Persze, így beszéltük meg vele, hogy ideadja a pénzt, azt meg lefizetjük a végrehajtónak, így nem tud megkerülni minket.
De pl. ha az 5. hónap után abbahagyná a fizetést, akkor megy a feljelentés és a többi, csak arra akarok kilyukadni, ha a testvérem elkezd saját néven teljesíteni a végrehajtó felé az nem veszi el a jogát, hogy perben érvénytelenítesse az EOS követelését ha a csaló már nem adna több pénzt a követelés rendezésére.
„egy utolsó esélyt akarunk adni az illetőnek”
Előbb nem inkább az első esélyt kellene megadni? Például azzal, hogy kezdjen el végre fizetni. És ne a végrehajtónak, mert hogyan ellenőrzöd, hogy fizetett-e? Fizessen annak, akit megkárosított, amaz pedig fizessen a végrehajtónak, függetlenül attól, hogy a csaló fizetett-e! Nem magyarázom el, miért így.
Köszönöm a válaszokat, így már tisztább a kép, a kérdésem az lenne még, hogy a számláról levont összeg értékelhető részteljesítésnek, ez alapján engedélyezheti a végrehajtó a "részletfizetést"?
Természetesen nem vagyunk naivak már, de egy utolsó esélyt akarunk adni az illetőnek: ha a testvérem a saját nevében teljesít az csaló ismerős által átadott összegből, utána még meg tudja támadni a bíróságon az EOS követelését, ha a csaló ismerős abbahagyná a részletek fizetését?
A telekomos hangfelvétel bizonyítja, hogy nem a testvérem a megrendelő, de a Telekom csak rendőrségi feljelentésre adja ki. A fogyasztóvédelmi törvény alapján nem kéne kiadniuk enélkül is a felvétel másolatát?
Másrészt azzal a hatósági atutalási megbízással beszedett összeget, amely a vegrehajtoi leteti szamlan csücsül, nincs az a végrehajtast kérő, aki hozzájarul a visszautalásához... persze a gyakorlatban lehetséges, hogy első részletnek tekinti a végrehajtó, de ha teljes térülés történt...
„a csaló ismerős elvileg teljesíthet a végrehejtó felé, ha az megadja a részletfizetést”
Ezt most kérdezed, vagy állítod? Csak mert már kérdésnek is rossz. Állításnak meg...
Ne legyél naiv! Ha a csaló ismerős annyira akarna fizetni, már elkezdte volna! A végrehajtó egyébként sem engedélyezhet részletfizetést, ha a kérelemmel egyidejűleg nem történik meg az első teljesítés. Eljárásjogi szempontból pedig nem is a részletfizetést engedélyezi a végrehajtó (mivel a részletfizetés (pontosabban: a részteljesítés, illetve több ilyen esetén ezek sorozata) nem tiltható meg), hanem csak a végrehajtás szünetelését (gy.k. az egyéb végrehajtási cselekmények mellőzését) állapítja meg.
Ja, és nem "felé"!!!
Szóval, az EOS nem engedi a tartozásátvállalást, de a teljesítésvállalás intézményével a csaló ismerős elvileg teljesíthet a végrehejtó felé, ha az megadja a részletfizetést.
Ha mindenképp feljelentésre kerülne sor, akkor a tevékeny megbánás intézménye miatt az elkövető ellen a bíróság megszüntetheti a büntetőeljárást, ha vállalja a jóvátételt.
A következő ügyben szeretnék tanácsot kérni:
Még tavaly év végén a testvéremet megtalálta a végrehajtó egy 250.000.-Ft körüli követeléssel, amihez semmi köze, az adatait felhasználva, csalás miatt került sor erre.
A testvérem még 2017. novemberében szívességi lakáshasználat céljából megengedte egy ismerősünkek, hogy a közös tulajdonunkban álló ingatlanba költözzön pár hónapra, míg rendeződnek a dolgai. Ehhez én is hozzájárultam. Az illető 4 hónapig lakott az ingatlanban, most derült ki, hogy a testvérem személyes adatait felhasználva mobilelőfizetést rendelt meg a telekomnál. A telekom átadta az EOS-nak, az EOS a nevezett ingatlan címére küldte a fizetési meghagyást, ami nem lett átvéve, mert az ingatlan évek óta üresen áll, így kézbesítési vélelem állt be, ez alapján az EOS végrehajtást kért, ami az állandó lakcímén találta meg a testvéremet.
Ez ellen természetesen kézbesítési kifogással élt, de a közjegyző még nem válaszolt erre, a végrehajtót is felhívtuk, aki azt javaolta meg kell várni a közjegyző válaszát. Ez nagy hiba volt, mert a végrehajtó nem várt tovább a közjegyzőre, szépen inkasszózta a testvérem számláját.
Közben felvettük a kapcsolatot a csalás elkövetőjével, aki már megbánta a dolgot és vállalja, hogy kifizeti a tartozást,de csak részletekben tudja. Az EOS nem engedte a tartozásátvállalást, ők csak akkor szállnak le a testvéremről, ha rendezi a tartozást vagy bíróság mondja ki, hogy a szerződés érvénytelen csalás miatt.
Jelenleg is a közjegyzőre várunk, hogy mi van a kézbesítési vélelem megdöntésével.
Mivel a csaló ismerősünk jóvá akarja tenni a dolgot, ezért nem akarunk neki feltétlen büntetőeljárást, a következő megoldást is felvetettük:
A testvérem ír egy részletfizetési kérelmet a végrehajtónak, amiben leírja az eset körülményeit, kinyilvánítva, hogy nem ismeri el a tartozást és azt, hogy az EOS nem engedi a tartozásátvállalást, így TELJESÍTÉSVÁLLALÁSSAL az illető fizetné meg a részleteket.
Ha ez így lehetséges és a csaló ismerős elkezdené fizetni a részleteket, a testvérem még megtámadhatná a bíróságon az EOS-t követelés érvényes létre nem jöttére alapozott perrel, ha a csaló ismerős nem fizetné a részleteket egy idő után?