Fellebbezés


goodman # 2010.08.06. 14:01

Kedves Listatagok!

Cégbejegyzési kérelmet véglegesen elutasító végzés ellen benyújtható fellebbezéssel kapcsolatban szeretnék megerősítést kapni az alábbiakról.

  1. A fellebbezést 3 példányban papíralapon kell benyújtani, az illetéket pedig okmánybélyegben leróni, elektronikus úton benyújtott fellebbezésre nincs lehetőség.
  2. A fellebbezési eljárás során a jogi képviselet kötelező, de a cégbejegyzési eljárásra adott megbízás kiterjed a fellebbezésre is, külön meghatalmazás ahhoz nem szükséges.
  3. Abban az esetben, ha a fellebbezés elbírálására kizárólagosan illetékes Fővárosi Ítélőtábla helyt ad a fellebbezésnek, és az illetékes Megyei Cégbíróságot a cég bejegyzésére utasítja, egyúttal rendelkezik a lerótt 7.000 Ft illeték visszatérítéséről is.

A mielőbbi választ előre is köszönöm.

Üdvözlettel: goodman

ObudaFan # 2010.08.28. 13:17
[Nyomtatás / Megnyitás] Hatályos: 2009.04.01.- --
  • .--.--.
180/2009. Ítélőtáblai határozat ILLETÉK VISELÉSE A CÉGELJÁRÁSBAN – JOGORVOSLATI KÖLTSÉGEK EGYPÓLUSÚ ELJÁRÁSBAN A cég kérelmére indult egypólusú változásbejegyzési eljárás költségeit – amely a kérelmező cég részéről előterjesztett fellebbezés esetén a fellebbezési illetéket is magában foglalja – a cégeljárás alanya, a kérelmező cég viseli, a fellebbezési illeték visszatérítésének nincs helye [Ctv. 32. § (1) bek., 64. § (1) bek., Itv. 47. § (3) bek., 56–57. §, 61. § (4) bek.,74. § (1) bek.]. A másodfokú bíróság a Cégbíróság 2008. április 17-én kelt végzése ellen a cég részéről benyújtott fellebbezés folytán a 2008. július 7-én kelt végzésével az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. A cég kérelmet nyújtott be a másodfokú bíróság határozatának kiegészítése iránt. Előadta, hogy a fellebbezésében elmulasztotta kérni a Fővárosi Ítélőtábla rendelkezését a befizetett fellebbezési illeték visszatérítéséről, a Fővárosi Ítélőtábla így adott helyt a fellebbezésnek. Ezért kéri a másodfokú határozat kiegészítését a megfizetett 7000 forint fellebbezési illeték visszatérítésére, illetve a visszaigényelhetőségére vonatkozó rendelkezéssel. A kérelem megalapozatlan. A cég 2008. április 9-én nyújtotta be a változásbejegyzési kérelmet, így az eljárásban a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (továbbiakban: Ctv.) rendelkezései alkalmazandók. A Ctv. 32. § (1) bekezdése értelmében a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás nemperes eljárás, amelyre a Pp. szabályait megfelelően kell alkalmazni, ha a Ctv. másként nem rendelkezik. A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás olyan nemperes eljárás, amelynek egyetlen alanya van, a kérelmező. Ha a kérelmezővel szemben nincs ellenérdekű fél, az eljárás egypólusú. A cégbejegyzés mindig, a változásbejegyzés pedig főszabályként a cég kérelemére történik. A Ctv. 64. § (1) bekezdése alapján a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet elutasító, vagy – ha a változásbejegyzési kérelem egyes részei elkülöníthetők – a változásbejegyzési kérelmet részben elutasító végzés ellen a cég, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz – a rendelkezés rá vonatkozó része ellen, a cég számára nyitva álló határidőn belül – fellebbezéssel élhet. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 74. § (1) bekezdése szerint a bírósági eljárási illetéket illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, kivéve, ha jogszabály más fizetési módot – ideértve az elektronikus illetékfizetés módját – is megenged, vagy ha az illeték viseléséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt. Az Itv. 61. § (4) bekezdésének b) pontja értelmében nemcsak illetékfeljegyzési jog, hanem illetékmentesség sem engedélyezhető a cégeljárásban. Így a fellebbezés benyújtásakor a fellebbező fél köteles megfizetni a fellebbezési illetéket, ami a fellebbezés érdemi elbírálásának előfeltétele. A Pp. 75. § (1) bekezdése értelmében az eljárás költségeihez tartozik az illeték. Az Itv. 56–57. §-ai határozzák meg azokat az illetékkedvezményeket, amelyek a bírósági eljárásban alkalmazandóak. Ezek között nem szerepel a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban hozott végzés elleni fellebbezés sikeres volta esetére az illeték mérséklésének vagy visszatérítésének a lehetősége. A jelen ügyben a változásbejegyzési eljárás a cég kérelmére indult, és a változásbejegyzési kérelmet elutasító végzéssel szemben a cég fellebbezett az Itv. 47. § (3) bekezdésében meghatározott 7000 forint fellebbezési illeték megfizetésével. A fent ismertetett jogszabályi rendelkezések alapján megállapítható, hogy a cég kérelmére indult egypólusú változásbejegyzési eljárás költségeit – amely a kérelmező cég részéről előterjesztett fellebbezés esetén a fellebbezési illetéket is magában foglalja – a cégeljárás alanya, a kérelmező cég viseli. Ezért nem rendelkezett a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a cégbíróság változásbejegyzési kérelmet elutasító Cg.01-06-018356/28. számú végzése ellen a kérelmező cég részéről benyújtott fellebbezés érdemi elbírálásának eredményeként hozott 13. Cgf. 43.676/2008/2. számú végzésében a fellebbezési illeték visszatérítéséről. A kérelemre indult cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban hozott elutasító végzés ellen a kérelmező cég részéről benyújtott fellebbezés folytán megfizetett 7000 forint fellebbezési illeték visszatérítésének nincs helye. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a kérelmezőnek a másodfokú határozatnak az illeték visszatérítésére vonatkozó rendelkezéssel történő kiegészítése iránt előterjesztett kérelmét elutasította. (Fővárosi Ítélőtábla 13. Cgf. 43.676/2008/4.)
Kovács_Béla_Sándor # 2010.08.28. 16:19

Hát ez durva! Ez úton is gratulálok a Fővárosi Ítélőtáblának!

Konkrét nevek nincsenek? Csak hogy tudjam, kiket kell lehetőleg elkerülni.

ObudaFan # 2010.08.29. 10:28

Én a jogalkotónak gratulálnék. Mert bár elvileg egyetértek veled, kíváncsi vagyok, milyen jogszabályhelyre alapozva hoztál volna ellentétes döntést.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.08.29. 10:36

Bono et equo. Akár contra legem is. De egyetértünk.
Ezen gyakorlat mentén ugyanis ad absurdum eljuthatnánk oda, hogy a cégeljárás illetéke automatikusan 7000 forinttal magasabb, mert első fokon minden egyes kérelmet elutasítok az állami bevételek növelése céljából.

ObudaFan # 2010.08.29. 10:41

Cégeljárásban aligha fog bármelyik bíróság ex bono et equo dönteni.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.08.29. 10:56

Nem is remélem, más eljárásban se szoktak ilyen bátrak lenni. De itt feltűnő a méltánytalanság - mindössze annyit kap a szerencsétlen cég, hogy a megismételt eljárásban nem kell illetéket fizetnie. Pedig ezek után az se volna csoda.

Alkalmazhatnák analógiásan a közigazgatási eljárásra, eredményes közigazgatási perekre vonatkozó szabály: eredményes jogorvoslat illetéke visszajár.

ObudaFan # 2010.08.29. 13:01

Az már nem analógia lenne.
Egyébként egyre inkább azt látom, hogy normál polgári perben, gazdasági perben mernek - az indokolás szerint elvben a jogszabály alapján, de valójában - equo et bono dönteni, de a cégeljárás valójában a bíróságokra telepített közig. eljárás, itt a jogszabály szerint kell eljárni, és ennyi.

Fiddler # 2015.02.16. 17:20

Tisztelt Szakértők!

A minap kaptam egy végzést 50.000,-(ötvenezer) forint pénzbírságról.

Indoklás a következő: A Budakörnyéki járásbíróság 2015 február hó 5. napján 8 óra 30 percre tárgyalást tűzött ki, melyen (Fiddler) tanú szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, távolmaradását sem előzetesen, mihelyt az akadály a tudomására jut, haladéktalanul, sem az akadály megszűnése után nyomban, alapos okkal nem igazolta.

Ezért kaptam a fent említett összegű pénzbírságot!!!

Na most az lenne a kérdésem önökhöz, hogy szeretnék fellebbezni ellene és miképpen hogyan fogalmazzam meg a fellebbezésem. A fellebbezés formanyomtatvány már megvan hozzá csak kéne hozzá némi segítség.

Az igaz, hogy nem igazoltam a távolmaradásom de akkor éppen lázas beteg voltam és itthon feküdtem. Viszont telefonon hívtam a bíróságot és értesítettem őket róla.

Ha a pénzbírságot mindenképpen ki kell majd fizetnem akkor a fellebbezésbe ahhoz is kérnék segítséget, hogy halasszák el a kifizetését és engedjék meg a részletfizetést.

Válaszukat előre is köszönöm.

Üdvözlettel: Fiddler

ObudaFan # 2015.02.17. 15:39

Legyen benne, hogy fellebbezel, legyen benne az ügyszám és csatold hozzá az orvosi igazolást, valamint írd le, hogy telefonáltál. A következő tárgyaláson vissza fogják vonni, ha ott már megjelensz.

feri papa 48 # 2015.06.04. 12:44

Tisztelettel kérdezem azt hogy a Kúria által visszaküldött további eljárásra és új határozat hozatalára a másodfokú bíróságra. 10 éve folyamatban lévő a peres eljárás, és megtaláltam az irathalmazban azokat a bizonyítékokat amikre hivatkozva elutasította keresetemet a másodfokú bíróság. a másodfokú bíróság arra hivatkozva szintén elutasította keresetemet hogy a most megtalált bizonyítékok megvoltak már az első fokú eljárásban is azokat nem lehet új bizonyítékként értékelni. A felperes hanyagsága az hogy az irathalmazban találta meg a bizonyítékokat. Kérdésem az hogy a felülvizsgálati kérelmemben mire hivatkozhatok ez ügyben? A másodfokú bíróság eljárása furcsa és nem is törvényes ügyvéd közlésével.Várom megtisztelő válaszukat: Köszönettel: Feri papa

ObudaFan # 2015.06.05. 18:32

Ha tényleg csak arra hivatkoztál, hogy az egyébként rendelkezésedre álló irathalmazban csak most találtad meg a szükséges bizonyítékot, és ezért csatoltad a másodfokú eljárásban, akkor teljes joggal hagyta a másodfokú bíróság figyelmen kívül ezt a bizonyítékot. A felülvizsgálati eljárásban kötelező a jogi képviselet, tehát így is, úgy is ügyvédhez kell fordulnod, ha szeretnéd.

Dr.Attika # 2015.06.05. 18:42

Feri papa azt írta értelmezésem szerint, hogy a papírhalmazban általa utólag fellelt bizonyíték már korábban is benyújtásra került, csak a bíróság nem értékelte.Ez lehet felülvizsgálati ok.

Egyébként ha az ügy már 10 éve van folyamatban, az "straszburgi kérelem" esetén biztosan hozhat 6.400.- EUR kártérítést. Én ennyit kaptam csupán csak azért, mert 1998. május 02-án érkeztetett keresetlevelem alapján 2008. októberében született jogerős ítélet.

Krisztena # 2017.03.09. 14:35

Kedves Fórumozók!
Azt szeretném megtudni, hogy egy hat éve tartó munkaügyi perben egy tanú útiköltségéről szóló végzés esetén a jelenleg hatályos (új) PP érvényes, vagy a korábbi, azaz a per kezdetén hatályban lévő? Azért lenne fontos ez, mert a bíró a végzésben a régi PP-re hivatkozott. A válaszotokat köszönöm előre is! Kriszta

Kovács_Béla_Sándor # 2017.03.09. 14:47

A jelenleg hatályos Pp. a régi.

Vadsuhanc # 2017.03.09. 15:14

Ahogyan KBS írta.
Az "új" Pp legvégén megtalálod, hogy mikortól hatályos vagy nem kerested ?

szakvizsga2015 # 2018.06.18. 10:06

Sziasztok!

Tapasztalattal rendelkezők segítségét kérném: büntetőügyben hogyan kell elektronikusan fellebbezést benyújtani?

Ahogy én gondolom: létrehozom a gépen az iratot, aláírom elektronikusan és pdf formátumban csatolom az ÁNYK-ban töltött fellebbezés című nyomtatványba mellékletként és elküldöm az Ügyfélkapu által.

Ígykell??

És mikor számít határidőben beérkezettnek? Amikor jön egy visszaigazolás, hogy lajromozták? Vagy honnan tudni?

Kovács_Béla_Sándor # 2018.06.18. 11:34

Beleírhatod a nyomtatványba is. És nem kell aláírni, a nyomtatvány és a mellékletek hitelesítése az ügyfélkapun keresztül történik.

(Több visszaigazolást is fogsz kapni.)

szakvizsga2015 # 2018.06.18. 14:41

Köszönöm, egyszer csináltam ilyet, és így ahogy írod. Ha valaminek ma van az utolsó napja, papíron jó szokott lenni, hogy ma még ajánlottan feladom. Elektronikus esetében ez hogy van? Éjfélig kell?

Dr.Attika # 2018.06.18. 15:31

Attól függ, hogy anyagi jogi vagy eljárásjogi határidő. Az OBH úgy működik mint a Posta. Eljárásjogi határidőnél elegendő, ha az OBH érkezteti a beadványt. Anyagi jogi határidő esetében a bíróság érkeztetője a lényeg. Pl. bíróság... ügyszám alatt.. lajtstrom számon beadványát érkeztette.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.06.18. 15:49

A fellebbezési határidő eljárásjogi.

Dr.Attika # 2018.06.18. 16:04
szakvizsga2015 # 2018.06.21. 09:20

Köszönöm szépen a válaszokat!

Azthittem, hogy nem elégséges az ügyfélkapus azonosítás, hanem elektronikusan is alá kell írni.

Határidőt tekintve ezekszerint nem a legjobb az éjfélt megvárni :)

Sherlock # 2018.06.21. 09:32

Ha AVDH-val hitelesíted, akkor nem kell aláírni külső elektronikus aláírással.

szakvizsga2015 # 2018.06.22. 11:02

Köszönöm szépen, ezt nem tudtam. Régen a szakvizsga előkészítőn azt hallottam ahogy az AVDH nem elég. Mondjuk az polgári volt, nem tudom van-e különbség.