végrehajtási ügyben kérdés


Kovács_Béla_Sándor # 2015.01.27. 18:31

Minden jogorvoslat határideje már akkor lejárt, amikor a külföldi tulajdonosok még nem is tudtak a fizetési meghagyásokról

A perújítás ötéves határideje? Na ne.

groszfater@gmail.com # 2015.01.27. 18:23

Ügyes ! Dörzsölt ügyvéd állhat a háttérben...

urbi # 2015.01.27. 18:17

Kedves Hozzáértők!

Az alábbi ingatlan-végrehajtási ügyben külföldi rokonaim meghatalmazottjaként vagyok érintve, és egyelőre nem látok más megoldást, mint rendőrségi feljelentést tenni. Ha tudtok egyszerűbb jogorvoslatot, kérem a segítségeteket.

Két haláleset után egy tehermentes lakást - többfelé aprózódva - kb. fele-fele arányban belföldi és külföldi rokonok örököltek.

Rosszhiszemű Vevő a belföldiek tulajdonrészét nyomott áron megvette, és a lakást azonnal használatba vette. Vételi szándékáról a külföldi tulajdonosokat nem értesítette. Az ő részüket végrehajtás útján szerezte meg a következő trükkel.

Lakbért követelt a lakásban soha nem járt külföldi tulajdonosoktól, amiről a felszólító leveleket nem a tulajdoni lapon bejegyzett valódi lakcímekre, hanem a saját címére (az éppen megszerzett lakás címére) küldte. Mivel a fizetési meghagyásokat senki sem vette át, a hamis követeléssel végrehajtóhoz fordult. A végrehajtás már jogerőre is emelkedett. Eddig minden iratot ügygondoknak kézbesítettek. Az első levél - amit a tulajdonostársak a saját címükre megkaptak - a tartozás és a ingatlanrész becsértékének közlése, valamint a felszólítás a kiköltözésre. A tulajdonrészek értékét a hamis követelések és a végrehajtás költségei már meghaladják.

Minden jogorvoslat határideje már akkor lejárt, amikor a külföldi tulajdonosok még nem is tudtak a fizetési meghagyásokról és a végrehajtásról. Megalapozott lehet-e a bűncselekmény gyanúja?

dragina # 2015.01.27. 17:23

Tisztelt Cím!
Parkolási bírsággal kapcsolatos végrehajtási ügyben kérem a segítségét.
2014 januárjában mikrovállalkozás tulajdonát képező személyautóra parkolási bírságot róttak ki, amelyet 15 naptári napon túl teljesítettem, 14 350 Ft összeggel. A csekk befizetése után kaptam kézhez az illetékes önkormányzat értesítését, miszerint a 14 350 Ft-ot és 2055 Ft illetéket fizessek meg, ezt azonban figyelmen kívül hagytam, hiszen napokkal korábban a bírságot megfizettem.
Ezt követően 2014 októberében közjegyzői fizetési meghagyás érkezett az ügyben, miszerint a 2055 Ft-ot és 14 477 Ft illetéket is fizessek be. Sajnos, a befizetett parkolási csekkeket akkor nem találtam meg, nem tudtam ellentmondani, így a megjelölt határidőn belül átutaltam a követelt összeget, cégnévvel és ügyiratszámmal a közlemény rovatban.
Legnagyobb felháborodásomra azonban tegnap végrehajtói értesítést kaptam kézhez, miszerint a 2055 Ft-ot és járulékait, összesen 39 067 Ft összeget a vállalkozás bankszámlájáról letiltottak.
Kérdéseim a következők:

  1. Milyen formában kell a végrehajtási kifogást megtennem?
  2. Szükség van-e ebben az esetben jogi képviselőre?
  3. Van-e lehetőség arra, hogy az egész eljárás alatt befizetett összegeket valamilyen módon visszaigényeljem?

Megtaláltam az elveszettnek hitt csekket, és felháborít az eljárás: a 2055 Ft fölött már 50 000 Ft-nyi járuléknál és banki letiltásnál tartunk. Nem is értem!
Segítségét előre is köszönöm!

MrWatson # 2015.01.27. 03:15

@groszfater,
igen, idejöttem kérdezni, miként gyakorolhatja egy tulajdonos a tulajdonhoz fűződő jogait, te meg egyetlen jogi észrevétel nélkül idejöttél csípőből bunkózni és nemtelennek tartottad ha valaki a tulajdonát ellenőrizni akarja. Tegyed a te dolgod, de miért fáj az neked ha megosztom valakivel a tapasztalatom akinek te szintén nem adsz választ???

Grave7 # 2015.01.26. 20:59

@MrWatson:
Mit értesz "10/11-edben elszámolás" alatt?
Ha azt, hogy a 11.000 Ft havi részletből 10ezret kap a vh.kérő, 1ezret a végrehajtó, az általában konkrétan megfelel a jogszabálynak (bár valószínűsítem, hogy 1-2 részlet elszámolása eltért ettől, ha a teljes tartozás rendezésre került - de persze iratok nélkül ezt nem lehet megállapítani).
De amíg csak *-al "utalsz" "valamire", meg a legutóbbi kommented szerint fogalmazol, addig csak félreérthető az amit írsz.

Egyébként groszfater@gmail.com-mal egyetértek.

groszfater@gmail.com # 2015.01.26. 18:26

@MrWatson:
Noha a segítő szándék motiválhatott téged, de inkább ne írj valódi szakmai tudás nélkül, mert csak a rémhíreket kelted ezzel:

idejöttél kérdezni, miként lehetne kilökni a lakót az árverezésen szerzett lakásodból, mára-már tanácsot adsz mint egy profi jogász...

MrWatson # 2015.01.26. 17:56

Grave7,
Tapasztalatból írtam. Igazad van (A+B)-vel. Nem fejtegettem, de erre utaltam kicsit slendriánul a *-al. :)
Elhanyagolható tétel, és nem rémisztgetés, de én már láttam minden behajtott részletet 10/11-edben elszámolni.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.01.26. 16:13

Ha a fizetési meghagyás kézbesítési vélelem folytán emelkedett jogerőre, akkor ellentmondhat. Az az ára, hogy a végrehajtót egyidejűleg ki kell fizetni. (Más kérdés, hogy van-e értelme ellentmondani.)

gerbera317 # 2015.01.26. 16:03

Ezt kb. említi: január 20. és ma között. Nagyon még nincs lekésve semmiről. A többit csak akkor, ha ott a pipa.

Megjegyzem, a felhívást nem a végrehajtói iroda küldte, hanem a végrehajtó.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.01.26. 14:53

És ha van, akkor annak is jelentősége van, mikor vette kézhez. Mert 15 napon belül mondhat ellent. (A végrehajtási költségek egyidejű megfizetése mellett.)

Judit0312 # 2015.01.26. 14:45

Én pl.: részletfizetési lehetőségre gondoltam, amikor azt kérdeztem, hogy mit tudok tenni. Legközelebb konkrétabb leszek.
Nincs benne pipa.

gerbera317 # 2015.01.26. 14:24

most mit is tudok tenni a fizetésen kívül?

Például azt, hogy újra megnézed a vh-lap 6. pontját, és megvizsgálod, van-e pipa ott, hogy [] A fizetési meghagyás a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 99.§-ának (2) bekezdése szerint vélelmezett kézbesítés alapján emelkedett jogerőre. Ha van, akkor visszatérsz ide a folytatás végett. Ha nincs, akkor fizetsz.

Judit0312 # 2015.01.26. 12:23

Egy kis segítségre lenne szükségem. 2015.01.20-i keltezésű levelet egy végrehajtó irodától, bírósági végrehajtói felhívás tartozás haladéktalan megfizetésére címmel. A levélben mellékeltek egy MOKK-s végrehajtási lapot, ennek a keltezésén 2014.12.29. áll. A lapon a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésének napja 2014.10.16. A főkövetelés lejárata: 2007. 01.24., melynek alapjául szolgáló jogviszonyként telefonszolgáltatási szerződés van feltüntetve.
A kérdésem tulajdonképpen arra irányulna, hogy nem kellett volna ezért a követelésért korábban jelentkezniük?Tulajdonképpen most mi is fog következni? Bár a memóriám nem túl pontos, én korábban nem kaptam értesítést a fennálló, behajtható tartozásomról. Sem a közjegyzőtől, sem a behajtó cégtől.Illetve most mit is tudok tenni a fizetésen kívül?
Előre is köszönöm a segítséget!

gerbera317 # 2015.01.26. 07:35

A foglalás jogszerű volt. De: kellett ott valaminek történnie, mert oka volt, hogy a végrehajtó bekeményített és foglalt ott, ahol az adós csak rokoni szívességből lakik. Ki kéne kérdezni a fiút, mit szólt be a végrehajtónak.
A foglalást követően még mindig lehetett volna (nem halasztó hatállyal még most is lehet) igénypert indítani. Nem végrehajtási kifogást benyújtani, mert az más.

rogade # 2015.01.25. 20:22

Segítséget szeretnék kérni!
Fiamnak, aki hozzánk van bejelentve, nálunk lakik, kártérítési pere van folyamatban. Jövedelme nincs, nevén semmi nem szerepel. A végrehajtó megjelent a lakásunkban, nem voltunk otthon, csak a fiam. Lefoglalták a tv-t, fiammal aláiratták a foglalási jkv-et. Azt mondták neki, ne izguljon, nem lesz belőle semmi, csak lássák a jószándékot, hogy tenni akar az ügyért. Sajnos nem így lett, mert pár hónappal később megjelentek rendőri kísérettel, és a tv-t elvitték a lakásból. Az lenne a kérdésem, hogy a továbbiakban hogyan tudnánk kiküszöbölni a hasonló eseteket.
Hallottam egy olyat, hogy írjunk egy végrehajtási kifogást, amiben két tanu aláírásával igazoljuk, hogy a lakásban található összes ingóság a mienk, és ha a végrehajtó újból meglátogat, és foglalna, akkor vetessünk át vele egy példányt, és védve vagyunk. Nem tudom ez jogszerű-e, vagy valami más lehetőség van-e arra, hogy fiúnk büntetéséért ne mi bűnhődjünk? Mielőbbi válaszukat köszönöm!

Grave7 # 2015.01.23. 22:04

@MrWatson:
Noha a segítő szándék motiválhatott téged, de inkább ne írj valódi szakmai tudás nélkül, mert csak a rémhíreket kelted ezzel:

"E. végrehajtó behajtási jutaléka (IMr. 18-20.§)
5 000 000 Ft-ot meg nem haladó összeg esetén 10% = 38.000,- + (A+B+C+D+E*) 10%-a"

Tisztázandó: A jutalék a 14/1994. (IX. 8.) IM rendelet 19. § (1) bekezdése alapján a végrehajtható okiratban feltüntetett teljes összegből behajtott összeg után jár. A végrehajtói díjak nem szerepelnek a végrehajtható okiratban (végrehajtási lapon, záradékon, stb.) - tehát a végrehajtó a saját díjazása után nem számít fel jutalékot!

Így helyesen az általad írt "képlet": 38.000,- + (A+B) 10%-a.
-

@szoesz: Valószínűsítem, hogy a 380.000 Ft csak a tőketartozás volt (a kölcsön amit igényeltél), ehhez hozzáadódtak a kamatok, egészen addig amíg a teljes tartozás kiegyenlítésre nem került. A kamat banki tartozásoknál évi 10-40% is lehet - ennek mértéke a kölcsönszerződésedben is benne volt, amit aláírtál.
Jutalékot pedig (fentiek alapján) a kamat után is kell fizetni, mert az is szerepel a végrehajtható okiratban.

MrWatson # 2015.01.23. 17:29

380.000Ft banki tartozásra jön

  1. kamat
  2. végrehajtást kérő költségei
  • 3% FMH díj 11.400,- (2009.L.tv. 45.§
  • 1% minimum 5.000Ft VH lap díja = 5.000,- (2009.L.tv. 55.§)
  1. végrehajtó költségei 10-15.000,-*
  • készkiadás (14/1994. IM.rendelet.12-15.§)
  • költségátalány (IMr.16.§)
  1. végrehajtó munkadíja (IMr. 8.§)
  • 100 000 Ft feletti, de 1 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 4000 Ft és a 100 000 Ft feletti rész 3%-a = 12.400,-
  1. végrehajtó behajtási jutaléka (IMr. 18-20.§)
  • 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó összeg esetén 10% = 38.000,- + (A+B+C+D+E*) 10%-a

Összességében a 65.000,-Ft benne van, de ha ezt mind összeadva kijön a 650.000,-Ft amit be kellett hajtani, akkor akkor a 65.000,-Ft csak jutaléknak is kijöhet.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.01.23. 17:09

:) Értem.

(Épp ma láttam egy elszámolást, amelyben a munkáltató a jutalékot rendesen levonta minden havi utalásból. Igaz, tényleg majdnem nyufig: Magyar Posta. :) )

gerbera317 # 2015.01.23. 16:55

Csak annak furcsa, aki a Ptk.-t szentnek és sérthetetlennek hiszi, az emberi gyarlósággal vagy rosszhiszeműséggel pedig - menthetetlen filantrópiára hivatkozva - nem számol.
A letiltásról szóló rendelvény egy számoszlop, ahol a tételeket azok sorrendjét éppen nemrégiben soroltam fel itt valamelyik szomszéd topikban. Ezek konkrét számösszegek, ahol még a kamat is ki van számítva a kelet napjáig, és amiket csak egy fogytékos nem tud értelmezni.
Hanem ezután már kamatszámító képlet következik, ahol a munkáltatónak számolnia kell. Na, ezzel már nem mindenki tud megbirkózni, pedig ez is csak hatodikos számtan, igaz, hogy már második félévi.
Ami azonban ez után jön, azzal már tényleg csak a nyufig meg a mák és hasonszőrű tömeg-folyósítók tudnak megbirkózni: ez a jutalékszámításra vonatkozó utasítás, aminek lényege, hogy ha a vh-kérőnek utalandó összeg már megvan, és tényleg csak az enter hiányzik az akcióhoz, akkor ezt előbb 10:1 arányban meg kell osztani (el kell osztani 11-gyel), és csak 10 rész megy belőle a vh-kérőnek, 1 rész pedig a végrehajtót illet. Ezt minden egyes kiutaláskor (gyakorlatilag havonta) el kell végezni.
Na, hát ezt mulasztják el sokan, és már azt hiszi mindenki, hogy az adós megfizette a tartozását, amikor a végrehajtó bejelenti, hogy nem úgy van az, a jutalékot még nem fizették meg.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.01.23. 14:50

Az mindenképpen furcsa, hogy az adós csak jutalékkal tartozzon. Éppenséggel tőkével kellene tartoznia, és némi kamattal. A jutalék ezek befolytával válna esedékessé.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.01.23. 14:48

A jutalék a kamat után is megjár.

gerbera317 # 2015.01.23. 14:22

Volt egy tartozásom (kb. 380.000 Ft) egy bank felé” - Khmmm... a bankkal szemben...

A munkáltatód előbb fejezte be a letiltást, mint kellett volna, illetve a levonásokkor figyelmen kívül hagyta a jutalékszámításra vonatkozó utasítást. Ezért követeli a végrehajtó utólag az elmaradt végrehajtási költséget.
Egyébként 65.000 Ft jutalék 650.000 Ft ügyértéket feltételez. Valószínűleg nem igaz a kérdésed, amikor 380 ezerre hivatkozol.

szoesz # 2015.01.23. 10:19

Segítséget szeretnék kérni.
Volt egy tartozásom (kb. 380.000 Ft) egy bank felé, amit annak rendje és módja szerint a Ferenczi és társa végrehajtó irodán keresztül, a fizetésemből szépen, lassan levontak. Ez tavaly októberben véget is ért. Most (öt hónappal később...) kaptam egy levelet a végrehajtó irodától, hogy jutalékként még fizessek be nekik 65.000 Forintot, az ügy végleges lezárásának érdekében.

Kérdéseim a következő lenne:

  • Hogy lehet az, hogy ezt nem vonták tovább a fizumból?
  • Jogszerű-e ekkora jutalékot követelni, hiszen ez a tartozás, majd 20 százaléka.

A válaszokat előre is köszönöm.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.01.23. 10:08

Tehát nem tekintette lezártnak az ügyet. Sic erat demonstrandum.