Végrehajtási jog

„Először is, az 1/16-os tulajdonos fennálló bejegyzett végrehajtási jog esetén nem adja csak úgy el a részét. Vagy árverés, vagy árverés hatálya alatt, a végrehajtó közreműködésével lehetséges ez. ”

Ez így nem pontos. Az 1/16-os tulajdonos bármikor, bárkinek eladhatja a tulajdoni hányadát, annyiért, amennyiért megveszik tőle, DE végrehajtási joggal terhelten. HA tehermentesen szeretné eladni, AKKOR vagy kifizeti a tartozást, vagy kérelmére a végrehajtó árverési vétel hatályával adja el (DE kell a végrehajtást kérő beleegyezése, ha nincs teljes térülés), vagy árverésen adják el (DE csak akkor, ha a végrehajtást kérő kéri).

Hogy a vevő csak 1/1-es, tehermentes ingatlant venne, az 1/16-os nem akarja kifizetni a teljes tartozást, a vh. kérő nem kéri az árverés kiírását, de nem is egyezik bele az árverési vétel hatályával történő értékesítésbe, a 15/16-os tulaj meg nem akarja kifizetni az 1/16 vételárrésze feletti tartozást? Az baj. Mert akkor a 15/16-os tulajdonosnak szerintem csak egy útja van: Közös tulajdon megszüntetése iránt pert indít az 1/16-os tulaj ellen, kérve az egész ingatlan árverési értékesítését. Az a Vht. szabályai szerint történik, ezért a vh. jogot a végén törlik. Azon bárki licitálhat, pl. a 15/16-os tulaj, vagy akár a vevőjelölt is. Aki megnyeri a licitet, annak lesz 1/1 tulajdonjoga, tehermentesen. Mi ezzel a gond? A költségek. Sem a bíróság, sem a végrehajtó nem dolgozik ingyen.

Igen, nemcsak a költségek, hanem az idő is, mert ez nem két hónap gondolom.

Igen az a helyzet, hogy a nagyobb tulajdonostárs nyilván nem akar a másik tartozásai miatt rosszul járni, ő meg olyan pénzt akar, ami neki nem jár. A tartozás még bőven sok.

De értem, köszönöm.

Azért akartam tudni a tartozását mert azzal lehet kvázi "kalkulálni" egy vételár kialkudásakor.

A per időben mennyi idő előreláthatólag?

Az nyilván nem várható, hogy kifizesse a tartozását. Ez neki nem érdeke.

A per meg az árverés szerintem, ha senki nem akadékoskodik, durván 9-12 hónap. A nagyobb tulajdonos eldöntheti, hogy az idő vagy a pénz fontosabb.

Az a baj, hogy a többségi tulajdonos van rossz helyzetben meg a vevő.

„Drjozsef én is azt írtam, hogy ehhez köze van a végrehajtónak. De ez amit írsz egyben azt is jelenti, hogy árverési vétel hatálya esetén ha pl. 50 ezer az árverési vétel során befolyt összeg akkor ugyanúgy mint árverés esetén, ha több vh jogosult és több tartozás is van amit nem lehet már kielégíteni, akkor a többi "így járt"? Ebben az esetben ez a folyamat hogyan indul? (Ha van vevő.)”
Röviden: igen, a többi így járt.
Hosszan: ha 50 ezer a bevétel az árverésből, akkor azt a Vht. szabályai szerint elosztják a végrehajtó és az adósok között. Ha nem elég mindenre, akkor az adós többi vagyontárgyára, jövedelmére folyik tovább a végrehajtás.
De ehhez neked, mint az ingatlan többség tulajdonosának, soha, semmilyen szinten nincs és nem is lesz közöd, sem jogi, sem morális, sem egyéb érdeked.

„Az a baj, hogy a többségi tulajdonos van rossz helyzetben meg a vevő.”
Szerintem rossz irányból közelítesz. Ha a vevő komolyan gondolja, akkor az adás-vétel előtt vagy után árverésen meg tudja venni a maradék 1/16-ot. Ha nagyon szeretnéd, kérd a végrehajtótól a Vht. 161.§ szerinti árverést: az adós tulajdonostársai az árverés kitűzéséig együttesen kérhetik, hogy az egész ingatlant árverezzék el.

A végrehajtó azt mondja, hogy vht. 161 alapján nem kérhetem a végrehajtást, csak a vh jogosultak.
A vételnél árverés hatállyal meg neki kell kérni többek közt, amit nem fog, ha nem jár jól.

*mármint a társtulajdonos nem kérheti szerinte

Nem, a végrehajtónál nem kérheti, a tulajdonostárs nem fél a végrehajtásban, ahhoz neki semmilyen köze nincs.
Kérheti, ahogy osztap írta, bíróságon a közös tulajdon megszüntetését.

Ha több a tartozás, mint a tulajdonrész értéke, ÉS a tulajdonos pénzt szeretne látni - na, az sehogy se megy.
Ha nem tudja, vagy akarja kifizetni a többlet tartozást, ÉS a vevő értelemszerűen tehermentes tulajdont venne - na az se megy sehogyse.
Ilyen esetben csak az árverés jöhet - abból viszont az adós egy kanyit sem fog látni.
(Még ha fel is ajánlanál neki "zsebbe" valamennyi pénzt, akkor sem tud mit csinálni, mert ha több a tartozása, és azt nem tudja/akarja megfizetni, akkor a tulajdonrésze nem lesz tehermentes, csakis árverés esetén, ahhoz meg nem kell a beleegyezése, segítsége.)

Ez ilyen dolog. A saját részedet - feltehetőleg valamennyire áron alul - bármikor eladhatod bárkinek, és akkor vesződjön a vevő a maradék 1/16 megszerzésével. Ez az amit osztap mondott : vagy pénzt, vagy időt vesztesz. Más megoldás nincs.

Persze, mindez érdekes, de az eredeti kérdésedtől messze vezetett : az adós tartozásaihoz nincs közöd, és nincs módod részleteket megtudni arról (kivéve, ha az adós mondja meg önként).

„A vételnél árverés hatállyal meg neki kell kérni többek közt, amit nem fog, ha nem jár jól.”

Az ráadásul csak akkor megy, ha MINDEN fél, vagyis az adós és az ÖSSZES végrehajtást kérő megegyezik, ami több tartozás, sok vh kérő esetén a gyakorlatban lehetetlen.
Másrészt mi a francot gondol? Több a tartozása, mint a része értéke, és jól akar járni? Ez hülye. Erősen kellene alárúgni, hogy felébredjen a csipkerózsika álomból.
De majd egy árverés a helyére teszi, tekintve, hogy egy 1/16 rész rajtad kívül senkinek nem lesz érdeke, és lófaszt se fog kapni érte, nem rendes piaci értéket, és még több marad a tartozása. El van tévedve kurvára emberünk.

Oligaga írta nem én, hogy a vht 161 szerint kérhetem. Arra reagáltam

Drjozsef tudom, hogy mi az árverés. Az itt nem volt kérdés, mert nincs, azt ti kavartátok ide. Az nem életszerű, hogy valaki megveszi úgy, hogy nem tud vele mit kezdeni, azaz nem hasznosíthatja stb. Tehát ez elméleti jogi megoldás. Senki nem hülye, hogy eladja áron alul. És itt vissza is kanyarodunk az eredeti kérdéshez, mivel azt írtam, azért kérdezem, mert nem akar a többségi tulajdonos rosszul járni más tartozása miatt. És én még mindig azt mondom, hogy pont ezért közöm van az ingatlanon fennálló tartozáshoz is, nyilván nem a vhjogusult anyja nevéhez.

Igen visszaél a jogával.

Azt hiszem zárható a topic, a konstruktív hozzászólásokat köszönöm.

Minden hozzászólásból lehet okulni.

Szép napot mindenkinek!

Az történt, hogy bíróságon kértem a végrehajtás megszüntetését mert megfizettem az adósságot, illetve nekem is követelésem van a végrehajtást kérővel szemben amit beszámítással akartam érvényesíteni. A végrehajtást kérő elismerte a követelésemet és kérte a végrehajtónál a végrehajtás megszüntetését. A bíróság erre hivatkozásul megszüntette a pert. A végrehajtó pedig megszüntette a végrehajtást. Mivel ezekután nem fizettem a részleteket, a végrehajtást kérő kérte a már lezárt végrehajtás újbóli folyamatba helyezését. A végrehajtó pedig újból kiadta a letiltást a munkabéremre.
Kérdésem az, hogy ez így jogszerű? A végrehajtó szerint igen. Mit tehetek, hogy megszabaduljak a végrehajtástól? A végrehajtó azt tanácsolta, hogy kérjem a végrehajtás felfüggesztését. Indítsak újból pert a végrehajtás megszüntetésére?

Elemer₆₆

„Mivel ezekután nem fizettem a részleteket, a végrehajtást kérő kérte a már lezárt végrehajtás újbóli folyamatba helyezését. A végrehajtó pedig újból kiadta a letiltást a munkabéremre. Kérdésem az, hogy ez így jogszerű?”

Ugye viccelsz most?

„A bíróság erre hivatkozásul megszüntette a pert.”
Miféle pert szüntetett meg a bíróság? A végrehajtás megszüntetése iránti kereset nem azonos a végrehajtás megszüntetésének kérésével. Egyik a Vht. 41. § és a Pp. szerint történik, másik a Vht. 55. § szerint.
„A végrehajtó pedig megszüntette a végrehajtást.”
A végrehajtó nem szüntet meg semmit. Egyszerűen nincs hozzá jogosultsága.
„kértem a végrehajtás megszüntetését mert megfizettem az adósságot” vs. „ezekután nem fizettem a részleteket, a végrehajtást kérő kérte a (...) [folytatását]”
Miféle részleteket nem fizettél, ha előtte azt állítod, hogy a tartozásodat már megfizetted?
„a végrehajtást kérő kérte a már lezárt végrehajtás újbóli folyamatba helyezését. (...) ez így jogszerű? A végrehajtó szerint igen”
Megszüntetett végrehajtást nem lehet folytatni. Ha a végrehajtó szerint ez így jogszerű, akkor azt a végrehajtást nem szüntették meg.
„Mit tehetek, hogy megszabaduljak a végrehajtástól?”
Hát fizesd meg a tartozásodat.
„azt tanácsolta, hogy (...) indítsak újból pert a végrehajtás megszüntetésére”
Vagy ezt.
Esetleg még - nem tudom, ez nálad mennyire opció - egy valós tényállást közölni itt? Csak kérdezem...

Idézek a pert jogerősen lezáró bírósági határozatból

[25] Rámutat a bíróság arra, hogy a felperes jogszerűen terjesztette elő keresetét az alperessel szemben, figyelemmel arra, hogy a pert megelőzően a végrehajtási eljárásban kérte a végrehajtás korlátozását, amely alapján a végrehajtó felhívta nyilatkozat tételre az alperest, aki ezt elutasította, és a végrehajtó a végrehajtási eljárás folytatásáról tájékoztatta a felperest, továbbá arról, hogy a végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban Vht.) 41. § (5) bekezdése alapján a végrehajtást kérővel szemben a végrehajtás korlátozása iránt az adós, azaz a felperes pert indíthat.

[26] Tekintettel azonban arra, hogy a per folyamatban léte alatt a per alperese, azaz a végrehajtást kérő az alapul szolgáló végrehajtási eljárásban – általa igazolt módon – a végrehajtás azonnali hatályú megszüntetését kérte az eljáró végrehajtótól, a bíróság utóbb nem rendelkezhet ugyanazon végrehajtás korlátozása felől. A felperes tudomással bírt arról, hogy az alperes kérte a végrehajtás megszüntetését, ennek ellenére keresetét fenntartotta.

[27] A fent kifejtettekre tekintettel a felperes keresete -a per folyamatban léte alatt - okafogyottá vált, az alperesnek, mint végrehajtást kérőnek a végrehajtási eljárásban joghatályosan előterjesztett, a végrehajtás azonnali hatályú megszüntetésére vonatkozó kérelme alapján van eljárási kötelezettsége a végrehajtónak. A bíróságnak nincs arra lehetősége, hogy utóbb - a végrehajtást kérő által már megszüntetni kért - végrehajtás korlátozását rendelje el ítéletében. Erre tekintettel megalapozatlanul kérte a jelen perben a végrehajtás korlátozását a felperes.

Teccik érteni? Mert én nem. Az alperes joghatályosan kéri a végrehajtás megszüntetését, a bíróság megszünteti a pert, majd az alperes a végrehajtóval újból folyamatba helyezteti a már egyszer joghatályosan megszüntetett végrehajtást az eredeti végrehajtási lap alapján arra hivatkozva, hogy én nem fizetem a tartozásomat amiről már egyszer nyilatkozott a végrehajtónak, hogy megtérült.

Tehát volt előbb Vht. 41. §, és annak folytatásaként megszüntetés iránti per. Ezt a pert a bíróság megszüntette, amikor látta, hogy a végrehajtás nemperes úton történő megszüntetése is lehetséges, a Vht. 55. § szerint. Ugye? (Ez ugyanaz a tényéllás, csak 2 sorban.)
Akkor a kérdésem:
A Vht. 55. § (1) a) pontja szerint A végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtást köteles végzéssel megszüntetni, illetőleg korlátozni, ha ezt kívánta a végrehajtást kérő, és a megszüntetés, illetőleg korlátozás másnak a jogát nem sérti.
Született-e ilyen végzés, és ha nem, miért? Ha pedig nem született ilyen, annak a következményét ismerjük: folyik tovább a végrehajtás.

Nem született ilyen végzés. Az okát nem tudom. Gondolom a végrehajtó mégsem intézkedett joghatályosan. Most újra kérnem kell a Vht 55 szerinti nemperes megszüntetést amit a végrehajtást kérő elutasít, utána pert indítok a Vht 41 szerint ... Sokáig lehet ezt játszani vagy van valami egyszerűbb módja is a végrehajtás megszüntetésének? Közben nekem meg jogos elismert követelésem van a végrehajtást kérővel szemben amit nem tudok érvényesíteni.

A végrehajtási költségek is megfizetésre kerültek, azt is levonatta a végrehajtó a munkabéremből.

Küldök egy végrehajtási kifogást a foganatosító bíróságra és kérem a végrehajtás megszüntetését a végrehajtást kérő kérése alapján. Azt nem tudom mennyiben veszik figyelembe, hogy közben meggondolta magát.