beltag kilépése bt. - ből

Nagyon köszönöm a válaszokat. De tényleg az a helyzet, hogy a bt.nek van ingatlana, amiben működik, van árukészlete, amit árul. De az árbevétele kb. annyi, hogy ki tudja fizetni a megrendelt árut és a működés során felmerült költségeket (nincs szó manipulált mérlegről, vagy pénztárhiányról). De nyereség sincs, hisz ezért választhatja a kilépést a kültag.
Az éppen csak működő bt. a fenti esetben reálisan nem tud kifizetni több milliót a kilépő kültagnak. Ilyenkor mi a teendő? A maradóknak is fel kell "áldozni" a munkahelyüket, ha fizetni kell?

Nem feltétlenül az a baj, hogy nem tudnak, lehet, hogy csak nem akarnak.

Ha a mérleg valós, a számviteli szabályokat nem szegték meg, és a vagyonelem értékelése nem volt eltúlzott, akkor nemigen fordulhat elő, hogy nem tudnak elszámolni a kilépő taggal. Akkor szokott baj lenni, mikor a házipénztárban a könyvek szerint van pármillió, valójában meg semmmi, vagy akkor, ha az apportárgyak a valóságban a töredékét érték az elszámolt értéknek.

Ha a bt. nem fizet neki, pert lehet indíthat a bt. ellen.

Kft. esetén nem lehet felmondani a társasági szerződést.

Szakértőktől szeretném megkérdezni, hogy ha egy bt-ben a kültag úgy dönt, hogy rendes felmondással kilép és a tulajdoni arányának megfelelő érték részt a bt vagy a bent maradó tagok nem tudják kifizetni, akkor mi a teendő?
Ez a tulajdoni érték akkár több millió Ft is lehet egy éppen csak működő bt esetén. Ilyenkor csődöt kell jelenteni? Esetleg kötelezhető a kilépni szándékozó, hogy értékesítse külsősnek tulajdoni részét?
Vajon a kft-k esetén ugyanez a helyzet?

Nagyon köszönöm a segítséget!

„ Milyen arányban részesülhet a Bt vagyonából? (A betett tőke arányában)”

Az attól függ, mi van erről a társasági szerződésben.

„ Van nem túl jelentős Apeh tartozás ez milyen részben terheli a kilépő beltagot (ez is a betett tőke arányában)?”

Elsősorban a céget terheli, és ha az előző kérdés nem fikció, akkor a cég nyilván ki is tudja fizetni. Ha nem tudja kifizetni, akkor a beltagok egyetemlegesen felelnek, egymás között pedig a részesedésük arányában.

„ Számít-e az, hogy a kültag(ok) nem dolgoztak a Bt-ben csak a két beltag, és a még bent lévő egy kültagnak ugyan annyi a részesedése mint a tevékenyen részt vevő beltagoknak.”

Ez elvileg nem számít, de erre tekintettel a részesedés mértékét a jegyzett tőkéhez való hozzájárulás arányától persze eltérően is szabályozhatja a társasági szerződés.

„ Érvényesnek számít-e az a mósodítás amit a külföldön élő feleség helyett az itt élő külföldi állampolgárságú beltag írt alá.”

Ha volt meghatalmazása, akkor talán, bár felmerülhet, hogy ellentétesen érdekelt felek is lehetnek. De a társasági szerződés módosítása megtámadásának szigorú határideje és szabályai vannak.

„ Hogyan érvényesítheti követelését, ha nem tudnak megegyezni?”

Perben.

„Elnézést, ha egy kicsit bonyolult voltam.”
Kicsit...

Tiszelt Ügyvéd Hölgyek/Urak!
Van egy 8 éve alakult BT ahol induláskor volt egy magyar és egy magyarországon élő külföldi beltag, és két külföldi kültag, aki az egyik itt élő fia, a másik külföldön élő felesége. Minden tagnak 50-50 ezer forint (Összesen 200 ezer) volt a betett tőkéje. A két beltag életttársii közösségben élt egymással, közösen vásároltak ingóságokat (pl.2 db gépjárművet), a bt bevételéből/haszonból fizették költségeiket. Időközben a külföldön élő kültag kilépett, úgy hogy nem tartozkodott magyarországon és férje írta alá a módosítást mely szerint a rá eső 50 ezer forintot a férj részére írták át (ez bizonyítható is mivel nem tartózkodott magyarországon a feleség) A két beltag tevőlegesen részt vesz a bt munkájában, míg a kültag is ide van bejelentve, fizetik a járulékokat, de nem dolgozik a bt-ben, hanem feketén dolgozik máshol. Mivel megromlott a viszony a beltagok között, a magyar beltag ki szeretne lépni.
Kérdésem az, lenne hogy a kilépő magyar beltag:

• Milyen arányban részesülhet a Bt vagyonából? (A betett tőke arányában)
• Van nem túl jelentős Apeh tartozás ez milyen részben terheli a kilépő beltagot (ez is a betett tőke arányában)?
• Számít-e az, hogy a kültag(ok) nem dolgoztak a Bt-ben csak a két beltag, és a még bent lévő egy kültagnak ugyan annyi a részesedése mint a tevékenyen részt vevő beltagoknak.
• Érvényesnek számít-e az a mósodítás amit a külföldön élő feleség helyett az itt élő külföldi állampolgárságú beltag írt alá.
• Hogyan érvényesítheti követelését, ha nem tudnak megegyezni?

Elnézést, ha egy kicsit bonyolult voltam.
Köszönettel
Éva

Nincs mit.

Nagyon szépen köszönöm!

Törvényességi felügyeleti eljárásban nincs kötelező jogi képviselet. Ettől függetlenül érdemesebb lenne ügyvéddel eljárni.

Ezt ügyvéd nélkül is tudom nyilatkozni a cégbíróságnak?

Ilyenkor elfogadja a cégbíróság, hogy próbáltam a kültagot értesíteni, és nem jártam sikerrel?

Ettől függetlentől magamat kijelenthetem?

Bejelentheted, arra tekintettel, hogy ebben az esetben a kültag nyilván nem fog eleget tenni a kötelezettségének és nem jelenti be ezt a változást, amire tekintettel viszont a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást folytathat le.

Tehát ha ’nem- keresett’ ként jön vissza a levél mind két helyről akkor ezt az információt személyesen jelenthetem a cégbíróságnak? Attól függetlentől, hogy kilépek mint beltag?

Akkor ezt bejelented a cégbíróságnak, annyit tehetsz.

A cégnyilvántartásban az előző lakcím van, ahol már nem tartózkodik. Ez nem lett módosítva a bt. szerződésén.

Tehát elküldöm mint két helyre és ha nem veszi át akkor mit tehetek?

De egyébként a legjobb, ha elküldöd mindkét helyre.

A cégnyilvántartásban mi van, az a kérdés.

Még a szerződésen az ő lakcíme más mint ami a mai nap. Az sosem lett módosítva a szerződésen

Hogy micsoda? Nem az a kérdés, hogy a cégnyilvántartás szerint mi a cég székhelye, hanem hogy a cégnyilvántartás szerint mi az ő lakcíme.

A cég székhelye megváltozott, de ez nem lett módosítva a Bt. szerződésén.

Annak ellenére, hogy ki lett jelentve a lakcímről a (lakás) a lakcím kártya még nála van, tehát akkor jó lenne ide küldeni? Még a mai napig is ide kapja a postáját.

Ha oda van bejelentve, és a cégnyilvántartás szerint is az a lakhelye, akkor tökéletes, ha oda küldöd.

Nincs köze az édesapjának, de mivel a lakcíme az ahol élt (nem jelentkezett át más címre hiába lett innen kijelentve) így nem tudom,hogy hova küldhetném a levelet hogy átvegye.

Az édesapja címéhez neki mi köze?

Köszönöm!

Ha nem veszi át a levelet (mivel postáznom kellene neki, hogy legyen nyoma) és ha ‘nem keresett-ként’ jön vissza akkor mi történik? Küldhetném az édesapja címére ahol tudom, hogy az édesapja átveszi? Csak tudom, hogy nem fogja átvenni.