Sziasztok!
Egy ismerősőm azt állítja, hogy Bt üzletvezetője nem lehet megbízásos jogviszonyban, díjazás nélkül.
Nekünk viszont az van a társasági szerződésben.
Nincs személyes közreműködés, üzletvezetés megbízással díjazás nélkül.
Véleménye szerint az üzletvezető választott képviselő, ezért nem jó a megbízás, mindenképp személyes közreműködés kell.
Az üzletvezetési, képviseleti feladatok ellátása az új GT. alapján (hatályos 2007.09.01-től) nem minősül személyes közreműködésnek.
A feladatok ellátása végezhető
Az érvelése logikailag is hibás, a premisszák és a konklúzió között nincs semmiféle összefüggés.
Pl.: "A tigris négy lábú állat - tehát nem ehet füvet."
Köszi!
Kedves fórumozók!
Kérdésem lenne...
Adott egy Bt.(egy beltag, egy kültag). A beltag lehet-e a bt. alkalmazottja? (eddig így volt) A könyvelőm szerint már nem, mert tulajdonnal rendelkezem a cégben. Ami azért is kellemetlen mert így elvileg nem kaphatok adómentes élelmiszerjegyet stb.
Válaszokat előre is köszönöm.
Nem ezért, de nem lehet.
Kedves ObudaFan!
Kifejtenéd kicsit bővebben, ha ráérsz?
Esetleg hogyan lehet megoldani? Társ.szerz. módosítás?
Az ADÓ-TB KALAUZ 2008/2 számában találtam idevonatkozó információt mégsem teljesen világos.
..."A vezető tisztséget- ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik- nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésére egyedül jogosult tagja"...
...."A fő szabály alól kivételt jelentenek azok az esetek, amikor a vezető tisztséget az egyszeélyes gazdasági társaság tagja, ill. a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésére egyedül jogosult tagja látja el munkaviszony keretében. A jogalkotó ezekben az esetekben a munkaviszony létesítéséhez kötelező feltételként szabja meg a társasági szerződés (alapító okirat) megfelelő módosítását is. Fontos, hogy a társasági szerződés (alapító okirat) ezekben az esetekben is rendelkezhet a vezető tisztségviselők e minőségben fennáló munkaviszonyáról"...
Most már jó lenne egy "megmondó ember" aki megmondja a frankót:)
3/2003. Polgári jogegységi határozat
munkaviszony létesítésének lehetőségéről a betéti társaságnak az üzletvezetésre egyedül jogosult egyedüli beltagjával
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának jogegységi tanácsa a Polgári Kollégium vezetője által indítványozott jogegységi eljárásban meghozta a következő
jogegységi határozatot:
Betéti társaság nem létesíthet munkaviszonyt az üzletvezetésre egyedül jogosult egyedüli beltagjával.
INDOKOLÁS
I.
A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának vezetője a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bszi.) 1. § (1) bekezdésének a) pontjában írt jogkörében a Bszi. 29. § (1) bekezdés a) pontja alapján az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében jogegységi eljárás lefolytatására, és annak eredményeként jogegységi határozat meghozatalára tett indítványt abban a kérdésben, hogy a betéti társaság az üzletvezetésre jogosult, egyedüli természetes személy beltagjával létesíthet-e munkaviszonyt.
Az indítványozó a jogegységi határozat meghozatalának szükségességét azzal indokolta, hogy a betéti társaság társadalombiztosítási jogszabályban előírt járulékfizetési és bevallási kötelezettségével összefüggő ügyekben a Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében kifejtette, hogy a betéti társaság - minthogy saját cégneve alatt jogokat szerezhet, és kötelezettséget vállalhat, a tagjaitól elkülönülten jogképes - a társaság bel- és kültagjaival munkaviszonyt létesíthet.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság, egy a Fővárosi Bíróság által helybenhagyott, hasonló tárgyú ítéletében - a Legfelsőbb Bíróság korábban hozott eseti döntéseiben kifejtett jogi álláspontjára is hivatkozva - úgy foglalt állást, hogy nincs akadálya a betéti társaság és beltagja között munkaviszony létesítésének akkor sem, ha a társaságnak egyetlen beltagja van.
Felülvizsgálati kérelem folytán a Legfelsőbb Bíróság ügyben eljáró tanácsának a korábbi eseti döntésektől részben eltérő álláspontja szerint, a munkaviszony létesítésének munkajogi feltételei, betéti társaság egyetlen természetes személy beltagja esetében, nem állanak fenn. Az üzletvezetésre és ennek keretében a munkáltatói jogok gyakorlására egyedül jogosult személynek és a munkavállaló személyének az egybeesése kizárja a munkaviszonyra jellemző alá-, fölérendeltség érvényesülését.
II.
A Bszi. 30. § (2) bekezdése alapján hét tagból álló jogegységi tanács nem nyilvános ülésén a legfőbb ügyész képviselője felszólalásában kifejtette, hogy a betéti társaság üzletvezetésre jogosult egyedüli beltagjával nem létesíthető munkaviszony, ha a munkáltatói jogkört az üzletvezető gyakorolja. Ebben az esetben ugyanis, a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy és a munkavállaló személye egybeesik. Nincs akadálya azonban az üzletvezetésre jogosult egyedüli beltag és a betéti társaság közötti munkaviszony létesítésének, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a tagok gyűlése vagy a taggyűlés. A munkáltatói jogkör gyakorlója és a munkavállaló személye ebben az esetben ugyanis különválik.
III.
A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 102. §-a szerint a kültag a társaság üzletvezetésére és képviseletére - a Gt. 103. § (1) bekezdése szerinti esetet kivéve - nem jogosult. A tagok gyűlése (taggyűlés) tevékenységében azonban a kültag is részt vesz.
Ebből következik, hogy ha a betéti társaságnak kizárólag egy beltagja van és nincs vele azonos módon felelős kültagja, akkor a Gt. 101. § (3) bekezdésének a közkereseti társaságra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazását előíró rendelkezése értelmében az üzletvezetésre egyedül e beltag jogosult.
A Gt. 21. § (2) bekezdése szerint a betéti társaság üzletvezetésre jogosult tagja vezető tisztségviselő, aki a Gt. 28. § (1) bekezdése alapján - ha a társasági szerződés ettől eltérően nem rendelkezik - a társaság munkavállalóival szemben gyakorolja a munkáltatói jogokat.
A munkaviszony kétoldalú, széles körű utasítási jogot, alá-, fölérendeltségi kapcsolatot magában foglaló jogviszony. A munkaviszony létesítésének nemcsak az az előfeltétele, hogy a munkáltató és a munkavállaló személye elkülönüljön, hanem az is, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója és a munkavállaló személye se essen egybe. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlójának a személye nem különül el a munkavállaló személyétől, fogalmilag kizárt munkaviszony létesítése.
Ezért a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult egyetlen természetes személy beltagja - a munkáltatói jogkört főszabályként gyakorló személy - munkavállalóként annak ellenére nem kerülhet munkaviszonyba a betéti társasággal, hogy az nem vitásan önálló jogalany és így munkáltatói jogalanyisággal is rendelkezik.
A jogegységi tanács azt is vizsgálta, hogy akkor is fennáll-e az üzletvezetésre jogosult egyedüli természetes személy beltag és a társaság közötti munkaviszony létrejöttének a jogi akadálya, ha a már említett Gt. 28. § (1) bekezdésében foglalt diszpozitív szabályozásra tekintettel a társasági szerződés a munkáltatói jogkör gyakorlását a betéti társaságnál működő tagok gyűlésére vagy taggyűlésre ruházza.
A kérdés eldöntéséhez a tagok gyűlésére, illetve a taggyűlésre irányadó szabályok elemzése szükséges.
A Gt. 101. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó Gt. 89. § (1) bekezdése szerint a betéti társaság legfőbb szerve, a tagok gyűlése, amelynek tevékenységében valamennyi tag (beltag és kültag egyaránt) részt vesz. A társasági szerződés az összehívás és a határozathozatal rendjének megállapítása mellett rendelkezhet akként, hogy a tagok gyűlése helyett legfőbb szervként taggyűlés működik.
A Gt. 89. § (3) bekezdése értelmében a határozathozatal során valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van, kivéve ha a társasági szerződés ettől eltérően rendelkezik. Legalább egy szavazat azonban minden tagot megillet. A Gt. 89. § (4) bekezdése értelmében a tagok gyűlése, és a taggyűlés is a leadható összes szavazatszámhoz viszonyítva számított egyszerű szótöbbséggel határoz, kivéve azokat a kérdéseket, amelyek esetében a Gt. vagy a társasági szerződés 3/4-es szótöbbséget vagy egyhangúságot ír elő.
A korlátolt felelősségű társaságnál és a betéti társaságnál működő taggyűlés között alapvető különbség tehát az, hogy ez utóbbinál a szótöbbség a leadható összes szavazathoz és nem a jelenlévők szavazataihoz viszonyul. Betéti társaságnál ezért sem a tagok gyűlése, sem a formalizáltan működő taggyűlés nem tekinthető a tagok személyétől elkülönült társasági szervnek. Ez okból a munkaviszony létrejöttének az a feltétele, hogy a munkáltató és a munkavállaló személyének elkülönülésén túl, a munkáltatói jogkör gyakorlójának és a munkavállalónak a személye se essék egybe, nem valósulhat meg.
Ebből következően a munkáltatói jogkörnek a tagok gyűlésére, illetve a taggyűlésre történő átruházása esetén sem létesíthet egymással munkaviszonyt a betéti társaság és az üzletvezetésre egyedül jogosult egyedüli természetes személy beltagja.
A kifejtett indokok alapján a jogegységi tanács a Bszi. 27. §-ában, 29. § (1) bekezdésének a) pontjában és 32. § (4) bekezdésében foglaltak alapján, a rendelkező rész szerint határozott.
Budapest, 2003. június 24.
Felhívnám tanult kollégám figyelmét, hogy ezen jogegységi határozat még a régi Gt. alapján született. A főbb érvei azóta nem állnak meg. Így a törvény megengedi, hogy a társasági szerződés úgy rendelkezzen, hogy az egyetlen beltag munkaviszonyban lássa el az üzletvezetést, és a kültagot is fel lehet ruházni az üzletvezetés, sőt a törvényes képviselet jogával.
Egyébiránt ugyanezzel az érveléssel a kft-tag ügyvezető munakviszonyát is ki lehetne zárni.
Persze, csak ez a jogegységi meg még hatályos. Hogy ennek egyrészt az az oka, hogy az LB nem reagál túl gyorsan, másrészt az, hogy nincs olyan mechanizmus, ami a jogszabály lényeges változása esetére automatikusan eredményezné a jogegységik hatálytalanságát, az más kérdés. Szóval most van egy Gt. 22. § (3) , amit alaposan lehet úgy értelmezni, hogy lehetne munkaviszony, ha a tsz. így remdelkezik, meg van egy hatályos jogegységi, ami ezt kategorikusan kizárja, annak ellenére, hogy nem most volt jogszabályváltozás.
Valóban.
A kérdés az, hogy ki emelhet kifogást az ellen, hogy az egyedüli beltag munkaviszonyban álljon. A társasági szerződés ezt lehetővé tevő rendelkezését nyilván nem dobhatja vissza a cégbíróság - hiszen a Gt. expressis verbis megengedi, hogy az ilyen szabályozást.
Ami pedig a továbbiakat illeti, az üzletvezetésre feljogosított személy neve, lakóhelye a cégadat - hogy munkaviszonyban áll-e vagy megbízásos (társasági jogi) jogviszonyban, nem. Ezt tehár be sem kell jelenteni.
Ha nincs bejelentve, a cégbíróság nem értesül róla, nem emelhet kifogást sem.
De akkor ki fog? A TB?
Kifogást legfőképp az APEH emelne egy ellenőrzés során, mert a munkaviszonynál jár az adójóváírás, és ahogy a kérdésben is elhangzott bizonyos adómentes juttatások csak munkaviszony esetén járnak. Megoldás: társasági szerződésbe kerüljön be, hogy a beltag az üzletvezetést ingyen és bérmentve csinálja, amúgy a cég tevékenységében pedig .... munkakörben munkaviszonyt létesít.
Szerintem tiszta helyzetet csak a jogegységi hatályon kívül helyezése jelentene. Mert addig, ugye a cégbíró mondhatja azt, hogy a jogegységi kötelező ránézve, és az ilyen társasági szerződés alapján a cég bejegyzését megtagadja. Másrészről a Ctv. is kötelező ránézve, az alapján meg nem tagadhatja meg.
„amúgy a cég tevékenységében pedig .... munkakörben munkaviszonyt létesít”
Ne ez az, amiről viszont a Ctv. egyáltalán nem rendelkezik, a jogegységi viszont tiltotta ezt is. Erre az esetre meg lehet akkor olyan értelmezés, hogy ez most is tilos.
:)
Igen, például szerintem sem megengedett, a hatályos jogszabályok szerint sem.
Szerintem sem megengedett, de a helyzet elég kaotikus ahhoz, hogy ilyen kategorikus kijelentést tegyek, hogy „a hatályos jogszabályok szerint sem.”
Azért is aggályos adójogi szempontból, mert a szinleltség élből megállapítható, mert hiányzik az alá-fölé rendeltség. gyedüli beltag ugyan kinek lenne alárendelve?
Aggályos, és ebből a szempontból az LB okosabb volt, mint a jogalkotó. (Bár egyedüli beltag alá lehet rendelve a kültagnak az új Gt. szerint, ha a társasági sz. lehetővé teszi, hogy a kültag legyen az üzletvezető.) De hát mostmár az LB-nek kell enhednie, és módosítan, vagy hatályon kívül helyezni a jeh-t.
Uraim!
Akkor összefoglalva, társasági szerződés módosításával -esetleg beltag kültaggá (és viszont) változtatásával- megoldható a helyzet?
A kültag lehet munkaviszonyban???
Nagyon zavaros a jog :O
Összefoglalva:
Ha a Bt. beltagja csak az üzletvezetési, képviseleti feladatokat látja el, azt 2007.09.01-től munkaviszonyban is elláthatja, ha a TSZ úgy rendelkezik.
De ha személyesen közreműködik, akkor mv. és mb. is kizárva, csak társas vállalkozóként végezheti a tevékenységet.
Egyszemélyes Kft.-nél ugyanez.
Úgy érzem, ez nagyon homályos. Hisz akár képviseletet, akár szem. közreműködést lát el, a munkáltató személye mindkét esetben saját maga. Nem?
1997. évi LXXX. tv. (Tbj.)
4.§
1. bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat.
1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közhasznú társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),
Dr.Attika:
„Azért is aggályos adójogi szempontból, mert a szinleltség élből megállapítható, mert hiányzik az alá-fölé rendeltség. gyedüli beltag ugyan kinek lenne alárendelve?”
Ez melyik tv.-ben van szabályozva?
és a kültag???
Kültag?
Ennek magyarázata egy hosszabb jogi fejtegetésben érthető meg. nem hiszem, hogy erre valaki is vállalkozna egy fórumon, mégha a fórum jogi fórum is.
Nem a kültag definiálására gondoltam...
Csak arra hogy a kültag lehet-e alkalmazottja a bt.-nek.
Bár még a másik sem egyértelmű.
Várjuk a további információkat.