Végrehajtási jog

"Nincs helye halasztásnak az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése során, vagy ha a kötelezettel szemben korábban rendbírságot szabtak ki.
(
(3) A bíróság – erre irányuló végrehajtási kifogás esetén – a kiürítés foganatosítására utasítja a végrehajtót, ha

1. a kötelezett vagy a vele egy háztartásban élő személy a kiürítendő lakóingatlan helyett más beköltözhető lakóingatlan használatára jogosult"

gerbera

Köszönöm.
Most már értem miért nem vonatkozik a moratórium a "házi patkányunk"-ra.

Nagyon köszönöm a hasznos infókat, a következő fogadónapon újra felkeresem a végrehajtót. Már csak annyi a kérdés, hogy mennyi idő alatt rendeli el a bíróság a birtokba adást, ilyen esetben. Érdemes e kapálózni a moratórium lejártáig? Részemről, ha csak két hónapot nyerek, már akkor is jó vagyok, mert az albérletre és a raktárdíjra ( ahol a holmajainkat őrizzük, mert kicsi az albérlet) közel 400.000 Ft-ot kell fizetnem havonta.

Két bizonyság már megáll. Azt hiszem.

154/A. § (13) Az ingatlan birtokba adása során a végrehajtást kérő jogai és kötelezettségei az árverési vevőt illetik meg, illetve terhelik.
Más szóval: ahol a kiürítéssel kapcsolatosan a törvény végrehajtást kérőt említ, ott azon árverést követő átadás esetén az árverési vevőt kell érteni. Egyszerűbb, mint a zeneelmélet.

Lakat1,

„Vht. 154/A.§ (13) Az ingatlan birtokba adása során a végrehajtást kérő jogai és kötelezettségei az árverési vevőt illetik meg, illetve terhelik.”

Ezt azért illene tudnia.

Gerbera77 köszönöm a válaszát! Ma voltam a végrehajtónál és éppen a "végrehajtást kérő" kifejezés miatt azt mondta, hogy a moratórium végéig nem tud mit tenni, mert én csak az új tulajdonos vagyok és nem végrehajtást kérő. Éppen 3 éve várom, hogy birtokba vehessem az ingatlant és kiszabaduljak az albérletből...

@Lakat1
Létezik ilyen, de nem ad hoc jelleggel, hanem részletesen szabályozva, íme:
182/A. § (1) A végrehajtó a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását [174. § d) pont] a november 15-től április 30-ig terjedő időszakot követő időszakra halasztja el, ha a kötelezett magánszemély. Nincs helye halasztásnak az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése során, vagy ha a kötelezettel szemben korábban rendbírságot szabtak ki.
(2) A végrehajtó a lakás kiürítésének elhalasztásáról jegyzőkönyvet készít, amelynek másolatát megküldi a feleknek.
(3) A bíróság – erre irányuló végrehajtási kifogás esetén – a kiürítés foganatosítására utasítja a végrehajtót, ha
a) a kötelezett vagy a vele egy háztartásban élő személy a kiürítendő lakóingatlan helyett más beköltözhető lakóingatlan használatára jogosult,
b) a végrehajtást kérő a halasztás időtartamára a kötelezett elhelyezéséről gondoskodik, vagy
c) a magánszemély végrehajtást kérő valószínűsíti, hogy a kiürítendő lakóingatlan birtokba vétele nélkül lakhatása nem biztosított.
A lényeg, hogy nem a végrehajtó dönti el, hogy kit lakoltat ki és kit nem, hanem ő minden esetben az elhalasztás iránt intézkedik, és ha ezt kifogással sikeresen támadják, akkor a bíróság utasítására foganatosítja a kiürítést. Árverés utáni kiürítés esetén b) és c) pontokban a végrehajtást kérőn az árverési vevőt kell érteni.

Vannak minősitett esetek amire nem vonatkozik a moratórium....

Éppen görcsölök egy ilyen esettel majd jelzem mire jutottam. A bíróságra várunk meg a végrehajtóra.

Tisztelt Fórumozók!
Valós állítás az, hogy a kilakoltatási moratórium ellenére sor kerülhet a kilakoltatásra, ha az új tulajdonos lakhatása is veszélyben van?
Előre is köszönöm az építő jellegű válaszokat!

Ennyi kírdéssel előre küldj egy csokor gerberát "gerbera317-nek"!

Tisztelt Fórumozók!

Bevallom nagyon " röstelem " magam, hogy ennyi év fórum olvasás és sok általam feltett és általatok megválaszolt problémám után ilyen kérdésekkel állok elő. Bevallom képzavarba kerültem valószínűleg egyszerű a válasz csak én bonyolítom túl a dolgot....A kérdéseim:

1./ Meddig alkalmazható állami kényszer a végrehajtási eljárás során ?

Olvasatomban addig még az ügyben kiállított végrehajtható okiraton szereplő marasztalást nem érvényesítik.

2./
Ebből következik a másik kérdésem, hogy kinek kell és kinek a felelősége megállapítani, hogy a végrehajtási lapon lévő kötelezettség meg lett fizetve és állami kényszer alkalmazásának továbbiakban nincs helye?

Értem én a Vht.40.§. és 41.§. szerinti intézkedéseket....
De mi történik akkor, ha a az adós a végrehajtónál jelenti be, hogy szerinte a végrehajtónak is rendelkezésre álló a végrehajtást kérőtől származó bejelentett térülések meghaladják a végrehajtási lapon szereplőösszegeket így szerinte nincs helye további állami kényszer alkalmazásának?

A végrehajtás kérő bejelentette az adott napig a befizetéseket a végrehajtónak. Az adós kéri, hogy a végrehajtó vesse össze az adósi teljesítést a végrehajtható okiratban foglaltakkal. Az adós szóban és írásban is előterjeszti kérelmét, hogy a végrehajtó a megállapítottakról adjon felvilágosítást és, ha az adós a követeléseket teljesítette a végrehajtási lap szerint akkor a VÜSZ. 33.§. b.,pontja alapján járjon el....az ügyet fejezze be.

Mire hivatkozva utasíthatja el a kérelmet a végrehajtó ? Ki lesz a törvénysértő, ha az adósnak igaza van és már régen kifizette a a végrehajtási lapon szereplő tartozást, de a végrehajtó annak ellenére, hogy minden adat rendelkezésére állt ezt nem állapította meg valaminz az állami kényszert továbbra is alkalmazza?

Igen. Ez lesz a megoldás. Nekem is végrehajtást kell indítanom vele szemben. A végrehajtó is ezt javasolta.

@Elemer₆₆
„ a végrehajtást kérő meggondolta magát? Ilyet lehet?”
A fociban is megengedett a testcsel. Sőt, az a menő, aki az egész pályát végigcselezve, még be is rúgja a labdát a kapuba. Téged is kicseleztek egy ügyes húzással.
„a végrehajtó nem intézkedett a végrehajtást kérő végrehajtást megszüntető kérdésének megfelelően”
Akkor értelmezzük közösen a törvényt:
Vht. 55. § (1) a) A végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtást köteles végzéssel megszüntetni, illetőleg korlátozni, ha ezt kívánta a végrehajtást kérő, és a megszüntetés, illetőleg korlátozás másnak a jogát nem sérti.
A bíróság megszünteti a végrehajtást, ha ezt kívánta a végrehajtást kérő. Tehát 1) ezt a végrehajtást kérőnek kell kérnie. 2) Az adós nem kérheti. 3) A bíróságtól kell kérni, mivel ő dönt.
Hol van itt a végrehajtó intézkedési kötelezettsége vagy mulasztása? Ha a bíróság nem szünteti meg a végrehajtást, annak 2 oka lehet: a) a végrehajtást kérő nem kérte. b) Kérte, de valaki (pl. a végrehajtó) érdeksérelmet jelentett. Mivel az adós azt állítja, hogy a végrehajtási költségek meg lettek fizetve, akkor már csak egy ok maradt: a végrehajtást kérő nem kérte. Még mindig nem látom, hol mulasztott a végrehajtó.
Ha jogerősen megítélt követelésed van a végrehajtást kérővel szemben, és a teljesítési határidő is eltelt, kérheted a végrehajtás elrendelését. Érdemes meglépni ezt, hiszen a vh-kérőnek van bevétele, legalább az, amit tőled kap. Na, ez a bevétel mindenképpen elcsíphető a Vht. a 110-113. § szerinti intézkedéssel, és minél kevesebbet vakarózol, annál többet lehet elcsípni. Ehelyett itt sírsz, hogy kicseleztek, ahelyett, hogy utánaszaladnál, és elvennéd tőle a labdát.

Nem lenne olcsóbb megbízni egy ügyvédet?

Úgy értettem a végrehajtó nem intézkedett a végrehajtást kérő végrehajtást megszüntető kérdésének megfelelően. Vagy igen, de a bíróságon akadt el az ügy. Nem tudom. Végzés nincs. A végrehajtó újabb intézkedése ezért jogszerű, ezt értem. Csak azt nem tudom, mit tudok tenni, hogy leállítsam a végrehajtást. A végrehajtási kifogás helyett akkor csak kérjem a végrehajtás felfüggesztését? Az nem baj, hogy a végrehajtást kérő meggondolta magát? Ilyet lehet?

„Most újra kérnem kell a Vht 55 szerinti nemperes megszüntetést”
Azt csak a végrehajtást kérő kérheti.
„Gondolom a végrehajtó mégsem intézkedett joghatályosan”
Rosszul gondolod. A végrehajtó helyesen cselekedett, mivel a végrehajtás nincs megszüntetve, tehát a végrehajtást folytatni kell.
„Küldök egy végrehajtási kifogást a foganatosító bíróságra és kérem a végrehajtás megszüntetését”
A végrehajtási kifogás erre nem alkalmas, az egészen másra való.
„Közben nekem meg jogos elismert követelésem van a végrehajtást kérővel szemben amit nem tudok érvényesíteni.”
Aztán miért nem tudod? Ki és mi akadályoz abban, hogy te is végrehajtást indíts őellene?

Küldök egy végrehajtási kifogást a foganatosító bíróságra és kérem a végrehajtás megszüntetését a végrehajtást kérő kérése alapján. Azt nem tudom mennyiben veszik figyelembe, hogy közben meggondolta magát.

A végrehajtási költségek is megfizetésre kerültek, azt is levonatta a végrehajtó a munkabéremből.

Nem született ilyen végzés. Az okát nem tudom. Gondolom a végrehajtó mégsem intézkedett joghatályosan. Most újra kérnem kell a Vht 55 szerinti nemperes megszüntetést amit a végrehajtást kérő elutasít, utána pert indítok a Vht 41 szerint ... Sokáig lehet ezt játszani vagy van valami egyszerűbb módja is a végrehajtás megszüntetésének? Közben nekem meg jogos elismert követelésem van a végrehajtást kérővel szemben amit nem tudok érvényesíteni.

Tehát volt előbb Vht. 41. §, és annak folytatásaként megszüntetés iránti per. Ezt a pert a bíróság megszüntette, amikor látta, hogy a végrehajtás nemperes úton történő megszüntetése is lehetséges, a Vht. 55. § szerint. Ugye? (Ez ugyanaz a tényéllás, csak 2 sorban.)
Akkor a kérdésem:
A Vht. 55. § (1) a) pontja szerint A végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtást köteles végzéssel megszüntetni, illetőleg korlátozni, ha ezt kívánta a végrehajtást kérő, és a megszüntetés, illetőleg korlátozás másnak a jogát nem sérti.
Született-e ilyen végzés, és ha nem, miért? Ha pedig nem született ilyen, annak a következményét ismerjük: folyik tovább a végrehajtás.

Idézek a pert jogerősen lezáró bírósági határozatból

[25] Rámutat a bíróság arra, hogy a felperes jogszerűen terjesztette elő keresetét az alperessel szemben, figyelemmel arra, hogy a pert megelőzően a végrehajtási eljárásban kérte a végrehajtás korlátozását, amely alapján a végrehajtó felhívta nyilatkozat tételre az alperest, aki ezt elutasította, és a végrehajtó a végrehajtási eljárás folytatásáról tájékoztatta a felperest, továbbá arról, hogy a végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban Vht.) 41. § (5) bekezdése alapján a végrehajtást kérővel szemben a végrehajtás korlátozása iránt az adós, azaz a felperes pert indíthat.

[26] Tekintettel azonban arra, hogy a per folyamatban léte alatt a per alperese, azaz a végrehajtást kérő az alapul szolgáló végrehajtási eljárásban – általa igazolt módon – a végrehajtás azonnali hatályú megszüntetését kérte az eljáró végrehajtótól, a bíróság utóbb nem rendelkezhet ugyanazon végrehajtás korlátozása felől. A felperes tudomással bírt arról, hogy az alperes kérte a végrehajtás megszüntetését, ennek ellenére keresetét fenntartotta.

[27] A fent kifejtettekre tekintettel a felperes keresete -a per folyamatban léte alatt - okafogyottá vált, az alperesnek, mint végrehajtást kérőnek a végrehajtási eljárásban joghatályosan előterjesztett, a végrehajtás azonnali hatályú megszüntetésére vonatkozó kérelme alapján van eljárási kötelezettsége a végrehajtónak. A bíróságnak nincs arra lehetősége, hogy utóbb - a végrehajtást kérő által már megszüntetni kért - végrehajtás korlátozását rendelje el ítéletében. Erre tekintettel megalapozatlanul kérte a jelen perben a végrehajtás korlátozását a felperes.

Teccik érteni? Mert én nem. Az alperes joghatályosan kéri a végrehajtás megszüntetését, a bíróság megszünteti a pert, majd az alperes a végrehajtóval újból folyamatba helyezteti a már egyszer joghatályosan megszüntetett végrehajtást az eredeti végrehajtási lap alapján arra hivatkozva, hogy én nem fizetem a tartozásomat amiről már egyszer nyilatkozott a végrehajtónak, hogy megtérült.

„A bíróság erre hivatkozásul megszüntette a pert.”
Miféle pert szüntetett meg a bíróság? A végrehajtás megszüntetése iránti kereset nem azonos a végrehajtás megszüntetésének kérésével. Egyik a Vht. 41. § és a Pp. szerint történik, másik a Vht. 55. § szerint.
„A végrehajtó pedig megszüntette a végrehajtást.”
A végrehajtó nem szüntet meg semmit. Egyszerűen nincs hozzá jogosultsága.
„kértem a végrehajtás megszüntetését mert megfizettem az adósságot” vs. „ezekután nem fizettem a részleteket, a végrehajtást kérő kérte a (...) [folytatását]”
Miféle részleteket nem fizettél, ha előtte azt állítod, hogy a tartozásodat már megfizetted?
„a végrehajtást kérő kérte a már lezárt végrehajtás újbóli folyamatba helyezését. (...) ez így jogszerű? A végrehajtó szerint igen”
Megszüntetett végrehajtást nem lehet folytatni. Ha a végrehajtó szerint ez így jogszerű, akkor azt a végrehajtást nem szüntették meg.
„Mit tehetek, hogy megszabaduljak a végrehajtástól?”
Hát fizesd meg a tartozásodat.
„azt tanácsolta, hogy (...) indítsak újból pert a végrehajtás megszüntetésére”
Vagy ezt.
Esetleg még - nem tudom, ez nálad mennyire opció - egy valós tényállást közölni itt? Csak kérdezem...

Elemer₆₆

„Mivel ezekután nem fizettem a részleteket, a végrehajtást kérő kérte a már lezárt végrehajtás újbóli folyamatba helyezését. A végrehajtó pedig újból kiadta a letiltást a munkabéremre. Kérdésem az, hogy ez így jogszerű?”

Ugye viccelsz most?

Szép napot mindenkinek!

Az történt, hogy bíróságon kértem a végrehajtás megszüntetését mert megfizettem az adósságot, illetve nekem is követelésem van a végrehajtást kérővel szemben amit beszámítással akartam érvényesíteni. A végrehajtást kérő elismerte a követelésemet és kérte a végrehajtónál a végrehajtás megszüntetését. A bíróság erre hivatkozásul megszüntette a pert. A végrehajtó pedig megszüntette a végrehajtást. Mivel ezekután nem fizettem a részleteket, a végrehajtást kérő kérte a már lezárt végrehajtás újbóli folyamatba helyezését. A végrehajtó pedig újból kiadta a letiltást a munkabéremre.
Kérdésem az, hogy ez így jogszerű? A végrehajtó szerint igen. Mit tehetek, hogy megszabaduljak a végrehajtástól? A végrehajtó azt tanácsolta, hogy kérjem a végrehajtás felfüggesztését. Indítsak újból pert a végrehajtás megszüntetésére?

Minden hozzászólásból lehet okulni.