végrehajtási ügyben kérdés

Fórum → Végrehajtási jog
régebbi elöl     új hozzászólás

Grave7 # 2015.01.30. 23:12

@willow: Kifizetheti, de az ingatlan tulajdonjogát már elvesztette az adós (a jogerőig függő állapot van, azonban a tartozások rendezésével nem lehet "érvényteleníteni" az eredményes árverést). Ekkor a vételárat fogja megkapni az adós.
(Ha a vételárból minden követelés kiegyenlítésre kerül és van fennmaradó összeg, az az adóst illeti meg.)

Ahogy felületesen olvasgattam amit írtál (a másik topciban is), kevés lehetőség maradt. A mások által már írtakon kívül ami eszembe jutott, az árverési vevővel történő megegyezés:

  • megvásárolni tőle az ingatlant; vagy
  • nem fizeti meg a vételár hátralévő részét, így az árverés sikertelen lesz, de ezzel elveszti az előleget (ezt kifizetitek neki) - az elvesztett előleggel csökken az adós tartozása, maradék tartozást pedig a végrehajtónak megfizetitek -> adósé marad a tehermentes ingatlan.
Grave7 # 2015.01.30. 23:12

@willow: Kifizetheti, de az ingatlan tulajdonjogát már elvesztette az adós (a jogerőig függő állapot van, azonban a tartozások rendezésével nem lehet "érvényteleníteni" az eredményes árverést). Ekkor a vételárat fogja megkapni az adós.
(Ha a vételárból minden követelés kiegyenlítésre kerül és van fennmaradó összeg, az az adóst illeti meg.)

Ahogy felületesen olvasgattam amit írtál (a másik topciban is), kevés lehetőség maradt. A mások által már írtakon kívül ami eszembe jutott, az árverési vevővel történő megegyezés:

  • megvásárolni tőle az ingatlant; vagy
  • nem fizeti meg a vételár hátralévő részét, így az árverés sikertelen lesz, de ezzel elveszti az előleget (ezt kifizetitek neki) - az elvesztett előleggel csökken az adós tartozása, maradék tartozást pedig a végrehajtónak megfizetitek -> adósé marad a tehermentes ingatlan.
Grave7 # 2015.01.30. 22:58

@urbi: Ahogy a polgári jogban, úgy a végrehajtás során is van egyetemlegesség.
A 2013. évi V. törvény 6:29. § alapján az egyetemlegesség fogalma röviden: „többen tartoznak egy szolgáltatással, a jogosult bármelyik kötelezettől követelheti a teljesítést”, valamint „minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik, de ha bármelyikük teljesít, a jogosulttal szemben a teljesített rész erejéig a többiek kötelezettsége is megszűnik”.

Tehát előfordulhat (és gyakran elő is fordul), hogy pl. a közös költség tartozás végrehajtását mindkét (mindhárom, stb.) társtulajdonos esetén kéri a társasház (oka: nagyobb esély a megtérülésre).
Ilyenkor külön jegyzi be a végrehajtási jogot a végrehajtó a tulajdonostársak tulajdonrészeire. De értelemszerűen nem kell ugyanazt a tartozást kétszer megfizetni, ha az egyik adóstól be lehet hajtani, akkor a másik mentesül (kivéve a nem-egyetemleges költségeket). (A követelés egyetemlegessége a végrehajtható okiratból kiderül.)
Ha több társtulajdonossal szemben is be van jegyezve a végrehajtás az egyetemleges követelés ügyében, akkor a vételárból tulajdoni hányadaik szerint fogják "megfizetni" az egyetemleges tartozást. Az egyes adósoktól befolyt összegek elszámolását kell ellenőrizni ilyenkor, hogy véletlenül se 'többszörös behajtás' történjen.

Ha az egyik tulajdonostárs megfizette a társasháznak/közműszolgáltatónak a többi tulajdonostársra "eső" díjakat is, akkor ezen összegek megtérítését igényelheti.

Grave7 # 2015.01.30. 22:41

@gerbera317: dragina azt írta 2015.01.27. 18:23-as hozzászólásában, hogy az fmh-ban szereplő összegeket is megfizette határidőben.
Ha ez igaz, akkor elvileg nem is volt követelés, amit végre lehetne hajtani.
Hm, ez esetben a Vht. 211. § szóbajöhet?

willow # 2015.01.30. 11:06

Üdv, itt is feltenném a kérdésem, talán itt nagyobb relevanciával bír: adott egy ingatlan-végrehajtásban foganatosított árverés, amely 26-án eredményes licittel zárult, jogerő - vh. elmondása szerint - 30 nap múltán (ha vevő átutalta a vételárat addig, etc.)... kérdésem, hogy a jogerő beálltáig bezárólag adós kifizetheti még a követelést a végrehajtónál?

(Pontosabban nem adós, hanem az adós nevére bejegyzett ingatlan várományos tulajdonosa.)

urbi # 2015.01.30. 10:37

@Grave7 // 2015.01.29. 22:54

„A végrehajtó nincs ráhatással arra, hogy milyen összegű tartozásai vannak az adósnak
”
Azt tapasztaltam, hogy a végrehajtást kérő megteheti (miért ne javasolhatná is neki a végrehajtó?), hogy ugyanazzal a követeléssel több tulajdonrészt is megterheljen.

Az én esetemben - más gyanúsan azonos összegű tartozásokkal együtt - a halálesetek után keletkezett közösköltség-tartozást az elővásárlási joggal rendelkező végrehajtást kérő több tulajdonrészre is ráterhelte. Tiltja valamilyen törvény az ilyen többszörös behajtást? Egyáltalán van-e joga bármelyik tulajdonostársnak közös költségre és közműtartozásra végrehajtást kérni a társasház vagy a közműszolgáltató helyett?

gerbera317 # 2015.01.30. 09:18

@dragina + grave

Itt semmi értelme a Vht. 41-nek, mivel a 14350 Ft megfizetését a vh-kérő soha nem vitatta. Az ő követelése további meg nem fizetett 2055 Ft-ról szól, aminek a jogosságát dragina nem vitatta az fmh-eljárás során, azonban nem fizette meg, zért nagyon érdekes volna, ha a vh-kérő elismerné a megfizetését.
Az alaptalanságát pedig nyilvánvalóan nem fogja elismerni, mivel arra az fmh-nak való ellentmondással nyílt volna meg a lehetőség. Az adós ezt elmulasztotta, és most már további közjegyzői díj, ügyvédi díj és végrehajtási költség megrült fel, amit a vh-kérő nem fog önként lenyelni. És lenyeletni sem lehet vele, mert a vh-megszüntetése iránti perben a bíróság nem vizsgálhatja az fmh-val már jogerőssé vált követelés jogszerűségét.
A Vht. 41-et még csak-csak meg lehet próbálni, hiszen "majdnem" ingyé' van, de negatív eredmény esetén a megszüntetés iránti perbe már semmiképp nem szabad beleugrani.

dragina # 2015.01.30. 05:23

@Grave7!

Nagyon köszönöm a választ, megpróbálok aszerint eljárni.

Grave7 # 2015.01.29. 21:54

@urbi: Félérted, attól még hogy a végrehajtó van a "sor végén" és vele konfrontálódik az adós, nem miatta kezdődött az eljárás, ő a törvényi kötelességét végzi.

A végrehajtó nincs ráhatással arra, hogy milyen összegű tartozásai vannak az adósnak, arra pedig főleg nem, hogy a végrehajtást kérő kér-e ingatlanvégrehajtást vagy sem (pl. van olyan társasház, aminek a jogi képviselője a 100.000 Forintos közös költség végrehajtását is _csak_ az adós ingatlanára kéri - holott az adós korábbi vagy más ügyéből tudjuk, hogy van munkahelye és fizetéséből pár hónap alatt letiltható lenne a tartozás) (ugyanakkor olyan végrehajtást kérő is van, aki hónapokig/évekig -kifejezetten- nem kéri az ingatlan végrehajtását, holott más vagyona nincs az adósnak).

Az üggyel kapcsolatban egy gondolat: amennyire tudom, az ügygondnoknak kötelessége a képviselt személyt megpróbálnia felkutatni és a helyette átvett küldeményeket továbbítani. Ha rendelkezésére állt az ingatlan tulajdoni lapja, akkor tudomása volt az adósok egy lehetséges címéről és meg kellett kísérelnie a kapcsolatfelvételt. Ha ez nem történt meg időben, akkor szerintem az ezzel okozott károkért felelősséggel tartozik.
Ha a végrehajtó nem rendelt ki időben ügygondnokot, akkor az ő felelőssége is felmerülhet.
Persze mindezek megalapozásához, bizonyításához és a megfelelő eljárási cselekmények lefolytatásához jogi képviselő közreműködése szükséges.

Grave7 # 2015.01.29. 21:27

@dragina: Nem kifogást kell benyújtanod, hanem a befizetési igazolásokat küldd meg másolatban a végrehajtónak, kérve, hogy az 1994. évi LIII. törvény 41. §-a szerinti eljárást folytassa le (szólítsa fel a végrehajtást kérő nyilatkozatra, hogy a befizetési bizonylataid alapján elismeri-e a követelés csökkenését/megszűnését). Ehhez a jogi képviselet véleményem szerint nem szükséges.

  • Ha a végrehajtást kérő nem ismeri el a befizetéseket, akkor pert kell indítanod vele szemben (itt már érdemes jogi képviselőt megbízni).
  • Ha a végrehajtást kérő elismeri a befizetéseket és befizeti a végrehajtó kölségeit, megszűnik az eljárás.
  • Ha a végrehajtást kérő elismeri a befizetéseke, de nem fizeti meg a végrehajtó díjazását vagy egyáltalán nem nyilatkozik, akkor a végrehajtó beterjeszti az iratokat a bíróságra és a bíróság dönt.

.
A befizetett összegek visszaigénylése az előbbi eljárástól függ - ha a végrehajtó még nem utalta ki a bankszámláról "leinkasszózott" (hatósági átutalási megbízással levont) összeget, akkor ezt ő fogja visszautalni; egyébként a fentiek függvényében és mértékben a végrehajtást kérővel szemben léphetsz fel igényeddel (ha nem sikerül velük megállapodni, akkor ez utóbbihoz is jogi képviseletet javaslok).

Kovács_Béla_Sándor # 2015.01.29. 06:23

Az ügyvédi kamara nyilvántartásában. (Szakosodott... Gyomorrontásra szakosodott orvost nem keresel? Körülbelül annyira speciális a probléma.)

ebain # 2015.01.28. 20:35

Igen .... ezzel eddig is tisztaban voltunk...

A kerdesem tovabbra is az hogy esetleg letezik e barmilyen szervezet ...szakosodott ugyved aki ezen ugyben tudna nekunk segiteni...es ha igen On le tudna e irni hol talahatok meg!!!!!

Nob7 # 2015.01.28. 17:04

Üdv mindenkinek,

Segítséget szeretnék kérni az alábbi témában.

http://www.jogiforum.hu/forum/41/39802

Köszönöm

gerbera317 # 2015.01.28. 16:15

Vagy úgy... Hát külföldi végrehajtást lehet kérni. Érdemes lenne ügyvédet fogadni.

ebain # 2015.01.28. 15:45

Bocsanat ezt a valaszt nem igazan ertem...

A kerdes az volt eredetileg hogy miutan Magyarorszagon nem rendelkezik sem ingo sem ingatlan vagyonnal es nem tartozkodik Magyarorszagon...milyen lehetosegeink vannak az osszeg behajtasara... azt tudjuk hogy melyik varosban el Irorszagban es hogy ott dolgozik...esetleg letezik e barmilyen szervezet ...szakosodott ugyved aki ezen ugyben tudna nekunk segiteni...

Azt olvastam a neten hogy 2000 euroig lehet vht kerni union belul... de mi van az ilyen nagyobb osszegekel....?

gerbera317 # 2015.01.28. 15:19

A barátod úgy adott kölcsönt, hogy nem győződött meg a kölcsönvevő hitelképességéről. E tekintetben kifogta magának a legrosszabbat: a nincstelen, dologtalan, és ismeretlen helyen, külföldön tartózkodót. Ennél már csak egy rosszabb létezik: a nincstelen, dologtalan, és ismeretlen helyen, külföldön, végintézkedés és örökösök nélkül elhunyt adós. Van még kérdésed?

ebain # 2015.01.28. 15:12

Tisztelt Illetekes...
Tegnap 20 ora 14 perc korul feltettem itt a forumon egy kerdest ... de sajnos nem talalom...majd ma reggel ujbol megkisereltem ... ezen uzenetem moderalas utan vegre felkerult ide de sajnos meg a valszt nem latom ... elso kerdesem az lenne tovabbra is hogy valasz eseten nem kapok ertesitest az email cimemre?

Es a problemam amely miatt megkerestem Onoket:

A problema leirasa roviden. A baratom neveben irok. O rendelkezik egy birosag altal 2012 ben kiallitott vegrehajtasi lappal,melyen o mint vh kero szerepel. ( 13.645.500 Ft a behajthato osszeg)Az ados ellen el is indult egy vh de az OBV 2014 05 havi jegyzokonyveben ezt szuneteltettek arra hivatkozva hogy adosnak sem ingo sem ingatlan vagyona nincs, leteilthatojovedelemmel nem rendelkezik..es ados kulfoldon tartozkodik.
A kerdes az lenne hogy most hogyan tudunk tovabb lepni a vegrehajtas foganatositasa erdekeben..??
Es felmerult a kerdes, hogy ebben az esetben a kamatokat milyen uton modon lehet felszamitani es azt szinten vh ala vonni?

Segitseget elore is koszonom

ebain

urbi # 2015.01.28. 11:50

@gerbera317

Nagyon hasznosak és tanulságosak voltak ezek az - általad szerényen félértékűnek nevezett - válaszok.

Talán egy nagyon általános véleményemnek még lehet helye itt a fórumon.

Az önálló bírósági végrehajtók abban érdekeltek, hogy a lehető legnagyobb terheléseket jegyezzék be és hajtsák végre a tulajdonosokkal szemben. Ellenük a kisemmizett tulajdonosok csak nagy költségek árán tudnak fellépni, ezek a költségek a behajtandó összeget is meghaladhatják, és az eljárások kimenetele is teljesen bizonytalan. Vagyis a végrehajtók működését szabályozó törvények éltetik a lakásmaffiát.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.01.28. 11:08

+1

gerbera317 # 2015.01.28. 10:34

Ez az ügy kellően bonyolult ahhoz, hogy ne fórumokon beszerzett, félértékű kérdésekre adott, félértékű ingyenes tanácsok alapján akarjátok megoldani. Tessék ügyvédet fogadni, a kérdéseidre majd ő megkeresi a megfelelő választ!

urbi # 2015.01.28. 10:25

@Kovács_Béla_Sándor és gerbera317,

köszönöm a válaszokat.

Akkor nem tehetünk mást, várjuk meg a végrehajtás utáni fizetési meghagyást? (Merthogy a követelés nagyobb mint a becsérték.)

A terhelésről nem kaptak értesítést a külföldi tulajdonosok, mint már írtam, csak az "INGATLANVÉGREHAJTÁS ... BECSÉRTÉK KÖZLÉSE" című iratot kapták meg.

Igaz, az egyik tulajdonos címe megváltozott, egy másik már nem élt, a többiek címe a hagyatéki végzésen még pontos, de a tulajdoni lapra már kisebb elírásokkal került rá. Ezek az elírások azonban nem voltak akadályai a kézbesítésnek. Rosszhiszemű Vevő minden belföldi tulajdonostárssal (a külföldiek közeli rokonaival) kapcsolatban állt, tőlük a hibátlan külföldi címeket is megszerezhette volna, ha valóban kereste volna a tulajdonosokat.

A lakást ő használja (bérbeadás útján hasznosítja), a külföldi tulajdonostársak ebben nem akadályozzák. Milyen alapon követel (irreálisan magas) lakáshasználati díjat a külföldi tulajdonostársaktól? A földhivatalból kikért iratokon csak a követelések összege látható, továbbá az, hogy lakcímként minden iraton a külföldiek által örökölt lakás címe szerepel, a valódi külföldi lakcím nem.

A külföldi tulajdonosok a végrehajtás ellen kifogást jelentettek be, kezdeményezték a kézbesítési vélelem megdöntését, elküldték a végrehajtónak az egyik tulajdonostárs halálát igazoló anyakönyvi kivonatot. Nem elég ez ahhoz, hogy a végrehajtást leállítsák?

Tényleg nincs itt semmi gyanú a vevő rosszhiszeműségére, esetleg valamilyen bűncselekményre?

ebain # 2015.01.28. 09:34

Tisztelt Illetekes...
Tegnap 20 ora 14 perc korul feltettem itt a forumon egy kerdest ... de sajnos nem talalom... elso kerdesem az lenne hogy valasz eseten nem kapok ertesitest az email cimemre?

A problema leirasa roviden. A baratom neveben irok. O rendelkezik egy birosag altal 2012 ben kiallitott vegrehajtasi lappal,melyen o mint vh kero szerepel. ( 13.645.500 Ft a behajthato osszeg)Az ados ellen el is indult egy vh de az OBV 2014 05 havi jegyzokonyveben ezt szuneteltettek arra hivatkozva hogy adosnak sem ingo sem ingatlan vagyona nincs, leteilthatojovedelemmel nem rendelkezik..es ados kulfoldon tartozkodik.
A kerdes az lenne hogy most hogyan tudunk tovabb lepni a vegrehajtas foganatositasa erdekeben..??
Es felmerult a kerdes, hogy ebben az esetben a kamatokat milyen uton modon lehet felszamitani es azt szinten vh ala vonni?

Segitseget elore is koszonom

ebain

gerbera317 # 2015.01.28. 08:40

„Rosszhiszemű Vevő a belföldiek tulajdonrészét nyomott áron megvette”

A vevő rosszhiszeműségét én nem látom ennyire nyilvánvalónak. Sokkal inkább az történhetett, hogy a lakást megvette, akiktől meg lehetett venni - ebben nincs semmi rosszhiszeműség.
Ami ez után következett, azon lehet vitatkozni, de itt is inkább arról lehet szó, hogy ő örömmel megvette volna a többi részt is, de azok nem adták, de sokkal inkább elképzelhető, hogy nem lehetett őket elérni. A vevő pedig a nagy tanácstalanságban ezt a tanácsot kapta: követeljen használati (nem bérleti!) díjat a tulajdonostársaktól, érvényesítse ellenük, majd végrehajtásban, árverés hatályával szerezze meg az ő részüket is. Azt írod, hogy "megszerezte", tehát már megszerezte. Ebben benne van az a kockázat, hogy az érintettek a rendkívüli jogorvoslati lehetőség lejárati határideje előtt tudomást szereznek a stikliről. De én erről nem volnék meggyőződve, mivel a földhivatal minden határozatot, így a végrehajtási jog bejegyzéséről szólót is, a címzettek ingatlan-nyilvántartás szerinti címére küldi, így az érintetteknek tudomással kellett bírniuk az ellenük folyó végrehajtásról, és ez nagyon bizonytalanná teszi a rendkívüli jogorvoslat sikerét.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.01.27. 21:40

Akkor valami nem stimmel az állításaiddal. A földhivatal a végrehajtási jog bejegyzéséről arra a címre küldi az értesítést a tulajdonosnak, amely a telekkönyvben fel van tüntetve.

A perújításnak a fizetési meghagyással szemben is helye van.

urbi # 2015.01.27. 20:06

@Kovács_Béla_Sándor 01.27. 19:31

A tulajdoni lapra bejegyzett első terhelés pont 5 éves.

Per nem volt, csak végrehajtói "VÉGZÉS"-ek és "EGYSZERŰSÍTETT HATÁROZAT"-ok. Mit lehet akkor "perújítani"? És mennyi a perújítás költsége?

Akkor is meg kell fizetni a hamis követeléseket, ha a károsultak a perújítás mellett döntenek? Olyan lakbérkövetelés is van, aminek a címzettje a követelés keletkezésekor már nem élt. Ezt a követelést sem lehet valahogy a halál igazolásával érvényteleníteni?

Nekem eddig úgy tűnik, a végrehajtás minden szabálya a csalót védi, a hamis követelések ellen a megtámadottnak nincs lehetősége védekezni.