégzés.”[Gt. 91.§ (2) bekezdése a közkereseti társaság és a betéti társaság tekintetében]
• „A társaság tagjai törzsbetétjük szolgáltatásán kívül egyéb vagyoni értékű szolgáltatás (a továbbiakban: mellékszolgáltatás) teljesítésére is kötelezettséget vállalhatnak. A tagok által - nem választott tisztségviselőként - végzett személyes munkavégzés is mellékszolgáltatásnak minősülhet, ha nem munkaviszonyon vagy polgári jogi jogviszonyon alapul. A mellékszolgáltatás teljesítésének feltételeit a társasági szerződésben kell szabályozni.” [Gt. (119. § (1) bekezdése a korlátolt felelősségű társaság tekintetében]

A személyes közreműködésre vonatkozóan ismertetett rendelkezésekből következik, hogy
 a vezető tisztség ellátása nem tekinthető személyes közreműködésnek, mivel
 a személyes közreműködés a társaság tevékenységében – nem munkaviszonyban és nem polgári jogi szerződés (tipikusan megbízás) alapján – való közreműködést jelent, és
 a vezető tisztségviselő e jogviszonyával összefüggésben társadalombiztosítási szempontból nem ragadható meg a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. tv. (a továbbiakban: Tbj.) 4.§ d) pontjának 1. alpontja szerinti ú.n. tagi jogviszony, ugyanakkor nem kizárt, hogy a társaságban tag vezető tisztségviselő a társaság tevékenységében tagi jogviszonyban (társas vállalkozóként) személyesen is közreműködjön, illetve a társasággal egyéb – biztosítási kötelezettséget keletkeztető - jogviszonyt létesítsen továbbá,
 a vezető tisztségviselő e jogviszonya (amelyet munkaviszony, illetve társasági jogi (megbízási) jogviszony keretei között végez) nem lehet kiegészítő tevékenységű, mivel az csak a tagi jogviszonyhoz kötődik [Tbj. 4.§ 1. pontjának e) alpontja].

Említést érdemel még az is, hogy a vezető tisztségviselők számára a jogalkotó által ismételten biztosított munkaviszony-létesítési lehetőség azok számára is jelentősséggel bír, akik a csak munkaviszony alapján igénybe vehető korengedményes nyugdíjazás lehetőségével kívánnak élni.

Székesfehérvár, 2007. november 12.

Dr. Kiss Sándor

© ADÓNET.HU Kft. 2006 - Minden jog fenntartva.

• a vezető tisztség ellátása nem tekinthető személyes közreműködésnek"

:) ?

Így van. Nem az. Ez szó szerinti idézet a Gt-ből.

Mi a definiciója a személyes közreműködésnek és az ügyvezetésnek?
köszi..

Ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe.

Köszönöm!
És a személyes közreműködés, amit az "alattam levők" taglalnak?

Az nincs definiálva jogszabályban.

Személyes közreműködés minden más, ami nem képviselettel, ügyvezetéssel kapcsolatos feladat.