Bt üzletvezetés megbízással

Összefoglalva:
Ha a Bt. beltagja csak az üzletvezetési, képviseleti feladatokat látja el, azt 2007.09.01-től munkaviszonyban is elláthatja, ha a TSZ úgy rendelkezik.
De ha személyesen közreműködik, akkor mv. és mb. is kizárva, csak társas vállalkozóként végezheti a tevékenységet.

Egyszemélyes Kft.-nél ugyanez.

Úgy érzem, ez nagyon homályos. Hisz akár képviseletet, akár szem. közreműködést lát el, a munkáltató személye mindkét esetben saját maga. Nem?

Uraim!

Akkor összefoglalva, társasági szerződés módosításával -esetleg beltag kültaggá (és viszont) változtatásával- megoldható a helyzet?
A kültag lehet munkaviszonyban???
Nagyon zavaros a jog :O

Aggályos, és ebből a szempontból az LB okosabb volt, mint a jogalkotó. (Bár egyedüli beltag alá lehet rendelve a kültagnak az új Gt. szerint, ha a társasági sz. lehetővé teszi, hogy a kültag legyen az üzletvezető.) De hát mostmár az LB-nek kell enhednie, és módosítan, vagy hatályon kívül helyezni a jeh-t.

Azért is aggályos adójogi szempontból, mert a szinleltség élből megállapítható, mert hiányzik az alá-fölé rendeltség. gyedüli beltag ugyan kinek lenne alárendelve?

Szerintem sem megengedett, de a helyzet elég kaotikus ahhoz, hogy ilyen kategorikus kijelentést tegyek, hogy „a hatályos jogszabályok szerint sem.”

:)
Igen, például szerintem sem megengedett, a hatályos jogszabályok szerint sem.

„amúgy a cég tevékenységében pedig .... munkakörben munkaviszonyt létesít”

Ne ez az, amiről viszont a Ctv. egyáltalán nem rendelkezik, a jogegységi viszont tiltotta ezt is. Erre az esetre meg lehet akkor olyan értelmezés, hogy ez most is tilos.

Szerintem tiszta helyzetet csak a jogegységi hatályon kívül helyezése jelentene. Mert addig, ugye a cégbíró mondhatja azt, hogy a jogegységi kötelező ránézve, és az ilyen társasági szerződés alapján a cég bejegyzését megtagadja. Másrészről a Ctv. is kötelező ránézve, az alapján meg nem tagadhatja meg.

Kifogást legfőképp az APEH emelne egy ellenőrzés során, mert a munkaviszonynál jár az adójóváírás, és ahogy a kérdésben is elhangzott bizonyos adómentes juttatások csak munkaviszony esetén járnak. Megoldás: társasági szerződésbe kerüljön be, hogy a beltag az üzletvezetést ingyen és bérmentve csinálja, amúgy a cég tevékenységében pedig .... munkakörben munkaviszonyt létesít.

Valóban.
A kérdés az, hogy ki emelhet kifogást az ellen, hogy az egyedüli beltag munkaviszonyban álljon. A társasági szerződés ezt lehetővé tevő rendelkezését nyilván nem dobhatja vissza a cégbíróság - hiszen a Gt. expressis verbis megengedi, hogy az ilyen szabályozást.
Ami pedig a továbbiakat illeti, az üzletvezetésre feljogosított személy neve, lakóhelye a cégadat - hogy munkaviszonyban áll-e vagy megbízásos (társasági jogi) jogviszonyban, nem. Ezt tehár be sem kell jelenteni.
Ha nincs bejelentve, a cégbíróság nem értesül róla, nem emelhet kifogást sem.
De akkor ki fog? A TB?

Persze, csak ez a jogegységi meg még hatályos. Hogy ennek egyrészt az az oka, hogy az LB nem reagál túl gyorsan, másrészt az, hogy nincs olyan mechanizmus, ami a jogszabály lényeges változása esetére automatikusan eredményezné a jogegységik hatálytalanságát, az más kérdés. Szóval most van egy Gt. 22. § (3) , amit alaposan lehet úgy értelmezni, hogy lehetne munkaviszony, ha a tsz. így remdelkezik, meg van egy hatályos jogegységi, ami ezt kategorikusan kizárja, annak ellenére, hogy nem most volt jogszabályváltozás.

Felhívnám tanult kollégám figyelmét, hogy ezen jogegységi határozat még a régi Gt. alapján született. A főbb érvei azóta nem állnak meg. Így a törvény megengedi, hogy a társasági szerződés úgy rendelkezzen, hogy az egyetlen beltag munkaviszonyban lássa el az üzletvezetést, és a kültagot is fel lehet ruházni az üzletvezetés, sőt a törvényes képviselet jogával.

Egyébiránt ugyanezzel az érveléssel a kft-tag ügyvezető munakviszonyát is ki lehetne zárni.

3/2003. Polgári jogegységi határozat
munkaviszony létesítésének lehetőségéről a betéti társaságnak az üzletvezetésre egyedül jogosult egyedüli beltagjával
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának jogegységi tanácsa a Polgári Kollégium vezetője által indítványozott jogegységi eljárásban meghozta a következő
jogegységi határozatot:
Betéti társaság nem létesíthet munkaviszonyt az üzletvezetésre egyedül jogosult egyedüli beltagjával.

INDOKOLÁS
I.
A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának vezetője a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bszi.) 1. § (1) bekezdésének a) pontjában írt jogkörében a Bszi. 29. § (1) bekezdés a) pontja alapján az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében jogegységi eljárás lefolytatására, és annak eredményeként jogegységi határozat meghozatalára tett indítványt abban a kérdésben, hogy a betéti társaság az üzletvezetésre jogosult, egyedüli természetes személy beltagjával létesíthet-e munkaviszonyt.
Az indítványozó a jogegységi határozat meghozatalának szükségességét azzal indokolta, hogy a betéti társaság társadalombiztosítási jogszabályban előírt járulékfizetési és bevallási kötelezettségével összefüggő ügyekben a Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében kifejtette, hogy a betéti társaság - minthogy saját cégneve alatt jogokat szerezhet, és kötelezettséget vállalhat, a tagjaitól elkülönülten jogképes - a társaság bel- és kültagjaival munkaviszonyt létesíthet.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság, egy a Fővárosi Bíróság által helybenhagyott, hasonló tárgyú ítéletében - a Legfelsőbb Bíróság korábban hozott eseti döntéseiben kifejtett jogi álláspontjára is hivatkozva - úgy foglalt állást, hogy nincs akadálya a betéti társaság és beltagja között munkaviszony létesítésének akkor sem, ha a társaságnak egyetlen beltagja van.
Felülvizsgálati kérelem folytán a Legfelsőbb Bíróság ügyben eljáró tanácsának a korábbi eseti döntésektől részben eltérő álláspontja szerint, a munkaviszony létesítésének munkajogi feltételei, betéti társaság egyetlen természetes személy beltagja esetében, nem állanak fenn. Az üzletvezetésre és ennek keretében a munkáltatói jogok gyakorlására egyedül jogosult személynek és a munkavállaló személyének az egybeesése kizárja a munkaviszonyra jellemző alá-, fölérendeltség érvényesülését.
II.
A Bszi. 30. § (2) bekezdése alapján hét tagból álló jogegységi tanács nem nyilvános ülésén a legfőbb ügyész képviselője felszólalásában kifejtette, hogy a betéti társaság üzletvezetésre jogosult egyedüli beltagjával nem létesíthető munkaviszony, ha a munkáltatói jogkört az üzletvezető gyakorolja. Ebben az esetben ugyanis, a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy és a munkavállaló személye egybeesik. Nincs akadálya azonban az üzletvezetésre jogosult egyedüli beltag és a betéti társaság közötti munkaviszony létesítésének, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a tagok gyűlése vagy a taggyűlés. A munkáltatói jogkör gyakorlója és a munkavállaló személye ebben az esetben ugyanis különválik.
III.
A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 102. §-a szerint a kültag a társaság üzletvezetésére és képviseletére - a Gt. 103. § (1) bekezdése szerinti esetet kivéve - nem jogosult. A tagok gyűlése (taggyűlés) tevékenységében azonban a kültag is részt vesz.
Ebből következik, hogy ha a betéti társaságnak kizárólag egy beltagja van és nincs vele azonos módon felelős kültagja, akkor a Gt. 101. § (3) bekezdésének a közkereseti társaságra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazását előíró rendelkezése értelmében az üzletvezetésre egyedül e beltag jogosult.
A Gt. 21. § (2) bekezdése szerint a betéti társaság üzletvezetésre jogosult tagja vezető tisztségviselő, aki a Gt. 28. § (1) bekezdése alapján - ha a társasági szerződés ettől eltérően nem rendelkezik - a társaság munkavállalóival szemben gyakorolja a munkáltatói jogokat.
A munkaviszony kétoldalú, széles körű utasítási jogot, alá-, fölérendeltségi kapcsolatot magában foglaló jogviszony. A munkaviszony létesítésének nemcsak az az előfeltétele, hogy a munkáltató és a munkavállaló személye elkülönüljön, hanem az is, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója és a munkavállaló személye se essen egybe. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlójának a személye nem különül el a munkavállaló személyétől, fogalmilag kizárt munkaviszony létesítése.
Ezért a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult egyetlen természetes személy beltagja - a munkáltatói jogkört főszabályként gyakorló személy - munkavállalóként annak ellenére nem kerülhet munkaviszonyba a betéti társasággal, hogy az nem vitásan önálló jogalany és így munkáltatói jogalanyisággal is rendelkezik.
A jogegységi tanács azt is vizsgálta, hogy akkor is fennáll-e az üzletvezetésre jogosult egyedüli természetes személy beltag és a társaság közötti munkaviszony létrejöttének a jogi akadálya, ha a már említett Gt. 28. § (1) bekezdésében foglalt diszpozitív szabályozásra tekintettel a társasági szerződés a munkáltatói jogkör gyakorlását a betéti társaságnál működő tagok gyűlésére vagy taggyűlésre ruházza.
A kérdés eldöntéséhez a tagok gyűlésére, illetve a taggyűlésre irányadó szabályok elemzése szükséges.
A Gt. 101. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó Gt. 89. § (1) bekezdése szerint a betéti társaság legfőbb szerve, a tagok gyűlése, amelynek tevékenységében valamennyi tag (beltag és kültag egyaránt) részt vesz. A társasági szerződés az összehívás és a határozathozatal rendjének megállapítása mellett rendelkezhet akként, hogy a tagok gyűlése helyett legfőbb szervként taggyűlés működik.
A Gt. 89. § (3) bekezdése értelmében a határozathozatal során valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van, kivéve ha a társasági szerződés ettől eltérően rendelkezik. Legalább egy szavazat azonban minden tagot megillet. A Gt. 89. § (4) bekezdése értelmében a tagok gyűlése, és a taggyűlés is a leadható összes szavazatszámhoz viszonyítva számított egyszerű szótöbbséggel határoz, kivéve azokat a kérdéseket, amelyek esetében a Gt. vagy a társasági szerződés 3/4-es szótöbbséget vagy egyhangúságot ír elő.
A korlátolt felelősségű társaságnál és a betéti társaságnál működő taggyűlés között alapvető különbség tehát az, hogy ez utóbbinál a szótöbbség a leadható összes szavazathoz és nem a jelenlévők szavazataihoz viszonyul. Betéti társaságnál ezért sem a tagok gyűlése, sem a formalizáltan működő taggyűlés nem tekinthető a tagok személyétől elkülönült társasági szervnek. Ez okból a munkaviszony létrejöttének az a feltétele, hogy a munkáltató és a munkavállaló személyének elkülönülésén túl, a munkáltatói jogkör gyakorlójának és a munkavállalónak a személye se essék egybe, nem valósulhat meg.
Ebből következően a munkáltatói jogkörnek a tagok gyűlésére, illetve a taggyűlésre történő átruházása esetén sem létesíthet egymással munkaviszonyt a betéti társaság és az üzletvezetésre egyedül jogosult egyedüli természetes személy beltagja.
A kifejtett indokok alapján a jogegységi tanács a Bszi. 27. §-ában, 29. § (1) bekezdésének a) pontjában és 32. § (4) bekezdésében foglaltak alapján, a rendelkező rész szerint határozott.
Budapest, 2003. június 24.

Kedves ObudaFan!

Kifejtenéd kicsit bővebben, ha ráérsz?
Esetleg hogyan lehet megoldani? Társ.szerz. módosítás?
Az ADÓ-TB KALAUZ 2008/2 számában találtam idevonatkozó információt mégsem teljesen világos.
..."A vezető tisztséget- ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik- nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésére egyedül jogosult tagja"...

...."A fő szabály alól kivételt jelentenek azok az esetek, amikor a vezető tisztséget az egyszeélyes gazdasági társaság tagja, ill. a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésére egyedül jogosult tagja látja el munkaviszony keretében. A jogalkotó ezekben az esetekben a munkaviszony létesítéséhez kötelező feltételként szabja meg a társasági szerződés (alapító okirat) megfelelő módosítását is. Fontos, hogy a társasági szerződés (alapító okirat) ezekben az esetekben is rendelkezhet a vezető tisztségviselők e minőségben fennáló munkaviszonyáról"...

Most már jó lenne egy "megmondó ember" aki megmondja a frankót:)

Nem ezért, de nem lehet.

Kedves fórumozók!

Kérdésem lenne...
Adott egy Bt.(egy beltag, egy kültag). A beltag lehet-e a bt. alkalmazottja? (eddig így volt) A könyvelőm szerint már nem, mert tulajdonnal rendelkezem a cégben. Ami azért is kellemetlen mert így elvileg nem kaphatok adómentes élelmiszerjegyet stb.
Válaszokat előre is köszönöm.

Köszi!

Az érvelése logikailag is hibás, a premisszák és a konklúzió között nincs semmiféle összefüggés.

Pl.: "A tigris négy lábú állat - tehát nem ehet füvet."

Az üzletvezetési, képviseleti feladatok ellátása az új GT. alapján (hatályos 2007.09.01-től) nem minősül személyes közreműködésnek.

A feladatok ellátása végezhető

• díjazás nélkül
• megbízási szerződés alapján, díjazás ellenében
• munkaviszonyban

Sziasztok!
Egy ismerősőm azt állítja, hogy Bt üzletvezetője nem lehet megbízásos jogviszonyban, díjazás nélkül.
Nekünk viszont az van a társasági szerződésben.
Nincs személyes közreműködés, üzletvezetés megbízással díjazás nélkül.
Véleménye szerint az üzletvezető választott képviselő, ezért nem jó a megbízás, mindenképp személyes közreműködés kell.