alapítvány

Szerintem a másodikhoz és szerintem el kell hagyni a nem végzett tevékenységeket.

T. ObudaFan és Hozzáértők!

Alapítvány közhasznúsági kívánalmaknak megfelelően szeretné átírni alapító okiratát.

Az alapító okirat ezt tartalmazza:

V. Az Alapítvány célja:
Itt 3 rövid pont következik.

VI.Az Alapítvány a meghatározott célok elérése érdekében:
Itt következik 12 pont, melyből 3 fontos, ezek takarják az alapítvány tényleges tevékenységét. A többi 8-at soha nem végezte (nem is fogja).

1.Azt, hogy közhasznú tevékenységeink mely közfeladatokhoz kapcsolódóan végezzük, az 1. pontra vagy a 2. pontra vonatkozik? (hiszen mindkét pontban közhasznú tevékenységek szerepelnek).Tehát az 1. ponthoz vagy a 2. ponthoz kell jogszabályhelyet keresni?

2. Ha a másodikhoz, ahol fel van sorolva egy csomó felesleges, nem végzett tevékenység, megtehetem-e azt, hogy a módosított alapítóban ezeket már nem tüntetem fel, így jogszabályhelyet sem kell keresnem hozzájuk.(Azért gondolom, hogy elhagyhatom ezeket a tevékenységi pontokat, mert a törvény szerint az alapítvány céljait nem változtathatom meg, de azokat az 1. pont tartalmazza).

2. Ha a 2. pontra vonatkozik a jogszabályhely keresés, megtehetem-e azt, hogy a nem végzett tevékenységekhez egész egyszerűen nem keresek jogszabályhelyet, csak ahhoz a néhányhoz, melyet valóban végzünk?

köszönöm

Szerintem igen.

T. ObudaFan és Hozzáértők!

Alapítvány alapító okiratát változtatjuk meg. A régi, 10 éve készült alapító okiratban van egy pont:

"Az alapítvány a meghatározott célok elérése érdekében:"
Itt következik rengeteg konkrét tevékenység, melyek jó részét az alapítvány sohasem végezte.

Elhagyhatók-e ezek a pontok a módosított alapítóban?

köszönöm.

Véleményem szerint nem.

Tisztelt ObudaFan és Fórumtársak!

Alapítványt szeretnénk létrehozni az otthoni sörfőzés népszerűsítésére, melynek keretében ismeretanyagot gyűjtenénk, terjesztetnénk, programokat szerveznénk a téma köré, kiadványt szerkesztenénk, stb.
Kérdésem az lenne, hogy az alapítvány mellékesen (tehát abszolút nem fő tevékenységként) végezhet-e sör kiskereskedelmi tevékenységet vállalkozási tevékenységként, illetve webshop-ot üzemeltethet-e?
Nem ez lenne a fő cél, de a téma miatt adná magát, hogy vásárolni is lehessen az alapítványnál ilyen jellegű kézműves termékeket.

A válaszokat előre is köszönöm!

Szerintem nincs akadálya, szimplán életszerűlen.

A kuratórium dolga, hogy vigye az alapítvány ügyeit. Ha erre nem képesek, vagy nem akarják akkor általában leváltják olyanokra akik el tudják végezni.

Ha ideiglenes jelleggel adnak meghatalmazást, azzal megint nincs gond.

Elég extrém ötlet szerintem, még ha egyértelmű tiltó szabályról nem is tudok.

Kedves ObudaFan!

Köszönöm a hozzászólást. Igen a diszpozitivitásra tekintettel egy alkalmazottat valószínűleg valamilyen szintű képviseleti joggal még fel lehet ruházni. Kérdés hogy egy harmadik személyt(aki nem is alkalmazott és nem is kuratóriumi tag)felruházhat-e az alapító képviseleti jogosultsággal?

Nekem csak annyi jutotott az eszembe hogy, lehet hogy amiatt nem, mert a bíróság azt mondaná hogy ez a kuratóriumi tagokra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok megkerüléséhez vezetne, tehát ha képviseleti joggal akarom felruházni akkor nevezzem ki kuratóriumi tagnak is.

Az 2012-es cikk, tehát a régi Ptk. alapján íródott, viszont szerintem el lehet térni az új Ptk. rendelkezéseitől, és így érdemben most is helyes ez a cikk.

Kedves Felhasználók!

Egy olyan kérdésben szeretném a véleményeteket kérni, hogy Alapítvány esetében alkalmazottat, illetve esetlegesen nem kuratóriumi tagot az alapító az alapítói okiratban képviseli jogosultsággal felruházhat-e?

Ptk.- alapján én azt gondolnám, hogy az alapítvány képviselői a kuratóriumi tagok (3:397§), és nem igazán látok a Ptk.-ban olyan rendelkezést ami lehetővé tenné, hogy képviseleti joggal nem kuratóriumi tag is rendelkezzen (azon felül hogy esetleg meghatalmazáson alapuló képviseleti jogosultságot kap vki a kuratóriumi tagtól/elnöktől). De akkar tilos ilyenről az alapító okiratban rendelkezni? Ptk. kommentárok nem szólnak róla, BH-t sem találtam.

Ezen cikk (http://www.nonprofit.hu/…-kepviseloje) szerint viszont akár elvileg alkalmazott is lehet képviselő.

Nektek mi a véleményetek?

ObudaFan, nagyon köszönöm.

1. Be kell adni a mérlegeket és a közhasznúsági jelentéseket és megfelelően módosítani az alapító okiratot.
Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható.
Megfelelő erőforrás áll a szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

1. az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy
2. a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy
3. a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) - a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül - eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.

Megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki a szervezetnél, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

1. a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy
2. a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy
3. közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.

2. A fenti feltételekből látod, hogy a megelőző két évnek van jelentősége.

T. Hozzáértők!

Az alapítványunktól 2014.06.01-től visszavonták a közhasznú státuszt, a mérleg+ közhasznúsági jelentés késedelmes letétbe helyezése miatt.

1. Mit kell tennünk, hogy visszakapjuk a közhasznúsági minősítést? Milyen feltételeknek kell megfelelnünk?
2. 2013-as mérlegünk 0-ás, nem végzett érdemi tevékenységet az alapítvány. 2014-ben már jelentős változás történt, több milliós bevétellel (támogatások), karitatív munkával. Számít-e majd az elbíráláskor, hogy a 2013-as mérlegünk nullás?

köszönöm

Ha a kuratórium megszavazza és nincs eltérés a piaci ártól, akkor szerintem éppen szabályos, de hogy ezt minden NAV vizsgálatnál magyarázni kell majd, az is biztos.

Az alapítvány visszavonásának gyanúja akkor is felmerül, hogy ha alapítványként az alapítótól veszek igénybe szolgáltatást?

Tehát ha ingatlanja van, nem bérelhetek tőle termet?
Ha hangtechnikája van nem bérelhetek tőle hangtechnikát?
Ha étterme van, nem tarthatok ott rendezvényt?
Ha számítástechnikai boltja van, nem vehetem ott az alapítvány laptopját?
stb?

Ez talán nem így van, de hogyan vagyok szabályos ha ilyenbe találok? Vagy elég, ha bizonyítottan nem tértem el a piaci ártól?

Értem, köszönöm.

Egyértelmű törvényi tilalom nincs, de ha az alapító az alapítványból pénzhez jut, akkor szerintem felmerül, hogy nem az alapítvány visszavonása tilalmának kijátszása történik-e.

Pontosítanék a kérdésen, mer tisztult a kép.

Az alapító nem lehet az alaíptvány képviselője, ez több helyen megtaláltam. Azzal, hogy a képviselő leginkább a szerződések aílárását és a számla feletti rendelkezést jelenti. Nem napi munkát.
Vagyis újrafogalmazva a felállást.
Ha alapító vagyok, de nem én vagyok a kuratórium elnöke, csak egy tagja, és a kuratúrium elnöke az alapítvány képviselője a fentiek szerint, akkor én, mint a napi tényleges munka végzője, lehetek e titkár, vagy egyéb titulussal az alapítány alkalmazottja? Vagy vehetek-e fel tiszteletdíjat a munkámért?

A nem ajánlás melyik szereppel való konfliktuson alapul?
Az alapító szereppel nem fér össze, vagy a kuratóriumi tag szereppel? Vagy az együttes szereppel?
Necces, vagy tilos?

Muszáj lesz valakinek érdemben napi szinten dolgozni az alapítvány céljaiért, s ez csak én lehetek majd. A másik két kuratóriumi tagot nem mozgósíthatom, hogy utaljon, levelezzen, telefonáljon, utazzon.

Ne én legyek az alapító? Ezt még megoldhatom valahogy
Vagy ne én legyek kuratóriumi tag? Ez nehézkesebb

Nem ajánlanám.

Kulturális célú alapítványt tervezünk létrehozni, három kuratóriumi taggal.
Az világos, hogy ha én vagyok az alapító, akkor is lehetek kuratóriumi tag, csak ne legyek többségben. Ez megvalósul, mert a másik két tag tőlem független.

Mivel én leszek a munka nagy részét végző titkár is, ha a munka sűrűsödne, előfordulhat, hogy tiszteletdíjat kellene felvennem, vagy munkaviszonyt kellene létesítenem az alapítvánnyal. Megengedhető-e ez nekem, mint kuratóriumi tagnak?

Nem kell közhasznúnak lenni, de az alapító okiratnak tartalmaznia kell a törvényben írt rendelkezéseket.

Tisztelt ObudaFan és Fórumtársak!

Segítséget szeretnék kérni annak értelmezésében, hogy az 1%-os szja támogatás megszerzéséhez magának az alapítványnak is közhasznúvá kell válnia (alapító okirat módosítással, bírósági nyvt. kérelmmel) vagy elég csak "a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvényben meghatározott feltételek igazolásához kitöltendő NAV adatlapon" az adóhatóságnak nyilatkozni erről a tényről?
Köszönöm.

Nincs ilyen szabály a Ptk.-ban.