Köszönöm Nandy.Igen a cég működik, és van bevétele, ergo valaki dolgozik a cégben.Ez pedig a beltag.Éppen ezért javasolta a könyvelő, hogy a beltagot jelentsük be 4 órára, mondjuk havi 10.000 Ft bérrel.Én nem tudom, hogy ez mennyire célszerű, hiszen már nyugdíjas, és a céget annak reményében alapította, hogy majd a nyereségből osztalék formájában részesül.Ha kieg. tevékenységet folytató társas vállakozónak minősül, és ezért nem kap semmilyen díjazást, akkor az EHO, és az eü.járulék megfizetésével az adóhatóság felé ez így rendezett lenne?Esetleg megoldás még a megbízási szerződés is?Gondolom, hogy ebben az esetben nagyon pontosan le kell írni a megbízás konkrét tartalmát.Továbbra is kérdés azonban számomra, hogy ki bízhatja meg feladattal a beltagot, ha ő egyedül jogosult az üzletvezetésre és a képviseletre.
Bt üzletvezetés megbízással
- 1
- 2
Annyi megjegyzésem lenne még, hogy ha munkaviszonyos a tag, akkor nem lehet szó "jelképes" díjazásról. A minimálbérnek megfelelő összeget ki kell fizetni, ha részmunkaidős, akkor azzal arányosan.
Megbízási díjnál pedig ha nem éri el a jövedelem a minimálbér 30%-át (=jelképes), akkor meg kell fizetni a 4.500,-Ft+1.950,-Ft-ot havonta.
Ha a cég működik (tevékenységet folytat, van bevétele), az azt jelenti, hogy valaki dolgozik a cégben. A jogviszony már más kérdés.
Azt írod, hogy a nyugdíjas beltag végzi a munkát, tehát személyesen közreműködik (nem csak az üzletvezetési feladatokat látja el). A személyes közreműködés több jogviszonyban történhet: munkaszerződés alapján, megbízás alapján, vagy társas vállalkozóként.
Biztosított akkor lesz, ha munkaviszonyban áll (a munkaidő nem számít), vagy ha a megbízási jv-ból származó jövedelme eléri a minimálbér 30%-át, vagy társas vállalkozóként a minimálbér utáni járulékokat megfizeti.
Ha nincs sem munkaviszony, sem megbízási jogviszony, akkor kieg. tev. folytató társas vállakozónak minősül, és ha ezért külön díjazásban nem részesül, akkor a cég köteles utána fizetni a havi 4.500,-Ft eü. szolg. járulékot és a 1.950,-Ft EHO-t.
Ugyanez a helyzet akkor is, ha a megbízásból származó jövedelme nem éri el a minimálbér 30%-át.
Köszönöm a gyors választ.A könyvelő szerint be kellene jelenteni a beltagot 4 órás munkaviszonyban, valami jelképes díjazással.Ez nem jelentene a cégnek problémát, csak ugye akkor ő lenne a munkavállaló és a foglalkoztató is egy személyben, ez pedig eléggé aggályosnak tűnik.Nem ragaszkodnánk a foglalkoztatáshoz, hiszen a beltag saját magának dolgozik, de egy esetleges ellenőrzésnél sem szeretnénk elvérezni.Röviden:fizetünk járulékokat, mindent, ha szükséges, de nehogy éppen a jó szándékon bukjunk el. Vagyis, hogy bejelentjük munkaviszonyra a beltagot, és éppen erre mozdul rá az ellenőrzésre jogosult hatóság.
P.s.: valahol olvastam, hogy a bt-nek nem kötelező bárkit is foglalkoztatnia. Jellemzően a tagok végzik a tevékenységet, hasznuk pedig az osztalékból származik.Ez így van?
Hogy kell-e módosítani a társasági szerződést, az attól függ, hogy a könyvelő milyen módon látná jónak bejelenteni. Ha munkaviszonyban, akkor nem kell társasági szerződést módosítani, ha személyes közremműködéssel , akkor kellene.
Tisztelt Fórumozók,
Az alábbi kérdésben szeretnék véleményt kérni. Adott egy betéti társaság, ahol mind a bel-, mind a kültag saját jogon nyugdíjas.Egyszerűsített cégeljárásban történt a cégalapítás.A cég üzletvezetésére illetve képviseletére a beltag jogosult csak.Bejelentett munkavállaló nincs.A cégnek vannak olyan munkái, ahol a beltag tényleges tevékenységet végez, ami nem az üzletvezetés kategóriájába esik.Például akkreditációs anyagok kidolgozása, tanulmányok készítése, stb.A valóságban a cégben a beltag dolgozik egyedül.A könyvelő véleménye szerint az adóhatóság felé be kellene jelenteni a beltagot valamilyen formában ( esetleg 4 órában, minimális díjazással), hiszen tényleges munkát végez, és járuléko(ka)t kellene fizetni utána.Minden felellhető hozzászólást elolvastam, de nem vagyok erről meggyőződve.Ha ez a törvényes út, akkor természetesen ezt választanánk, de ha nem ez az, arról szeretnék tudni.Ezzel a kérdéssel természetesen nem az ügyvédi díjat szeretnénk megtakarítani, ha valamilyen szerződésben kell ezt a helyzetet rendezni, jogász segítségét fogjuk igénybe venni.
P.s.:Bocsánat, ha lerágott a csont!
Köszönöm mindenkinek.
Üdv.
A PJE pontosan így szól:
„Betéti társaság nem létesíthet munkaviszonyt az üzletvezetésre egyedül jogosult egyedüli beltagjával.”
Ha a tsz a kültagot is feljogosítja ügyvezetésre, akkor a beltag már nem lesz üzletvezetésre egyedül jogosult, így rá nem vonatkozik a PJE, és az abban foglalt tilalom.
szvsz
Goodwitch
Az LB gyakorlata az, hogy a jogszabályváltozás folytán meghaladottá volt jogegységi határozatokat jogegységi határozattal hatályon kívül kell helyezni. Az említett határozat esetében ez még nem történt meg.
Az a jogegységi határozat (3./2003. PJE) a régi Gt.-n alapul. Az új Gt. szabályai szerint azonban a társasági szerződés rendelkezhet eltérően is attól, hogy az ügyvezetésre kizárólag a beltag jogosult. Ha tehát a társasági szerződés a kültagot is feljogosítja képviseletre, és ezzel az ügyvezetésre, akkor kijelölhető ő a munkáltatói jogok gyakorlójának.
Így elhárul az akadálya annak, hogy az egyedüli beltag munkaszerződést kössön a Bt.-vel.
Szvsz./
Goodwitch
Köszi a válaszokat, de akkor most lehet, vagy nem? :-)
Viszont éppen a nem a vezetéssel kapcsolatos feladatok tekintetében egyáltalán nem biztos, hogy ez lehetséges, mert még mindig van olyan hatályos jogegységi határozat, ami ezt tiltja.
Az üzletvezetést is elláthatja munkaviszonyban, ha a társasági szerződés megengedi neki.
Sziasztok.
Olyan Bt-ben, ahol a beltag és kültag 50-50%-ban tulajdonos, a beltag most akkor lehet munkaviszonyban a bt-ben, ha a munkaviszony keretein belül meghatározott munkakört lát el (nem a vezetéssel járó feladatokat)?
Köszi
Tisztelt Dr.Attika!
Nem szándékoztam, cinikusan köszönötet nyilvánítani.
Teljesen öszintén köszöntem meg a hozzászólásokat! Ha valakit ezzel megbántottam akkor ÉN KÉREK ELNÉZÉST!
A felvetett kérdés pedik igencsak sok embert érdekelhet.... csak az én ismerőseim közül vagy 5-en nézték a fórum hozzászólásait.
További szép napot mindenkinek!
Leon75!
Nem kell ilyen cinikus köszönet nyilvánítás. Ez nem egy állami forrásból támogatott jogi portál. Itt jogászok segítenek olyan embereknek, aki vagy nem tudják megfizetni az ügyvédi tanácsadási díjat vagy még azt sem tudják, hogy melyik ügyvédhez forduljanak. Egy gazdasági társaságot- köztük a betéti társaságot is- ügyvédi segedelemmel lehetett megalapítani. Miért nem az alapítást végző ügyvédhez fordul? Valószínűleg, mert az pénzbe kerül. Ez meg nem.
„Úgy érzem, ez nagyon homályos. Hisz akár képviseletet, akár szem. közreműködést lát el, a munkáltató személye mindkét esetben saját maga. Nem?”
Azért a munkaviszony egy speciális dolog, szoros alá-fölérendeltséggel. Más kérdés, hogy a munkáltatói jogok gyakorlója vez. tisztsv. esetén a legfőbb szerv.
Köszönet tisztelt Kovács_Béla_Sándor!
Én sem a kültag fogalommeghatározására gondoltam .
Lehet.
Nem a kültag definiálására gondoltam...
Csak arra hogy a kültag lehet-e alkalmazottja a bt.-nek.
Bár még a másik sem egyértelmű.
Várjuk a további információkat.
Kültag?
Ennek magyarázata egy hosszabb jogi fejtegetésben érthető meg. nem hiszem, hogy erre valaki is vállalkozna egy fórumon, mégha a fórum jogi fórum is.
és a kültag???
Dr.Attika:
„Azért is aggályos adójogi szempontból, mert a szinleltség élből megállapítható, mert hiányzik az alá-fölé rendeltség. gyedüli beltag ugyan kinek lenne alárendelve?”
Ez melyik tv.-ben van szabályozva?
1997. évi LXXX. tv. (Tbj.)
4.§
- Foglalkoztató:
1. bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat.
- Társas vállalkozó:
1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közhasznú társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),
- Foglalkoztatott: aki nem minősül egyéni, illetve társas vállalkozónak és foglalkoztatója biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatja.
- 1
- 2