egyesület-elnök-elszámolási jogviszony

Meg kell nézni az egyesület alapszabályát, annak kellene ezt szabályoznia.

Üdvözlöm!
2010-ben alapítottunk egy egyesületet. De egy jó ideje már nem tudunk megfelelően működni, mert az elnök külföldre utazott és sem az egyesület papírjait, sem a pecsétet nem hajlandó átadni az alelnöknek (ő nem szeretne már alelnök lenni), lemondani sem akar a posztjáról,de nem kíván az egyesülettel foglalkozni, viszont mi 5 évre választottuk, amiből még csak 2 telt el! Érdeklődtem a cégbíróságon, de azt mondták hiába választunk új elnököt a jelenleginek előbb le kell mondania!Vagy mehetek még az ügyészségre és ott tehetek feljelentést!Adóbevallást sem küldtünk be, közhasznúsági jelentést sem!Semmiről sem tudunk, mert a leveleket is vissza irányíttatta a feladónak, mielőtt kiutazott.Nem is tudom érdemes e ezért "harcolni", vagy inkább lépjünk ki és alapítsunk újat? Nekünk fontos lenne az egyesület, de nem minden áron!
A kérdésem az lenne, hogy miként lehetne őt leváltani, vagy ha kilépünk akkor ahhoz az ő hozzájárulása kell e?
Válaszát előre is köszönöm.

Állhat munkaviszonyban. Ebben az esetben, ha más törvényes képviselője nincs az egyesületnek, jobb híján a közgyűlés által erre kijelölt nem hozzátartozó egyesületi tag írhatja alá szerintem a közgyűlés által részletesen meghatározott feltételek szerint.

Egyesületünknél elnökváltás történik. Mivel vállalkozási tevékenységet is folytat a szervezet, ezért sarkalatos kérdés, hogy ki kerül elnöki posztra.Számomra nem világos-több helyen is végignéztem-, hogy állhat-e az elnök az egyesülettel munkaviszonyban. Ha igen, akkor ki gyakorolja a munkáltatói jogokat? Amennyiben az elnök helyettese közeli családtag, aláírhatja-e ő az elnök munkaszerződését?
Bemásolom ide az alapszabályban talált -talán- idevonatkozó részt, ebből számomra semmi nem derül ki :(
A segítséget előre is köszönöm!!!
,,8. § (1) A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy
hozzátartozó) a határozat alapján

1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
2. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként

érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a
bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a
társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő
okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
(2)Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy,
aki

1. a vezető szerv elnöke vagy tagja,
2. a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére

irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha
jogszabály másképp nem rendelkezik,

3. a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által

megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi
szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak
megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

4. az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

9. § (1) A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú
szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be

• annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely azadózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

(2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett
közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg
más közhasznú szervezetnél is betölt.”

1996. évi CXXVI. törvény
a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról

Kedves ObudaFan!

Légyszíves megírni, hogy melyik tv. szövegét idézted nekem itt:

4. § (1) E törvény alkalmazásában kedvezményezett

1. azon - az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerinti - társadalmi szervezet (kivéve a pártot, munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet), amelyet a bíróság a magánszemély rendelkezô nyilatkozata évének elsô napja elôtt legalább két évvel, és
2. azon alapítvány, amelyet a bíróság a magánszemély rendelkezô nyilatkozata évének elsô napja elôtt legalább két évvel, továbbá
3. azon kiemelkedôen közhasznú alapítvány, társadalmi szervezet és közalapítvány, amelyet a bíróság a rendelkezô nyilatkozat évének elsô napja elôtt legalább egy évvel kiemelkedô közhasznú szervezetként, illetve közalapítványként

nyilvántartásba vett és az alapszabálya, illetôleg az alapító okirata szerint a rendelkezô nyilatkozat évének elsô napja elôtt legalább egy évvel - a közhasznú szervezetekrôl szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) pontjában meghatározott - közhasznú tevékenységgel ténylegesen foglalkozik

KÖSZÖNETTEL:
n

Kedves ObudaFan!

Nagyon szépen köszönöm, hogy válaszoltál, és még a jogszabályi hivatkozást is a rendelkezésemre bocsátottad.
Ezt mindenképpen tolmácsolom a könyvelőnknek.
Mi egyébként egy 15 éve működő egyesület vagyunk, én csak néhány hónapja vagyok benne tag, de azt tapasztalom, hogy kb. 2000. óta orbitális fejetlenség uralkodott egészen ez év augusztusáig, mind a gazdálkodás, mind a felsővezetés despota magatartása miatt. Próbálom másodmagammal rendbeszedni az egyesület szénáját, több-kevesebb sikerrel, csak az a baj, hogy időnként falakba ütközöm, bizony hatalmas, kemény falakba...

Mégegyszer köszönöm szépen a segítséged!
n.

Azért ez nem egészen így van, ha már legalább 2 éves az egyesület, és foglalkozik közhasznú tevékenységgel, akkor nem szükséges, hogy ilyen jogállása is legyen az egyesületnek:

4. § (1) E törvény alkalmazásában kedvezményezett

1. azon - az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerinti - társadalmi szervezet (kivéve a pártot, munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet), amelyet a bíróság a magánszemély rendelkezô nyilatkozata évének elsô napja elôtt legalább két évvel, és
2. azon alapítvány, amelyet a bíróság a magánszemély rendelkezô nyilatkozata évének elsô napja elôtt legalább két évvel, továbbá
3. azon kiemelkedôen közhasznú alapítvány, társadalmi szervezet és közalapítvány, amelyet a bíróság a rendelkezô nyilatkozat évének elsô napja elôtt legalább egy évvel kiemelkedô közhasznú szervezetként, illetve közalapítványként

nyilvántartásba vett és az alapszabálya, illetôleg az alapító okirata szerint a rendelkezô nyilatkozat évének elsô napja elôtt legalább egy évvel - a közhasznú szervezetekrôl szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) pontjában meghatározott - közhasznú tevékenységgel ténylegesen foglalkozik;
...

Kérem segítségét Mindenkinek!

Az Egyesületünk könyvelője azt állítja, hogy a magánszemélyek által felajánlott SZJA 1%-ra az egyesület mindaddig nem jogosult, (tehát jogellenesen vette fel), amíg nem rendelkezik az egyesület a közhasznú jogállással(?) Az lenne a kérdésem, hogy -lévén, nem vagyok könyvelő és nem vitatkozom Vele- valóban nem lehetett volna a felhasználni, és lekönyvelni a korábbi években az egyesületnek átutalt 1%-ot, mindaddig, míg a szervezet a közhasznú jogállása nincs nyilvántartásba véve?
Nagyon fontos lenne!!!
Kérem, valaki válaszoljon nekem, mert az előző kérdésemre sem kaptam kielégítő választ, és más kérdésekben pedig azt tapasztalom, hogy oldalszám írtok!!!
Most vagy annyira hülyeségeket kérdezek, vagy csak szimplán unalmasat...
Nekem ez nagyon fontos, és sürgős lenne.
MINDENKI MEGTISZTELÕ VÁLASZÁT KÖSZÖNÖM!

eygetértek obudafannal a cégbíróság jelen esetben baromság hisz a nyilvántartó simán a megyei bíróság
másik az elnöknek vannak jogai és kötelességei amire az alapszabály az irányadó

Hanyag kezelés miatt eljárás csak akkor indulhat, ha törvényi kötelezettségét szegte meg a vagyonkezelésre kötelezett, és ezzel vagyoni hátrányt okozott. A vagyoni hátrány kérdés, hogy bekövetkezett-e.
Az egyesületek ügyeit nem a cégbíróság intézi, hanem a fővárosi, megyei bíróság nemperes eljárásban.
Az elnök "felmondási idejére" elsősorban az Alapszabályban írtak az irányadók, ha ott nincs semmi, akkor nyilvánvalóan addig köteles az elnök ellátni a feladatát, amíg más elnök megválasztása lehetővé válik.
Ha az elnök lemond, ennek időpontját nyilván bármely későbbi időpontban is meghatározhatja. Az más kérdés, hogy ha az egyesületi tagok szeretnék a jogviszonyt hamarabb megszüntetni, más megszűnési módot választhatnak.

Kedves Segítők!

Megoldásra vár a következő:

Van egy egyesület, ahol annak elnöke-a tagokkal való összekülönbözés, és szakmai viták miatt -folyó év július 10-én, 2005. augusztus 31. napjával a cégbíróságon bejelentette lemondását.
Értelmezésem szerint ez azt jelenti, hogy ez utóbbi dátummal -de facto-az elnök tisztsége megszűnik, a hivatkozott dátummal bezárólag elszámolási kötelezettség keletkezik az egyesület és az elnöke között.

Kérdéseim:

1. Milyen időt kell biztosítania az elnöknek az elszámolás egyesület általi elfogadásához, vagyis mennyi idővel előtte kell az ezzel kapcsolatos iratanyagot elszámolásra benyújtania az egyesület felé?
2. Etikus-e, illetve jogilag van-e relevanciája annak, hogy az ex-elnök fellebbezési határidőhöz ragaszkodik, és csak 2005. szeptember 15. napjával kívánja a tisztségét "leadni".
3. Jól tudom-e azt, hogy a bíróság nem hozzájárulásról, vagy elfogadásról dönt a tisztség megszünését illetően, hanem csak egy nyilvántartási, átvezetési kötelezettsége van, és a tisztség megszűnése semmiképp sem azonos a bíróság határozatának jogerőre emelkedésével?
4. Amennyiben az elszámolási kötelezettségét az elnök jogszabályszerűen nem tudja teljesíteni (pl. számlák nincsenek meg egyes kiadásokról, bizonyos egyesületi vagyontárgyak vonatkozásában a leltár-kötelezettségének nem tesz eleget, stb) megalapozott lehet-e a hanyag kezelés miatt a büntetőeljárás "kezdeményezése" az egyesület képviselete részéről? (ITT EGYÉB TISZTSÉGVISELÕKET ÉRTEK ALATTA, MIVEL -HOGY BONYOLÓDJON A HELYZET-, AZ EGYESÜLET ELNÖKE A JOGI KÉPVISELÕ IS!!!)

Kérem, aki tud, segítsen! Sürgős lenne!!!
Szívesen venném egy társasági jogász, vagy büntetőjogász állásfoglalását, de bárki véleményét előre is köszönöm!!!!
Napsi