Ja, és feljelentést bárki jó állampolgár tehet, nem kell érintettnek lenni - sem a sikkasztás, sem a hűtlen kezelés nem magánindítványos.
Üzletrész végrehajtása, értelme
No, én meg pont arról beszéltem, hogy nem olyan egyszerű kiüríteni egy céget - az jó eséllyel valami bűncselekmény lesz. Hűtlen kezelés vagy sikkasztás.
De elmondthatom részletessebben is gyk.:
- Ha csak úgy eltűnik a többmilliós házipénztár vagy a tárgyi eszközök, az sikkasztás.
- Ha dokumentálva vannak az ügyletek, de az ésszerű gazdálkodás elveivel ellenkeznek (ingyenesek, súlyosan ár alattiak, előre láthatólag veszteséggel járnak, fölöslegesek stb.), az meg hűtlen kezelés.
Az elvonás sikerének kicsi az esélye. Ha értékes a cég, és ezért értékes a lefoglalt üzletrész is, az - Papinianushoz csatlakozva - árverésen nagyon is érdekelni fogja a tulajdonostársakat, ezért ők pláne nem fogják megengedni, hogy az adós bármit is kivigyen onnan.
ha annyira fontos az üzletrész a kötelezettnek, akkor tesz ellene. Amennyiben tudjátok, hogy fontos, akkor rá kell veretni a 4. szakaszban 1%-ért a licitet. Nem fog neki örülni, talán még az előárverezésre jogosult másik tag is kapcsol, és vakulásig nyomkodja a licitet.
KBS
„Látom, nem értitek. A kft. jogi személy, elkülönült jogalany.”
Én pont ezért próbáltam elmagyarázni, hogy mert az ügyvezető ellen, mint magánszemély, végrehajtás van és a kft. üzletrészét lefoglalják, attól még hiába többségi tulajdonos, a kft. vagyontárgyai nem az ő kizárólagos tulajdonát képezik - az a kft vagyontárgya, így a többi tulajdonosé is - ergo a végrehajtó nem teheti csak úgy rá a kezét. És az ügyvezető eleve a többi tulajdonos hozzájárulása nélkül nem is igazán értékesítheti szerintem a kft. vagyontárgyait.
Nem beszélve arról, hogy ha egy jelentős értékkel bíró kft-ről beszélünk, akkor vajon miért is lenne ellene felszámolás, amiről egyedül csakis a kérdező beszél. Azért, mert az ügyvezető ellen végrehajtási eljárás van, még nem elég indok a felszámolás megindítására.
Látom, nem értitek. A kft. jogi személy, elkülönült jogalany.
Találkoztam már olyannal egyébként, aki szintén azt gondolta, hogy az egyszemélyes kft. ügyvezető tagja nem követhet el sikkasztást, hűtlen kezelést a cég sérelmére. Hat évet kapott jogerősen.
Kogeza
„Na jó, de a többségi tulajdonos adós az ügyvezető.”
Ettől még akkor sem lehet egyszemélyben őt kezelni, mint kft-t.
KBS
Na de itt az üzletvezető, mint magánszemély ellen indul a végrehajtás. Ez esetben miért is játszana hűtlen kezelés meg sikkasztás, amikor szó nincs felszámolásról? Csak azért lenne ez, mert az egyik tulajdonos üzletrészét a végrehajtó lefoglalta? Milyen alapon büntetné így a többi tulajdonos(oka)t? :-O
Na jó, de a többségi tulajdonos adós az ügyvezető...
Felszámolás esetén pedig a végrehajtást kérő nem is lesz hitelező, úgyhogy a szerződés érvénytelenségét sem kérheti.
A hűtlen kezelés, a sikkasztás bűncselekmény, de felszámolás esetén a fizetésképtelenséget évekkel megelőzően kötött szerződések érvényessége is megkérdőjelezhető.
Kogeza
Laikusként én úgy gondolom, hogy a kft. üzletrész nem teljesen azonosan kezelendő a kft. tulajdonában lévő tárgyakkal. Főleg hogy ha jól értettem, az illető nem egyedüli tulajdonos. A többi tulajdonosnak is joga van ugyanis ezekhez, így eleve a „vagyonkimentés” és „fedezetelvonás” kifejezések nem igazán egyértelműek jelen esetben szerintem. De mint írtam, ez csak egy laikus megjegyzés részemről.
Kedves Fórumtársak!
Adós egy jelentős értékkel bíró kft. többségi tulajdonosa (tagja) és egyben ügyvezetője.
Az adós ellen végrehajtás indul, és az adós kft.-ben lévő üzletrészét a végrehajtás során lefoglalják.
Meg lehet akadályozni valahogyan, hogy a kft. vagyonát kimentse az adós, így pl. a kft. tulajdonában lévő ingatlanokat értékesítse, elajándékozza, stb.? A fedezetelvonás a kft. vagyona kapcsán szóba jöhet, ha csak a tulajdonos adós ellen van végrehajtás?
Tudom, hogy a kft. vagyona a tulajdonostól elkülönült vagyon, de azért mégis várom a véleményeket, esetleg javaslatokat, hátha...
Köszönöm!
Ha sikeresen árverezik az üzletrészét, akkor a vevő lesz a tulajdonos.
A cég szempontjából lényeges lehet, hogy az üzlettársak meg a pályázatot elbírálók nézegetni szokták a cégnyilvántartási bejegyzéseket, és bizony fenn szoktak akadni a végrehajtásos, illetve az üzletrész lefoglalásáról szóló rovatok tartalmán.
Az árverésnek mindig van érteleme. Ha sikeres, azért; ha többszöri sikertelen, akkor meg azért.
Nemigen értem, mire vagy kíváncsi.
Sziasztok,
lenne egy olyan kérdésem, hogy ha egy magánszemély, aki egy cégben tulajdonos (pl: 1/1) és ellene a végrehajtó az üzletrész lefoglalását foganatosítja, akkor az mit jelent a cégnek? Van-e bármi negatív következménye?
Eseltelges üzletrész árverése mit jelenthet a cégnek, illetve van-e értelme?
Zsófi