Zrt és a pótbefizetés

Sziasztok,
az alábbiakban kérném a segítséget.

Veszteség miatt a saját tőke rendezése érdekében a Zrt. élhet a pótbefizetés lehetőségével? A PTK. a Kft-nél és a szövetkezeteknél rendelkezik a pótbefizetésről, de az Rt-nél nem ír erről.

Ha élhet vele, akkor erről az alapító okiratban külön rendelkezni kell?
Vagy ez önkéntes lehetőség és elég egy közgyűlési határozat?

Több jogászt is megkérdeztem, de nem kaptam egységes választ.

Ha az alapszabály nem rendelkezik róla, akkor biztosan nem lehet elrendelni pótbefizetést. Hogy aztán az alapszabály rendelkezhet-e róla, az véleményes.

Mi a konkrét probléma, amelyet pótbefizetéssel szeretnének megoldani? Szerintem a részvénytársaságnak vannak helyette más eszközei.

Ez sajnos egy 2017-es történet, amit most vettem észre a könyvvizsgálat során. Az alapító okiratban akkor még nem volt benne a pótbefizetés lehetősége.

A társaság ügyvédje azt mondja, hogy ez így szabályos és valamivel meg kéne győznöm, hogy ha nincs igaza.

Ez írta az ügyvéd:

"A Gt. a Zrt-nek nem engedte a pótbefizetés lehetőségét. Az új Ptk engedi. A Ptk. a régi Gt-hez képest diszpozitív, tehát eltérést engedő, azaz a 3:4.§ (2) bekezdése értelmében a pótbefizetés szabályait az alapszabály tartalmazhatja.
A tulajdonosok bármikor dönthetnek pótbefizetésről, ha ezt önként teszik. Ez azt jelenti, hogy ha nem volt az alapszabályban, de vállalták, akkor szabályos, ugyanis az alapszabályba helyezése azt jelenti, hogy ha a többség megszavazza, de a kisebbség nem, akkor is köteles a kisebbség is teljesíteni. Az Önkéntesség tehát soha nem kizárt, de a kötelezés csak akkor lehetséges, ha az alapszabály tartalmazza."

Az érvelés első fele méltányolható - bár nem feltétlenül helyes, lehet vele vitatkozni.
A második fele azonban - ami az alapszabállyal ellentétesen, alapszabályi felhatalmazás hiányában elrendelt pótbefizetés jogszerűségét bizonygatja - védhetetlenül téves. Az egyhangú döntés sem jogszerű, ha az alapszabályba vagy jogszabályba ütközik. (Más kérdés, hogy az egyhangú döntést nem nagyon lesz, aki megtámadja. De szerintem a határozat alapján teljesített befizetés ekkor sem pótbefizetés lesz, hanem a tagok által a társaságnak nyújtott kölcsön.)

A konkrét tényállás szerint tehát 2017-ben pótbefizetésről döntöttek, és teljesítették is? Csak az a probléma, hogyan kell ezt lekönyvelni?

Az a gond, hogy az alapító okirat nem írt semmit a pótbefizetésről. A 2017-es elfogadott beszámolóban ennek ellenére lekönyvelték a pótbefizetést.

Az már a következő körbejárandó problémám, hogy a pótbefizetést nem pénzügyileg rendezték, hanem tagi kölcsönből. Ennek a szerződését még nem láttam, így nem tudom, hogy pontosan milyen szövegezést írtak. Szerintem ez sem járható út, de itt még nem ismerek minden részletet.

Első körben tehát arra lettem volna kíváncsi, hogy szabályos-e így a pótbefizetés.

A most módosításra kerülő alapszabályba már bele fogják írni. De itt is küzdök az ügyvéd kollégával, mert egyenlőre nincs számszerűsítve a pótbefizetés legmagasabb összege. Jól gondolom, hogy ezt is bele kéne írni?

„a pótbefizetést nem pénzügyileg rendezték, hanem tagi kölcsönből. ”

??

Ahogy írtam, eleve véleményes, hogy egyáltalán lehetséges-e a pótbefizetés részvénytársaságban. De azok, akik a számviteli törvények betartását ellenőrzik (adóhatóság; fináncok stb.) nem a rugalmasságukról híresek. Fölöslegesen nem kellene kockáztatni. Bár még mindig nem árultad el, milyen problémát akarnak megoldani ezzel, eléggé biztos vagyok benne, hogy lenne helyette más, elfogadottabb eszköz is.

(De ezt a kollégának valószínűleg hiába mondod, rám pedig végképp ne hivatkozz, mert akkor már csak hiúságból sem fog engedni - hiszen nyilván az ő ötlete az egész.)

Nagyon köszönöm a segítséged, megerősítettél abban, hogy jó nyomon járok és nekem lesz igazam ebben a témában. A jogi részét valóban nem tudom majd alátámasztani, mert ahogy írod véleménye szerint ez az ügylet így jó.

A saját tőke több év óta mínuszban van a veszteséges gazdálkodás miatt és így próbálták meg a saját tőke szerkezetet helyre hozni. A tagi kölcsön apport (jegyzett tőke + tőketartalék) valamiért nem volt szimpatikus nekik. Hogy az ötlet honnan jött nem tudom, de a lényeg, hogy ez így számvitelileg nem jó. Ebben biztos voltam.

„A saját tőke több év óta mínuszban van”
Akkor lesz itt nagyobb szabálytalanság is, mint ez a kis pótbefizetés.

Tudtommal a részvénytársaság saját tőkéje nem nagyon kerülhet mínuszba. Ugyanis, ha a saját tőke a jegyzett tőke kétharmada alá süllyed (ami még vastagon pozitív) vagy ha a a törvényben előírt minimális alaptőkénél kevesebb (ami azért még mindig pluszos), akkor az igazgatóság nyolc (!) napon belül köteles összehívni a közgyűlést. Ezen a közgyűlésen a részvényesek kötelesek olyan döntést hozni, amely megszünteti az előállt helyzetet. A döntést három hónapon belül végre kell hajtani.

"A pótbefizetés nem törvényi előíráson alapul, ebből adódóan a számviteli törvény követelménye nem teljesül, a pótbefizetés címén átutalt összeg nem tekinthető pótbefizetésnek, a pótbefizetést egy adóellenőrzés - az előbbiekre tekintettel - joggal minősítheti végleges pénzeszközát­adásnak, amelyet az átadónál rendkívüli ráfordításként, az átvevőnél pedig rendkívüli bevételként számoltat el."- szól egy google-s okosság.:)

Az új Ptk. bevezetésével változott a pótbefizetés alkalmazási köre. A régi Ptk. alapján Zrt. esetében nem volt lehetőség pótbefizetésre, ezt csak a kft. esetében engedte meg a jogszabály. Az Új Ptk.-ban a részvénytársaságoknál is lehetséges a pótbefizetés. További engedmény, hogy a tagok a pótbefizetést ne csak pénzben teljesítsék, és ne csak kizárólag a veszteség fedezetére lehessen elrendelni. Így a pótbefizetés finanszírozási vagy likviditási problémák áthidalására is felhasználható, hiszen az új Ptk. megengedő jellege ezt lehetővé teszi.

Pótbefizetés csak akkor lehetséges, ha a társaság létesítő okirata ezt lehetővé teszi. Fontos, hogy a veszteség fedezetére elrendelt pótbefizetésről a társaságnak határozatot kell hoznia, különben így fordulhat elő, hogy egy ellenőrzésnél véglegesen átadott pénzeszköznek minősíti az adóhivatal.
(Ptk. 3:183. § "Ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságát. A pótbefizetés teljesítésének módját, ütemezését és teljesítésének határidejét a pótbefizetés elrendeléséről szóló taggyűlési határozatban kell meghatározni.")

A pótbefizetéshez apport bevihető, a tagi kölcsön is megfelel a pótbefizetésnek. Az apportálható vagyontárgyak körét meghatározó Ptk. rendelkezés nem tilalmazza a tagi kölcsönből származó követelések apportálását. (Társasági határozat nélkül azonban nincs pótbefizetésre lehetőség.)

Ha a számviteli beszámoló alapján az látszik, hogy a saját tőke összege (jegyzett tőke + tőke tartalék + eredmény tartalék + lekötött tartalék + értékelési tartalék + mérleg szerinti eredmény) 2 éven túl a jegyzett tőke értékhatára alatt marad, a társaságnak a Ptk. 3:133. § (2) szerint a következőt kell tennie.
"Ha egymást követő két üzleti évben a társaság saját tőkéje nem éri el az adott társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkét, és a tagok a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, e határidő lejártát követő hatvan napon belül a gazdasági társaság köteles elhatározni átalakulását. Átalakulás helyett a gazdasági társaság a jogutód nélküli megszűnést vagy az egyesülést is választhatja."

Ez vajon eltérést engedő szabály:?))

Remélem, hogy segítettem.

Nem biztos. Van ebben egy sor olyan állítás, amellyel az adóhatóság nemigen fog egyetérteni.

Látom, hogy régi a probléma felvetés, de hátha segít: Az új Ptk. diapozitív, de ez nem érvényesül minden társasági jogi rendelkezés tekintetében.

Zrt. esetén véleményem szerint pótbefizetés teljesítésére nincs lehetőség, ezt támasztja alá a Ptk. kommentárnak a Ptk. 3:270. §-ához fűzött alábbi rendelkezése is:

„A (2) bekezdés arról rendelkezik, hogy az ilyen okból összehívott rendkívüli közgyűlésen mit kell tenniük a részvényeseknek, illetve hogy a közgyűlés tartása nélkül milyen határozatot kell hozniuk. A választható alternatívák között olyan megoldást kell találniuk, amely alkalmas a fenti helyzet megszüntetésére. A jogalkotó nem ad konkrét megoldási javaslatot, ezt az adott társaság részvényeseinek kell megtalálniuk. Szóba jöhet a hiányzó alaptőke biztosításának bármely legális módja. Ilyen lehet például a részvényesek általi befizetés vállalása (ami nem azonos a pótbefizetéssel, mert az csak kft.-nél megengedett jogintézmény). A törvény a részvénytársaságok esetében a pótbefizetés kötelezettségét nem ismeri, a részvényesek önként vállalják - ha vállalják - a saját tőke pótlását. A saját tőke pótlására a részvényes nem kötelezhető, még akkor sem, ha a közgyűlésen ezt megszavazzák. A részvényesek tőkepótlása tehát önkéntes, ez a lényeges különbség a kft.-nél ismert pótbefizetéshez képest, az önkéntes tőkepótlás során pedig a részvények névértéke nem növekszik.”

Tehát pótbefizetés címén kifizetést a részvényesek nem teljesíthetnek jogszerűen a társaság irányába.